Idén is csillogtak az érmek: magyar sportolók sikerei 2018-ban

Nánó Csaba 2018. december 19., 14:06 utolsó módosítás: 2018. december 19., 14:17

Mindamellett, hogy a magyar sportolók újabb eredményekben gazdag évet zárnak, sportdiplomáciai sikernek mondható, hogy 2018-ban több világversenyt is rendezhetett Magyarország. Nemrég eldőlt az is, hogy Budapest rendezheti meg a 2023-as atlétikai vb-t.

Hosszó Katinka idén is halmozta az érmeket Fotó: MTI/Kovács Tamás

Remekül kezdődött a 2018-as év a magyar sportolóknak, már az esztendő első hónapja világraszóló magyar sikert hozott: Babos Tímea a francia Kristina Mladenoviccsal az oldalán megnyerte az ausztrál nemzetközi teniszbajnokságon a nők páros küzdelmét. Előtte legutóbb 1986-ban Temesvári Andrea végzett az élen Grand Slam-tornán.

Februárban téli olimpián vehettek részt a világ sportolói.

A pjongcsangi ötkarikás játékokon történelmet írt a Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor összetételű rövid pályás gyorskorcsolyaváltó. Az 5000 méteren diadalmaskodő fantasztikus négyes első magyarként tudott aranyérmet szerezni téli olimpián.

Májusban a Győri Audi ETO női kézilabdacsapata története során negyedszer is megnyerte a Bajnokok Ligáját, miután a Papp László Budapest Sportarénában 27–26-ra legyőzte a macedón Vardar Szkopjét. Az ETO 2013, 2014 és 2017 után ülhetett fel ismét Európa kézilabdatrónjára, és elsőként védte meg címét, mióta a BL-trófea sorsáról négyes finálé dönt.

Érmekben gazdag nyár  

Júniusban a Szilágyi Áron, Szatmári András, Gémesi Csanád, Decsi Tamás összeállítású magyar férfi kardcsapat nyert aranyérmet az újvidéki vívó Európa-bajnokságon. A fináléban az olasz együttest győzték le kardozóink.

A 2018-as junior női kézilabda-világbajnokság 21. kiírását Debrecenben rendezték júliusban.

A korosztályos világbajnokság hatalmas sikert hozott, ami biztató a jövőre nézve is: a vb-t a magyar válogatott nyerte, története során először.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A decemberi Európa-bajnokságon részt vett felnőtt válogatottba Kim Rasmussen szövetségi kapitány az ifik közül Lakatos Ritát, Tóvizi Petrát és Hafra Noémit hívta be.  

Augusztusban Glasgowban rendezték meg az úszó Európa-bajnokságot, amelyen Rasovszky Kristóf történelmet írt nyílt vízi úszásban: mindhárom egyéni versenyben érmet szerzett. Az 5 kilométer aranya és a 10 kilométer ezüstje után (ahol a magyar versenyző csak célfotóval maradt le az első helyről!) 25 km-en is győzni tudott. Huszonöt kilométert leúszni akkora megterhelés, hogy általában egyszer vagy kétszer vállalkoznak rá. Rasovszkynak ez volt pályafutása során a harmadik alkalom, hogy a leghosszabb távra vállalkozott, és a második, amin végig is ment, a tavalyi vébén ugyanis kénytelen volt feladni a versenyt, miután kapott egy rúgást.

A magyar úszóválogatott összességében is kitett magáért, ugyanis negyedik helyen zárt a glasgow-i Európa-bajnokság éremtáblázatán.

A magyar csapat kilenc érmet (négy aranyat, három ezüstöt és két bronzot) nyert, csupán a váltók okoztak a szakemberek szerint némi csalódást. A rajtkőre fellépett a 33 esztendős, olimpiai ezüst- és bronzérmes, világ- és Európa-bajnok Cseh László is, aki ezúttal ugyan nem szerzett érmet, de a küldöttség vezetői szerint példát mutat a fiataloknak. Aranyérmes lett Kapás Boglárka (200 pillangó), Hosszú Katinka (200 vegyes), Milák Kristóf (200 pillangó) és Verrasztó Dávid (400 vegyes), valamint a nyílt vizes versenyszámokban az említett Rasovszky Kristóf. 

Úgy látszik, az augusztus igencsak kedvezett a magyar sportolóknak, hiszen sorozatban harmadjára világbajnok lett a női öttusacsapat. Az aranyérmet a Földházi Zsófia, Kovács Sarolta, Alekszejev Tamara összeállítású trió nyerte a mexikóvárosi öttusa-világbajnokság női hagyományos versenyében.

