Szlovák választások, ahol senki nem nyert

Meglepetésként értékelték politikai elemzők a szombaton tartott szlovákiai parlamenti választások végeredményét. A pártok támogatottságáról készített előzetes felmérésekről kiderült, hogy nem megbízhatóak: a nyolc bejutó közül több kisebb pártnak esélye sem lett volna az 5 százalékos parlamenti küszöböt elérni.

A Magyar Közösség Pártja (MKP) a szavazatok 4,04 százalékát szerezte meg. „Nincs győztese ezeknek a választásoknak, mert senki sem tud magabiztosan kormányozni” – jelentette ki az eredményekre reagálva Berényi József, az MKP elnöke hozzátéve, hogy a felvidéki magyarság viszont vesztett. Nagyon sok nem hagyományos párt került a parlamentbe, nagyon nehéz négy év előtt áll az ország, és a politikai stabilitásnak Szlovákiában vége.

Szintén borúlátón értékelte pártja szereplését Bugár Béla, a Most-Híd elnöke is. Mint mondta: két számjegyű eredményt vártak, és a 8 százalék alatti eredmény nem értékelhető jónak, ezért annak okait ki kell elemezniük. Bugár Béla egyelőre nem kívánt nyilatkozni arról, hogy a parlamentbe bekerült pártok közül melyekkel folytatna koalíciós tárgyalásokat.

Az 59,39 százalékos részvételi arány mellett megtartott szombati választás „győztese” a nehéz koalíciós tárgyalások elé néző Robert Fico kormánypártja, az Irány – Szociáldemokrácia 28,65 százalékkal. A további sorrend: 2. Szabadság és Szolidaritás nevű liberális mozgalom 11,47 százalékkal, 3. Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalom 10,74 százalékkal, 4. Szlovák Nemzeti Párt 8,7 százalékkal, 5. a szélsőjobboldali Mi Szlovákiánk – Néppárt (LS-NS) 8,17 százalékkal, 6. Most–Híd vegyes szlovák–magyar párt 6,50 százalékkal, 7. Család vagyunk (Sme rodina) nevű csoportosulás 6,58 százalékkal és a 8. helyezett az eddig ugyancsak parlamenten kívüli, új párt, a Kereszténydemokrata Mozgalomból (KDH) kilépett Radoslav Procházka alapította Háló (Siet) 5,47 százalékkal.

Fico ingatag kormányt alakíthat

A felvidéki magyarok jelentősen alacsonyabb arányban mentek el voksolni, mint a szlovákok, ez okozta a magyar voksokra számító pártok és közülük leginkább a Magyar Közösség Pártja (MKP) korábbinál gyengébb szereplését – mondta az MTI-nek Öllös László politológus. „Ez az alacsony választási részvétel az MKP-t – amely szinte kizárólag magyar szavazatokból él – különösen sújtotta” – hangsúlyozta Öllös. Rámutatott: a két, magyar szavazatokra számító párt, az MKP és a Most–Híd szlovák–magyar vegyespárt közül a magyar lakosság körében az MKP világosan nyert, de ez kevés volt ahhoz, hogy bejusson a parlamentbe. A politológus szerint sokkal nagyobb mozgósítási képességre volna szükség, de ez most hiányzott. A négy évvel ezelőtti eredményéhez képest az MKP abszolút számokban vesztett néhány ezer voksot, de választói magját megőrizte, és ha választóinak részvételi aránya meghaladta volna a szlovák választókét, a párt minden bizonnyal bejut a parlamentbe.

A két, magyar szavazatokért küzdő párt viszonylatában a politológus elmondta: a szombati voksoláson a Most–Híd előző eredményeihez képest az MKP-nál is több szavazatot veszített, ami képviselőik számában is megmutatkozik, ráadásul a magyar képviselőik aránya is romlott. Bugárék 11 parlamentbe juttatott képviselője közül hét lesz magyar. „AMost–Híd lefelé tartó pályán van, a második parlamenti választáson rosszabb eredményt ért el, mint az elsőn, és most a harmadikon még rosszabbat, mint a másodikon” – fogalmazott Öllös László.

A politológus a parlamentbe bejutott pártok eredményeit meglepetésnek minősítette. Rámutatott: javarészt protestpártok jutottak be, és Marián Kotleba pártjával a szélsőjobboldal is erőteljesen megjelent a szlovák törvényhozásban. Úgy vélekedett, hogy a szlovák pártok választási eredményeiben az elmúlt negyed évszázadban folyamatosan szőnyeg alá söpört, értékrendbeli problémák köszöntek vissza. A kialakult erőviszonyok kapcsán úgy vélekedett: azok nagyon kiegyensúlyozottak, ezért a kormányalakítás rendkívül nehéz lesz. „Valamilyen kormány összeáll valahogy, de nagyon ingatag lesz” – fogalmazott, hozzátéve: jelenleg nincs egyértelmű válasz arra, hogy egy Robert Fico vezette szűkebb vagy a legjobb eredményt elért ellenzéki párt vezetője által alakított sokpárti koalíció létrejöttének van-e nagyobb esélye. „A Fico vezette koalíció sem lenne nagyon kicsi, egy partner nem elég számára, sőt bármelyik két partner sem, tehát elképzelhető, hogy négypárti koalíciója lenne” – mutatott rá a politológus. A voksolás után kialakult erőviszonyok azt mutatják, hogy amennyiben nem Robert Fico alakítana kormányt, hanem a legtöbb voksot szerzett ellenzéki párt, a Szabadság és Szolidaritás (SaS), akkor csak egy olyan hatpárti koalíció létrejöttére van esély, amelynek a Bugár Béla vezette Most–Híd vegyes párt és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) is része lenne. Egy ilyen koalíció lehetőségéről Bugár Béla azt mondta: azt nagyon nehezen lehetne megmagyarázni a választóiknak, ugyanakkor hozzátette: semmi sem megmagyarázhatatlan.

