A kisebbségi jogok terén az Európai Parlament nem tud továbblépni az Európai Bizottság nélkül
Fotó: Tőkés László Sajtóirodája
A hátrányos megkülönböztetés tiltásának jegyében tanácskoztak Brüsszelben néppárti képviselők az európai őshonos kisebbségek helyzetéről. A tagállamok egyelőre azonban nem engednének át kisebbségi ügyekben több ellenőrzési jogot az Európai Bizottságnak.
2018. június 24., 18:172018. június 24., 18:17
2018. június 24., 18:232018. június 24., 18:23
Kisebbségi jogokról tanácskoztak május 16-án határontúli néppárti magyar képviselők azon a brüsszeli konferencián, amelynek házigazdája Csáky Pál volt. A rendezvény kiindulópontja az a rövid EP határozat, amelyet a nemzeti kisebbségek védelméről és hátrányos megkülönböztetésük tiltásáról fogadott el 2018 február hetedikén az Európai Parlament plénuma. A hogyan tovább jegyében felvetett kérdésekre a magyarok mellett Josep-Maria Terricabras katalán és Nils Torvalds finnországi svéd képviselő is kifejtette álláspontját. A Minority Safepack érdekében tartott, nemzetközileg támogatott aláírásgyűjtés eredményes lezárása is azt bizonyítja, hogy
Ennek tükrében fogalmazódott meg az az igény, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság olyan jogi keretek létrehozásával szavatolja a nemzeti közösségek jogait, amelyek szankciókat is tartalmaznak, például kötelezettségszegési eljárás elindítatása.
A tanácskozást a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke, Menyhárt József vezette fel. Kifejtette: az európai kisebbségek többrétegűsége és történelmi múltjuk különbözősége miatt elvárásaik is eltérőek. Szükségét látta egy többsíkú védelmi rendszer alkalmazásának és elsősorban a tagállamok által vállalt kötelezettségek betartásának, mivel a gyakorlati tapasztalok szerint a tagállamok ezt rendszeresen megkerülik, ellenállnak, miközben az Únió kibúvókkal menti ki tétlenségét.
Ennek feloldását a kérdés napirenden tartásában látta.
A néppárti magyar képviselők közösségi jogokat kérnek Brüsszelben
Fotó: Tőkés László Sajtóirodája
Ennek kapcsán a katalán Josep-Maria Terricabras azt hangsúlyozta, hogy minden kisebbség egyenlő, így egyenlő jogok illetik meg, ellenkező esetben csorbulna a demokrácia intézménye, ezért paradox módon a demokratikus választások sem jelentenek megoldást mindenre, mivel a győzteseknek nincs mindenben igazuk, főként ha kisebbségellenes beállítottságúak. A megoldás szerinte a diszkrimináció minden fajtájának a hatékonyabb felszámolása, megfelelő szabályok foganatosítása révén a közösségi élet minden területén. Tagjainak egésze adja a közösséget annak minden diverzitásával, így minden kisebbségi csoportnak joga van a tiszteletre és az egyenlőségre, ezért a döntéseket a kisebbségek bevonásával kell meghozni. A demokrácia megőrzése érdekében a többségnek és a kisebbségnek szüksége van egymásra – szögezte le a képviselő.
Nils Torvalds negatív példaként említette a görögországi helyzetet, ahol a másik elfogadása komoly ellenállásba ütközik, nem csak a politikai körökön belül, hanem széles társadalmi szinten is. Az 1999– ben készült jelentés óta semmi sem változott, a kisebbségek létének elfogadására tett erőfeszítések elutasításba fulladnak. A helyzet nem kivételes, más tagországokban is hasonló a helyzet, kirívó példa a hétmillió európai roma közösség állapota vagy a balti oroszok rendezetlen ügye. Túl sok idő veszett el a kisebbségi jogok felszínes biztosítása terén, az Úniónak a kérdés súlyossága miatt felelőssége és kötelessége a változtatás –véli a svéd politikus.
