A kisebbségi jogok terén az Európai Parlament nem tud továbblépni az Európai Bizottság nélkül
Fotó: Tőkés László Sajtóirodája
A hátrányos megkülönböztetés tiltásának jegyében tanácskoztak Brüsszelben néppárti képviselők az európai őshonos kisebbségek helyzetéről. A tagállamok egyelőre azonban nem engednének át kisebbségi ügyekben több ellenőrzési jogot az Európai Bizottságnak.
2018. június 24., 18:172018. június 24., 18:17
2018. június 24., 18:232018. június 24., 18:23
Kisebbségi jogokról tanácskoztak május 16-án határontúli néppárti magyar képviselők azon a brüsszeli konferencián, amelynek házigazdája Csáky Pál volt. A rendezvény kiindulópontja az a rövid EP határozat, amelyet a nemzeti kisebbségek védelméről és hátrányos megkülönböztetésük tiltásáról fogadott el 2018 február hetedikén az Európai Parlament plénuma. A hogyan tovább jegyében felvetett kérdésekre a magyarok mellett Josep-Maria Terricabras katalán és Nils Torvalds finnországi svéd képviselő is kifejtette álláspontját. A Minority Safepack érdekében tartott, nemzetközileg támogatott aláírásgyűjtés eredményes lezárása is azt bizonyítja, hogy
Ennek tükrében fogalmazódott meg az az igény, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság olyan jogi keretek létrehozásával szavatolja a nemzeti közösségek jogait, amelyek szankciókat is tartalmaznak, például kötelezettségszegési eljárás elindítatása.
A tanácskozást a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke, Menyhárt József vezette fel. Kifejtette: az európai kisebbségek többrétegűsége és történelmi múltjuk különbözősége miatt elvárásaik is eltérőek. Szükségét látta egy többsíkú védelmi rendszer alkalmazásának és elsősorban a tagállamok által vállalt kötelezettségek betartásának, mivel a gyakorlati tapasztalok szerint a tagállamok ezt rendszeresen megkerülik, ellenállnak, miközben az Únió kibúvókkal menti ki tétlenségét.
Ennek feloldását a kérdés napirenden tartásában látta.
A néppárti magyar képviselők közösségi jogokat kérnek Brüsszelben
Fotó: Tőkés László Sajtóirodája
Ennek kapcsán a katalán Josep-Maria Terricabras azt hangsúlyozta, hogy minden kisebbség egyenlő, így egyenlő jogok illetik meg, ellenkező esetben csorbulna a demokrácia intézménye, ezért paradox módon a demokratikus választások sem jelentenek megoldást mindenre, mivel a győzteseknek nincs mindenben igazuk, főként ha kisebbségellenes beállítottságúak. A megoldás szerinte a diszkrimináció minden fajtájának a hatékonyabb felszámolása, megfelelő szabályok foganatosítása révén a közösségi élet minden területén. Tagjainak egésze adja a közösséget annak minden diverzitásával, így minden kisebbségi csoportnak joga van a tiszteletre és az egyenlőségre, ezért a döntéseket a kisebbségek bevonásával kell meghozni. A demokrácia megőrzése érdekében a többségnek és a kisebbségnek szüksége van egymásra – szögezte le a képviselő.
Nils Torvalds negatív példaként említette a görögországi helyzetet, ahol a másik elfogadása komoly ellenállásba ütközik, nem csak a politikai körökön belül, hanem széles társadalmi szinten is. Az 1999– ben készült jelentés óta semmi sem változott, a kisebbségek létének elfogadására tett erőfeszítések elutasításba fulladnak. A helyzet nem kivételes, más tagországokban is hasonló a helyzet, kirívó példa a hétmillió európai roma közösség állapota vagy a balti oroszok rendezetlen ügye. Túl sok idő veszett el a kisebbségi jogok felszínes biztosítása terén, az Úniónak a kérdés súlyossága miatt felelőssége és kötelessége a változtatás –véli a svéd politikus.