A politológus az előrehozott választások lehetőségéről azt mondta: lehetséges az a változat is, hogy a választások hivatalos végeredményének kihirdetésétől számított 30 napon belül összeülő parlament nem fog tudni záros határidőn belül jóváhagyni egy új kormányt, de inkább azt valószínűsíti, hogy erre mégis sor kerül, ám az így létrehozott kabinet nem fogja tudni kitölteni négyéves hivatali idejét.

Szlovákia szembeköpte önmagát

„Szlovákia szembeköpte magát, sötét kiszámíthatatlan időszak következik” – írja főszerkesztői kommentárjában a magyar nyelvű pozsonyi Új Szó, kiemelve: a voksolás eredményeivel az ország pont akkor változtatta „sekélyessé, bulvárossá, szélsőségessé, ostobává” a politikai teret, amikor Szlovákia az EU soros elnöke lesz. „Neonácikat és celebeket bízott meg a nép, hogy döntsön a sorsáról, hogy törvényeket hozzon, és azokkal meghatározza mindennapjait. Döbbenet, csend, értetlenség” – jegyzi meg a Megalázott ország című cikk írója. De a többségi szlovák lapok sem optimistábbak az ország jövőjét illetően.

„Ezeken a választásokon senki nem nyert. Mindenki csak veszített” – szögezi le Peter Javurek, a független pozsonyi Pravda kommentátora. A szerző a parlamentbe jutott újonc pártokra utalva rámutat: a voksolás olyan személyeket juttatott a szlovák politika színpadára, akik sikerüket rendszerellenességre és kiszámíthatatlanságra alapozták. A hagyományos szlovákiai politikai osztály kemény pofont kapott.

Ivan Miklos volt pénzügyminiszter a Hospodárské Noviny (HN) című szlovák gazdasági-közéleti napilap hasábjain megjelent írásában úgy vélekedik: a gyengébb eredményt elért Most–Híd és a parlamenti újonc Háló kampányuk során hasonló hibát követtek el, mint Robert Ficóék. Míg az előbbiek nem határolódtak el olyan látványosan Fico kormánypártjától, mint a liberálisok és Igor Matovic populistái, akiknek emiatt is sikerült jól szerepelniük, addig Fico pártja migránsellenes populizmusára fizetett rá, mert ebben a témában nem tudta hatékonyan felvenni a versenyt Kotlebáék szélsőjobbos pártjával.

Lemondana az MKP elnöke

„Ami szükséges, azt meg fogom lépni” – jelentette ki Berényi József a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Az MKP elnöke elmondta azt is, felajánlja lemondását, miután pártja nem jutott be a parlamentbe. Kifejtette: a Felvidéken tapasztalható politikai megosztottság nem tette lehetővé, hogy elvigyék az urnákhoz a magyarokat, sokan maradtak passzívak, nem vettek részt a voksoláson.

Berényi úgy fogalmazott: mivel a parlament valószínűleg nem tudja ebben az összetételben kitölteni a négyéves mandátumot, az MKP-nak is előrehozott választásra kell készülnie. „Továbbra sem lesz egyszerű feladat kitalálni annak módját, hogyan kerüljünk vissza a parlamentbe, hiszen körülbelül kilenc százaléknyi magyar él Szlovákiában, ebből kell öt százalékot megszerezni úgy, hogy van egy vegyes párt is, amelyet a szlovákok bevisznek a parlamentbe. Nyilván az lenne a legjobb, ha a felvidéki magyarság egy tömörülésre szavazhatna. Ezt az állapotot egy vegyes párt megléte mellett nem tudom, hogyan lehet elérni, mindenesetre ezen kell dolgozni” – tette hozzá.

A Most–Híd az elszlovákosodás útján

Az MKP országos szinten 105 495 szavazatot kapott (4,04 százalék), a Most–Híd 169 593-at (6,5 százalék), de ez utóbbi szavazatok jelentős része szlovákoktól származik. Szlovákiában 18 magyarok által lakott járás van, ezek között csak kettőben élnek többségben magyarok (a dunaszerdahelyi és a komáromi járásokban). A járási adatokat kiértékelő Felvidek.ma portál szerint a választási részvétel a magyarok által lakott járások nagy többségében messze a 60 százalékos, országos átlag alatt maradt. Az MKP parlamenti bejutását elsősorban a magyar választópolgároknak a választások iránti átlagon aluli érdeklődése befolyásolta. Ennek több oka lehet: sokan vannak, akik így „büntetik” a politikai megosztottságot, míg a szlovákok elégedetlensége (a magyarok vesztére) nem a választások mellőzésében, hanem az ún. protesztpártok támogatásában nyilvánult meg. A magyarok alacsony választási részvétele a Most–Hidat is kedvezőtlenül érintette, de nem annyira, mint az MKP-t, amely gyakorlatilag csak a magyarok szavazatára számíthat.

A felvidéki online újság szerint erőteljesen folytatódik a Most–Híd elszlovákosodása, amit a parlamenti mandátumainak megoszlása is jelez. Amíg 2012-ben a színtiszta szlovák járásokban a Most–Híd 24 ezer szavazatot kapott, most már 38 ezret. Dél-Szlovákiában a Most–Híd 20 ezer szavazatot vesztett az MKP 4 ezres szavazatvesztésével szemben.