Fotó: Pixabay
Az eurózóna és az Európai Unió bruttó hazai terméke (GDP) is stagnált 2023 utolsó negyedévében az előző három hónaphoz viszonyítva; Románia azon tagállamok közé tartozott, amelyekben a legnagyobb mértékben csökkent a gazdaság teljesítménye – közölte pénteken az EU statisztikai hivatala, az Eurostat.
2024. március 08., 15:552024. március 08., 15:55
Az Agerpres hírügynökség által idézett adatsorok szerint Dánia (2 százalék), Horvátország (1,3 százalék) és Szlovénia (1,1 százalék) érte el a legnagyobb GDP-növekedést a tavalyi utolsó negyedévben az előző trimeszterhez képest.
Románia a tavalyi harmadik negyedévben 1 százalékos, a második negyedévben 1,4 százalékos növekedést könyvelhetett el.
2022 negyedik negyedévéhez mérten a tavalyi utolsó negyedévben az Európai Unió gazdasága 0,2 százalékkal, az eurózónáé 0,1 százalékkal nőtt. A román gazdaság éves összevetésben 1,1 százalékkal nőtt 2023 utolsó negyedévében az előző három hónapban jegyzett 3,5 százalékos bővülést követően.
Tavaly 2 százalékkal nőtt a román gazdaság teljesítménye 2022-höz képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Az előzetes adatok szerint 2023 negyedik trimeszterében a harmadik negyedévhez képest a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 0,5 százalékkal 415,906 milliárd lejre csökkent a bruttó hazai termék értéke, 2022 ugyanezen időszakához viszonyítva azonban 1,1 százalékkal nőtt.
A nyers adatok szerint a tavalyi negyedik negyedévre becsült GDP abszolút értékben kifejezve 474,502 milliárd lej volt, 3 százalékkal nagyobb a 2022 utolsó trimeszterében jegyzettnél. A tavalyi GDP értéke folyó áron 1.598,576 milliárd lejt tett ki, és 2,1 százalékkal nőtt 2022-höz képest.
Romlik elemzőknek a román gazdaságba vetett bizalma: a CFA Románia makrogazdasági bizalmi indexe januárban látványosan zsugorodott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!