Törökország lehet a megoldás kulcsa

Lezárták múlt pénteken éjfélkor a magyar–horvát zöldhatárt. Ugyanazt a határrendészeti módszert vezették be, mint a magyar–szerb szakaszon – jelentette be Kovács Zoltán kormányszóvivő. „Erre a lépésre azért volt szükség, mert a brüsszeli uniós csúcs még mindig nem tudta eldönteni az unió külső, elsődleges határainak a védelmét. Bár Magyarország és Horvátország határa is schengeni határ, de a valódi védelemre, illetve ellenőrzésre szoruló határszakasz Görögországban húzódik. Ennek a késlekedése egyelőre nem teszi lehetővé, hogy az illegális migrációs hullám, illetve nyomás okait, forrását a lehető legközelebb próbáljuk eltorlaszolni” – fogalmazott Kovács Zoltán.

Egy hónap alatt több mint 80 ezer migráns érkezett Horvátországból a zöldhatáron át Magyarországra, ahonnan vonattal a nyugati határ melletti regisztrációs pontokra vitték az illegális határátlépőket. A horvát határszakasz lezárását követően a magyar kormány ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést a magyar–szlovén határon, ahol a Szerbián át Horvátországba és onnét Szlovéniába tartó migránsok egy része ismét Magyarország fele veszi az útját.

Horvát–szlovén viták

Pár napja a horvát kormány Szlovénia fele irányítja a naponta több ezres menekültáradatot. Szlovénia közben felfüggesztette menetrendszerű vasúti közlekedését Horvátországgal, a migránsáradat azonban a zöldhatáron át érkezik. A szlovén belügyminiszter, Bostjan Sefic szerint Horvátország figyelmen kívül hagyja Szlovénia kéréseit, és nem hajlandó ellenőrizni a migránsáradatot. A szlovénok hiába próbálják rendőrkordonnal visszatartani a hatalmas embertömeget, mert kerítés hiányában ez kivitelezhetetlen próbálkozás. Sefic elmondta: Németország kevesebb menedékkérőt fogad, Ausztria pedig azt kérte Ljubljanától, hogy korlátozza az áradatot. A belügyminiszter ugyanakkor felvetette annak a lehetőségét, hogy a határok védeleméhez más schengeni országok segítségét is igénybe vennék.

Horvátország továbbra sem tesz semmit a menekültáradat megfékezésére, így az embertömeget vonattal, autóbuszokkal irányítják Szlovénia fele. A migránsoknak fél napot is várniuk kell, amíg bejutnak Szlovéniába: rosszul öltözötten, szakadó esőben tolongnak a senki földjén, mert a horvát rendőrök sem engedik vissza őket horvát területre. Hét elején a gyerekeket az emberek feje fölött adták előre, majd a rendőrök a kerítés felett emelték át őket Szlovéniába.

A különutas Angela Merkel

Németországban egyre több politikus és újságíró állítja, hogy Angela Merkel kancellár a migránsáradat kezelésével kapcsolatban elveszítette realitásérzékét. Miközben népszerűsége megállíthatatlanul zuhan, ismét Kelet-Európa országaiban igyekszik megtalálni a kezelhetetlenné váló migránsválság bűnbakját. A német kancellár pénteken úgy fogalmazott: a menekültválság miatt eljött az ideje annak, hogy a kelet-európai uniós tagországok viszonozzák az Európai Unió bővítésével kapott szolidaritást. A szabad európai határok mítoszát fenntartó Merkel szerint az EU-ba igyekvő ezrek nyomását kerítések nem fogják visszatartani, a bezárkózás pedig az okostelefonok korában kudarcra van ítélve.

Közben két és fél év után először Angela Merkel Isztambulba utazott, ahol többek között Recep Tayyip Erdogan török államfővel tárgyalt a migránsáradat lehetséges megfékezéséről. Merkel úgy fogalmazott: Európa nem tudja egyedül megvédeni külső határait, amennyiben nem jutunk egyezségre Törökországgal is. A német–török kormányfői megbeszélések azonban nem hoztak számottevő eredményt. A törökök kételkednek abban, hogy Németország és az Európai Unió törekvése eredményes lehet: a Közel-Keletről útnak indult migránsáradat Törökországban tartásához nem elegendő az EU által felajánlott segély.

Menekülteket Szaúd-Arábiába is

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a szaudi fővárosban, Rijádban vasárnap úgy fogalmazott: fontos, hogy Szaúd-Arábia és más térségbeli államok is vegyék ki részüket a közel-keleti menekültek ellátásából. „Nemcsak Európának kell szolidaritást mutatnia a mostani helyzetben, a Közel-Kelet országainak is nagy felelősségük van a menekültválság kezelésében” – szögezte le Steinmeier a szaúdi Ahark al-Avszat lapnak adott interjújában. A gazdag öböl menti államok eddig elzárkóztak a háború viselte szomszédos Irak, Szíria és Líbia menekültjeinek a befogadásától.