Az Európai Bizottság megbízottjaként Irena Moozova, az esélyegyenlőségi tárca igazgatója kifejtette, a Bizottság ugyan nagy figyelemmel kíséri a kisebbségek helyzetét, de a kérdésben korlátozott képesítéssel bír, mivel az a tagállamok kompetenciáiba tartozik, ugyanakkor az EB az alapjogok betartása mellett áll, de kötelezettségi szinten nincs elegendő mozgástere. Felléphet a raszista, xenofób, vallási, egészségügyi, szexuális orientáltságú diszkrimináció ellen, amelynek áldozatai adott esetben valamely nemzeti közösség tagjait is sújthatja. A helyzet megváltoztatására nem tapasztalható olyan irányú hajlamosság, hogy a tagállamok több kompetenciát engednének át kisebbségi ügyekben a Bizottságnak –hívta fel a figyelmet az igazgató asszony.
Magyarország miniszterelnöki megbízottja,
Véleménye szerint nagyobb tere van a bevándorlókérdésnek, mint az őshonos kisebbségek helyzetét érintő problémáknak, ezért a februári határozat – amely korszakos fontosságú –, végrehajtási ellenőrzés hiányában félő, hogy nem érvényesül. Kitért a magyar nemzetpolitika azon igyekezetére, amelynek része a felelősség a határontúli magyarokért, ennek értelmében megalapozott az önigazgatás és az autonómia intézményének igénye is.
A Minority Safepack eredménye kapcsán a FUEN elnöke, Vincze Lóránt bizakodással tekint a jövőbe, megítélése szerint az EB nem zárkozhat el több mint egy millió polgár követelése elől, a kérdés megoldása céljából nyilvános meghallgatás keretében párbeszédre kéri fel a Bizottságot. A magyar kormány részéről további magasfokú képviselő szólalt fel Kalmár Ferenc miniszteri biztos személyében, aki az ország szomszédságpolitikájának a fejlesztését látja el. Ismertette azokat a dokumentumokat, amelyekekkel Magyarország az Európa Tanácsban érvel a kisebbségek ügyében. Az ET alapelveit az EU-nak is figyelembe kéne vennie, ha egyáltalán a kisebbségi jogok megadását akarja. Szorgalmazta az ET kisebbségjogi normáinak átvételét, amelyek kimunkált alapelvek – mint az identitás védelme, az egyéni és kollektív jogok, az aszimilációs politika tilalma –, természetesen az érintett és érdekelt felek bevonásával. Lényeges előrelépés lenne, ha az ET dokumentaiban foglaltakat felelősségre vonási intézkedések is bővítenék. A jelenlegi helyzet azt szemlélteti, hogyha a korábban vállalt kötelezettségeket a tagállamok semmibe veszik, az a kisebbségek hanyatlását vonja maga után. Az autonómiák megadása lenne az egyik kiút az önkormányzati Charta szellemében.
Kitért arra is, hogy lényegében a magyar összefogásnak és a magyar kormánynak köszönhetően gyűltek össze az aláírások, ami a FUEN „nagyfokú tehetelenségére, illetve a nyugat-európai országok általános érdektelenségére vall”. Ennek tudatában sürgette az összefogást a Székely Nemzeti Tanács és Nagy József Most–Híd EP képviselő kisebbségvédelmi tervezetek az egyesített bevetésére az egymás gyengítő kezdeményezések helyett. Tőkés László kiemelte: alacsony szintről nem szabad tárgyalni, egy esetleges néppárti támogatottságú törvénytervezetből nem hiányozhat az autonómiakövetelés sem.
Sógor Csaba és Winkler Gyula (RMDSZ) valamint a délvidéki Deli Andor (Fidesz) képviselők is hangot adtak a migrációs veszélynek. A kárpátaljai Bocskor Andrea (Fidesz) az ukrán állam egyre szélsőségesebb kisebbségellenes politikájára hívta fel a figyelmet, emlékeztetve arra, hogy ameddig az ukránok elnyomva érezték magukat, serényen az egyenjogúságra hivatkoztak, amióta többségi nemzetként élnek, módszeresen elfelejtik, hogy ez másokat is megillet. Nagy József képviselő, aki nem szerepelt a felszólalók névsorában, támogatásáról biztosította a kezdeményezést. A felvetett kérdéseket, javaslatokat nem követte eszmecsere, ami sok résztvevő véleménye szerint a konferencia jelentőségének kárára vall.
Krivánszky Miklós, Brüsszel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!