Az Európai Bizottság megbízottjaként Irena Moozova, az esélyegyenlőségi tárca igazgatója kifejtette, a Bizottság ugyan nagy figyelemmel kíséri a kisebbségek helyzetét, de a kérdésben korlátozott képesítéssel bír, mivel az a tagállamok kompetenciáiba tartozik, ugyanakkor az EB az alapjogok betartása mellett áll, de kötelezettségi szinten nincs elegendő mozgástere. Felléphet a raszista, xenofób, vallási, egészségügyi, szexuális orientáltságú diszkrimináció ellen, amelynek áldozatai adott esetben valamely nemzeti közösség tagjait is sújthatja. A helyzet megváltoztatására nem tapasztalható olyan irányú hajlamosság, hogy a tagállamok több kompetenciát engednének át kisebbségi ügyekben a Bizottságnak –hívta fel a figyelmet az igazgató asszony.
Magyarország miniszterelnöki megbízottja,
Véleménye szerint nagyobb tere van a bevándorlókérdésnek, mint az őshonos kisebbségek helyzetét érintő problémáknak, ezért a februári határozat – amely korszakos fontosságú –, végrehajtási ellenőrzés hiányában félő, hogy nem érvényesül. Kitért a magyar nemzetpolitika azon igyekezetére, amelynek része a felelősség a határontúli magyarokért, ennek értelmében megalapozott az önigazgatás és az autonómia intézményének igénye is.
A Minority Safepack eredménye kapcsán a FUEN elnöke, Vincze Lóránt bizakodással tekint a jövőbe, megítélése szerint az EB nem zárkozhat el több mint egy millió polgár követelése elől, a kérdés megoldása céljából nyilvános meghallgatás keretében párbeszédre kéri fel a Bizottságot. A magyar kormány részéről további magasfokú képviselő szólalt fel Kalmár Ferenc miniszteri biztos személyében, aki az ország szomszédságpolitikájának a fejlesztését látja el. Ismertette azokat a dokumentumokat, amelyekekkel Magyarország az Európa Tanácsban érvel a kisebbségek ügyében. Az ET alapelveit az EU-nak is figyelembe kéne vennie, ha egyáltalán a kisebbségi jogok megadását akarja. Szorgalmazta az ET kisebbségjogi normáinak átvételét, amelyek kimunkált alapelvek – mint az identitás védelme, az egyéni és kollektív jogok, az aszimilációs politika tilalma –, természetesen az érintett és érdekelt felek bevonásával. Lényeges előrelépés lenne, ha az ET dokumentaiban foglaltakat felelősségre vonási intézkedések is bővítenék. A jelenlegi helyzet azt szemlélteti, hogyha a korábban vállalt kötelezettségeket a tagállamok semmibe veszik, az a kisebbségek hanyatlását vonja maga után. Az autonómiák megadása lenne az egyik kiút az önkormányzati Charta szellemében.
Kitért arra is, hogy lényegében a magyar összefogásnak és a magyar kormánynak köszönhetően gyűltek össze az aláírások, ami a FUEN „nagyfokú tehetelenségére, illetve a nyugat-európai országok általános érdektelenségére vall”. Ennek tudatában sürgette az összefogást a Székely Nemzeti Tanács és Nagy József Most–Híd EP képviselő kisebbségvédelmi tervezetek az egyesített bevetésére az egymás gyengítő kezdeményezések helyett. Tőkés László kiemelte: alacsony szintről nem szabad tárgyalni, egy esetleges néppárti támogatottságú törvénytervezetből nem hiányozhat az autonómiakövetelés sem.
Sógor Csaba és Winkler Gyula (RMDSZ) valamint a délvidéki Deli Andor (Fidesz) képviselők is hangot adtak a migrációs veszélynek. A kárpátaljai Bocskor Andrea (Fidesz) az ukrán állam egyre szélsőségesebb kisebbségellenes politikájára hívta fel a figyelmet, emlékeztetve arra, hogy ameddig az ukránok elnyomva érezték magukat, serényen az egyenjogúságra hivatkoztak, amióta többségi nemzetként élnek, módszeresen elfelejtik, hogy ez másokat is megillet. Nagy József képviselő, aki nem szerepelt a felszólalók névsorában, támogatásáról biztosította a kezdeményezést. A felvetett kérdéseket, javaslatokat nem követte eszmecsere, ami sok résztvevő véleménye szerint a konferencia jelentőségének kárára vall.
Krivánszky Miklós, Brüsszel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!