Sahel gyöngyszemének mozaikjai

A gazdasági fejlődés magával hozta a szellemi megerősödést is, Africa provincia jogtudósokat, szenátorokat, lovagokat s többek között a katolikus vallás nagy alakját, Szent Ágostont adta a világnak.

Istenábrázolás mozaikban

A jólét a régészeti leleteken keresztül nyomot hagyott a ma embere számára. Sok, gazdagságra utaló ház épült Sousse-ben a római korban, amelyek díszítésének fő eszköze a mozaik volt. A mozaik apró kő- vagy üvegdarabokból kirakott mintákat, ábrákat jelent. Előzményei már a korai kultúrákban fellelhetők, igazi virágzása a görög-római korszakra tehető.
A mozaikot virágkorában a padlók, a falak, sőt teremboltozatok díszítésére is használták. Az iszlám csak dekoratív célokra alkalmazta, az emberábrázolást mellőzte. A kereszténység művészetében is jelen volt a mozaikdíszítés, bár tartalmában változott.

A Régészeti Múzeumot a 11–14. században épült erődben alakították ki, bejárata a szinte egész medinát, óvárost körbeölelő városfalból nyílik. Az itt bemutatott mozaikcsodák számomra már negyedszer jelentettek szemet gyönyörködtető, szívet melengető élményt. A falakat, padozatot hatalmas méretű kiállítási darabok díszítik. A látogatóbarát bemutatóhelyen egészen közelről lehet szemlélni az alkotásokat, amelyek a görög és római mitológia alakjait, eseményeit, keresztény emlékeket s a mindennapi élet részleteit mutatják be.
A gyűjtemény két legtöbbet ismertetett darabja istenábrázolás. Az egyik Ókeanosznak, a tenger istenének a 2. századból származó megjelenítése a medinától nem messze fekvő ház fürdőjét díszítette. A másik – azonos korból származó – hatalmas fejábrázolás, a mitológiai Medúzát (Gorgót) mutatja, melegített mozaikcsempés padlós pihenőhelyiségben bukkantak rá. Medúzát két szépséges lánytestvérével együtt a megsértett Pallasz Athéné változtatta rúttá, olyannyira, hogy aki csak meglátta, kővé dermedt.

A hónapok és állatok

S bár az előbbiek rendkívül dekoratívak, hadd mutassak be a kiállításból szívemnek kedves darabokat. Az év szakaszait bemutató mozaik egész falat fed be. Az egyes hónapokat négyzetekben, a dátumhoz illő tevékenységet folytató emberi alakokkal ábrázolja. Szeptembernél például két, kádban szőlőt taposó férfialak erőlködik.

A legjelentősebb burkolat „a költő és a színész” címet viseli. A hosszú, fehér tunikában ülő költő bal kezében tekercset, jobb kezében írónádat tart, s hatalmas szemeivel elgondolkodó tekintettel néz az őt szemlélőre. A színész tűnődve áll, mintha a két ábrázolt maszk között kellene választania. A házban fellelt padlók a mindennapi élet részleteiben is gazdagok, például egy gusztusosnak látszó, tetején díszített torta, egy kerek sajt, ami mellé a vágó kést is „odakészítették”, kínálja magát.
A gazdag Sorothus hajótulajdonos és versenyló tenyésztő házában felfedezett kiállítási darab egyike kerek medallionban ábrázolja a kecses állatokat, két oldalról egy-egy pálmafa felé fordulva. Mindegyikük felett nevüket is kirakták, így tudjuk, hogy többek között: Adoramus, Crinitus, Amor és Dominator is harcba szálltak valaha a győzelemért.
Az állatok ábrázolása igen élethű szinte minden mozaikon. Jó példa erre a Bacchus győzelmi menetét megörökítő hatalmas tabló is, amin a győztes kocsiját – az akkor elvárt mitológiai megjelenítésnek megfelelve – négy tigris húzza, körötte táncoló alakok, párducok haladnak. A bor s mámor istenének megformálása nagy technikai tudásra vall, lengő öltözékének redői valósághűek. Egy másik istenség, Neptun, a római mitológia tengeristene győzelmét láthatjuk egy alapos anatómiai ismeretről tanúskodó, a 3. századból származó kiállítási darabon, amelyet a múzeum igazgatója egyik kedvenceként mutatott meg. Sousse tengerparti város, így nem véletlen, hogy a mitológiai jelenetek mellett a mindennapi élet ábrázolása döntően a tengerhez, hajózáshoz, halászathoz kapcsolódik.

Keresztény múlt

A 3. század második felétől a pogányság visszaszorult, a kereszténység egyre jobban elterjedt Hadrumetumban. Ennek építészeti nyomai is megtalálhatók a városban. Bazilika romjaira bukkantak, ahol az apszist valaha lótuszvirágos mozaikkal díszítették. Sousse-ban három keresztény katakombát is feltártak, amelyek öt kilométer hosszan húzódnak, s mintegy 15 ezer sírt őriznek. A legnagyobb az 1885-ben felfedezett Jó Pásztor katakomba. Nevét arról a márványsztéléről kapta, amely – Krisztust jelképezve – egy bárányt a vállán hordozó pásztort mutat.

amelyen az életteli növény- és állatábrázolás mellett feltűnik a krisztusi motívum is.
Az 525-ben lezajlott barbár pusztítás után a város újjászületett. A bizánci korban épített házak belterét is gyakran díszítették mozaikokkal. E korszaknak számomra legszebb emléke a szépen helyre állított keresztelőmedence. A 6. századból származó, jacuzzira emlékeztető, nyolc ember számára kialakított ülőhelyekkel rendelkező, vallási szertartást szolgáló építményben körben ültek, mintegy a közösséget, összetartozást szimbolizálva. A keresztelőmedence alján kirakott alfa és omega jel pedig a hit alapját jelképezi.
A Régészeti Múzeumban a mozaikok mellet más becses emlékeket is őriznek. Jelentősek a Kr. e. 6. századból származó sztélék. Ezeket a föníciaiak a várost védő isteneknek, Baal Hammonnak és Tanitnak bemutatott gyermekáldozatok emlékére állították.

A 7. században az iszlám hódítás véget vetett a nyüzsgő életnek, betiltották a borivást, a játékokat, a muzsikát, s a város stratégiailag jó helyen fekvő kikötőjével harci támadások kiindulópontjává vált.
Tunéziában a mozaik a mai mindennapokban is megjelenik. Szállodánk tengeri kijáratát például vízi lények „őrizték”.
Sousse viharos történelmet mondhat magáénak, az idők során punok, rómaiak, vandálok, bizánciak, arabok, normannok, spanyolok, törökök, franciák vették birtokba, s hagyták nyomukat a környékén. Az 1992-es sevillai világkiállításra összeállított régészeti album nem véletlenül viselte a Tunézia–civilizációk keresztútjai címet. A város múzeumai e kulturális sokszínűségnek méltón állítanak emléket.

Csermák Judit