Kajak-kenuban sem kellett szégyenkeznünk a nyáron rendezett belgrádi Európa-bajnokságon: a magyar küldöttség 6 első, 5 második és 4 harmadik helyezést szerzett, ezzel az éremtáblázat élén végzett. Az olimpiai számokat tekintve 3–3–2 volt a mérleg, ami igencsak biztató előjel a 2020-as tokiói olimpiát illetően.

Berecz Zsombor ugyancsak augusztusban írt sporttörténelmet, amikor megnyerte a magyar vitorlássport első világbajnoki aranyérmét és egyúttal kvalifikációt szerzett a 2020-as nyári olimpiára. A 32 éves versenyző a dániai Aarhusban rendezett összevont, kvótaszerző vitorlázó-világbajnokságon lett első. Ez a magyar vitorlássport valaha elért legkiemelkedőbb eredménye.

Bearanyozott ősz

Októberben Ifjúsági olimpiát rendeztek Buenos Airesben. Magyarország 24 éremmel (12 arany, 7 ezüst, 5 bronz) zárta az olimpiát, de ha a vegyes csapatok eredményeit is ide vesszük, akkor 15–8–5 a mérleg.

Ez így is, úgy is minden idők legjobb szereplése.

Ha mindent beleszámolunk, Oroszország, Kína, Japán és a Nemzetek Vegyes Csapata mögött az ötödik helyet szerezte meg a magyar küldöttség az olimpia éremtáblázatán, ha pedig a vegyes csapatokat nem számítjuk ide, akkor negyedikek lettünk. A magyar sportolók közül az úszó Milák Kristóf és Késely Ajna halmozta a legtöbb aranyat három-három győzelemmel, előbbi pedig még egy ezüstöt is szerzett. A magyarok húsz sportágban indultak az ifjúsági olimpián, ezek közül kilencben sikerült érmet nyerni: atlétikában, birkózásban, cselgáncsban, kajak-kenuban, öttusában, strandkézilabdában (lányok), tornában, úszásban és vívásban.

Az ugyancsak októberben Budapesten rendezett birkózó-világbajnokság hőse Bácsi Péter volt, aki 35 évesen nyert aranyérmet a kötöttfogásúak 82 kg-os kategóriájában. A 72 kg-osok között Korpási Bálint valamennyi meccsén kiválóan birkózott, csak a fináléban kapott ki a címvédő Frank Stäblertől, így ezüstérmet szerzett. Az olimpiai kategóriákban szereplők közül Lőrincz Tamás (77 kg) volt a legjobb, aki karrierje egyik csúcspontjaként döntőbe jutott, de ott az orosz Alekszandr Csehirkintől vereséget szenvedett.

A budapesti birkózó-világbajnokságon a magyar versenyzők végül egy arany-, két ezüst- és egy bronzéremmel a hatodik helyen zárták az összesített éremtáblázatot. A magyar csapat kötöttfogásban szerezte az érmeit. Tegyük hozzá, hogy Nenad Lalovics, a Nemzetközi Birkózószövetség elnöke rendkívül elégedett volt a budapesti világbajnokság szervezésével, és kiemelte, hogy a magyarok az egyik legjobb eseményt rendezték meg a sportág történetében: „Fantasztikus  világbajnokságon vagyunk túl, és szeretett sportágunk tovább fejlődött” – fogalmazott az elnök.

Amilyen jól kezdődött, olyan jól is végződött az év a magyar sportolóknak. Decemberben a hangcsoui (Kína) rövid pályás úszó-világbajnokságon Hosszú Katinka újabb négy aranyéremmel gazdagította gyűjteményét (100, 200 és 400 méter vegyesen, valamint 200 méter pillangón győzött). A háromszoros olimpiai bajnok eddigi pályafutása során összesen 17 rövid pályás vb-aranyat nyert. 

Sportdiplomáciai siker

És ha már világversenyeknél tartunk: a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) döntése értelmében 2023-ban Budapest rendezi meg a világ egyik legnagyobb sporteseményének számító atlétikai világbajnokságot. A több mint 120 éves múltra visszatekintő Magyar Atlétikai Szövetség ezzel az IAAF 214 tagszövetsége közül az első, amely két-két szabadtéri és fedett pályás kontinensviadalon kívül két fedett pályás világbajnokságot, majd öt év múlva a világ harmadik legnézettebb sporteseményét is megrendezheti. Mindez a remekül működő magyar sportdiplomácia érdeme.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat