Katalónia különválna, ha engedik

Krivánszky Miklós, Brüsszel

Minden jel arra mutat, hogy az idei esztendő Európában a kihívások éve lesz: nemcsak a francia és német választások, hanem az Ibériai-félszigeten működő függetlenségi folyamatok miatt is. Három katalán EP-képviselő – Jordi Solé, Josep-Maria Terri­cab­ras és Ramón Tramosa – szerve­zésében január 24-én került sor egy konferenciára az Európai Parla­mentben, Brüsszelben, ahol Carles Puidgemont, a katalán kormány elnöke, Oriol Junqueras alelnök és Raül Romeva külügymi­niszter bejelentették: szeptemberben megtartják a Katalónia függetlenedéséről szóló referendumot.

A mintegy ötszáz jelenlévő előtt meghirdetett népszavazás a katalán önrendelkezés újabb mérföldköve. Az üzenet nem az Európai Uniónak, hanem Európának szól, hangsúlyozta a katalán elnök, utalva arra, hogy spanyol nyomásra az EP hivatalosan nem képviseltette magát az eseményen. C. Puidgemont szerint a katalán polgárok többsége új államot akar építeni, és ennek az akaratnak a kifejezése a brüsszeli konferencia. „Brüsszelbe nem követelni jöttünk, hanem elmagyarázni álláspontunkat és ismertetni érveinket” – fogalmazott a politikus. Úgy vélte, a katalán kérdés a demokrácia, az európai értékek, az emberi jogok és a méltányosság kérdése, amely mögé 7,5 millió uniós polgár jogai és életkörülményei sorakoznak fel. „Ha azt kívánjuk, hogy az európai értékeket elismerés és tisztelet övezze, akkor Európa is érdekelt az ügyben, és nem zárkózhat el attól, hogy meghallgassa polgárait. Ha nem így cselekszik, növeli a kiábrándultságot és erősíti az euroszkeptikusok táborát” – mondta a katalán elnök.

Az új európai kihívások gazdaságiak és tarsadalmiak egyaránt. A görög válság rávilágít a szolidaritás és a társadalmi igazságosság újrafogalmazásának szükségére. A Brexit az egység újragondolására ösztönöz: akarunk-e és tudunk-e együttműködni? A skótoknak, az észak-íreknek, de a gibraltáriaknak is szabadon kell dönteniük, hogy további sorsukat az Európai Unióhoz kötik-e. A katalán elnök szerint Katalónia mindig Európa-párti volt és az is marad, amit Európának méltányolnia kell. A katalán nép békés keretek közt akarja elnyerni szabadságát választások és népszavazás keretében. Az uniónak köteles résztvennie ebben a folyamatban, máskülönben megkérdőjeleződik a hitelessége. A kérdés tehát nem a függetlenség, hanem a demokrácia kérdése és mindazokat érinti, akik hisznek a szabadságban. „A referendum a legérthetőbb, legerőteljesebb és nemzetközileg elfogadott mechanizmusa a népakarat felmérésének. Reméljük, hogy a spanyol kormány tiszteletben tartja és elfogadja ezt az elvet. Azt akarjuk, hogy járuljon hozzá a népszavazáshoz, mert mindenki számára ez a legjobb megoldás. Minden részletet meg akarunk tárgyalni. Amennyiben a spanyol fél elzárkózik a tárgyalásoktól, Katalónia szeptemberben a spanyol kormány beleegyezése nélkül tartja meg a referendumot. A végső beleegyezést a katalán polgárok adják meg” – fogalmazott Carles Puidgemont.

Erős gazdaság

Oriol Junqueras alelnök és gazdaságügyi miniszter Kata­lónia gazdasági helyzetével érvelt a függetlenség mellett. Országa az EU egyik kivételesen jól teljesítő gazdasága, a GDP 2015-ben és 2016-ban 3,4 százalékos növekedést könyvelt el, a 2017-es előrejelzések 2,7 százalékot valószínűsítenek. A lassúbb bővülés okát a nemzetközi bizonytalanság, a lankadtabb kínai és amerikai teljesítményben, valamint a Brexit által teremtett helyzetben látta. A katalán export főleg a csúcstehnológia terén jeleskedik, az EU-ban a 9. helyen áll. Dacára az igen magas spanyolországi villanyáramáraknak, az ipari termelés is állandó növekedést mutat. A munkanélküliség folyamatosan csökken, ami az innovatív szektor beruházásainak köszönhető. A kutatás és a felsőfokú oktatás eredményei az európai élboly részét képezik, amit a katalán kormány támogatásával a közép- és kisvállakozások is kiaknáznak. A turizmus fejlettségének biztosítása stratégiai feladat, mivel a spanyol turizmuson belül Katalónia a látogatók fő úticélja: tavaly 17 millió turista látogatta meg a régiót.

Az alelnök szerint a katalán kormány a jövő generációk iránti felelősség jegyében következetesen ügyel az adósság szintjének csökkenésére olyan központi spanyol adódeficit mellett is, amely messze fölötte van a katalánnak. „Azért fejlesztjük a katalán adórendszert, mivel a spanyol túl sok kedvezményt nyújt, és nem veszi figyelembe a méltányosság és az egyenlő elbánás elvét. Aggályaink vannak a nyugdíjalapot illetően is: a spanyol kormányok túlzottan felhasználják az alap tőkéjét különböző kifizetésekre, ami magát az alapot veszélyezteti. A legnagyobb agodalmat a spanyol adósság mértéke jelenti, amely Spanyolország GDP-jének a 100 százaléka, és folyamatosan nő, miközben a katalán adósság leszállóágban van és a gazdasági növekedés gyorsabb” – fogalmazott az alelnök, aki úgy véli, ha engedik, hogy a polgárok döntsenek jövőjükről, választásuk a legjobb út a hatékony gazdasági megoldásokhoz és a szociális igazságossághoz.

Az európai eszmékben hisznek

Raül Romeva katalán külügyminiszter szerint a katalánok hisznek az európai eszmékben és abban, hogy az új kihívásokat közös megoldások követik. „Európa nem épülhet tovább, ha alulértékeli polgárait, ha identitásuk megtartásának igényét nem tiszteli. Európa a hitelességét kockáztatja, amire a Brexit mutatott példát. Ez lett az EU egyoldalú döntéshozatalainak a következménye. Európa kötelessége biztosítani népeinek sokszínűségét demokratikus és szabad körülmények között a szolidaritás elve alapján. Jövőjét illetően az Európai Unió sorsdöntő pillanatait éli. Kérdés, mennyire marad vonzó polgárai számára. Brüsszelnek meg kell mutatnia, hogy meghallgatja és megérti az unió polgárainak panaszait, hogy a véleményük fontos és az EU a megfelelő fórum, amelyhez fordulhatnak” – fogalmazott a külügyminiszter. Meggyőződése szerint képesek leszünk egy jobb közös Európát építeni a szolidaritás, a tisztesség, a különbözőségében egységes, pluralista és demokratikus szellemiség jegyében.

Madridi válaszreakciók

Az Európai Parlament hivatalosan távolmaradt a konferenciáról. A találkozó másnapján Tersa Giménez Barbat spanyol képviselőasszony nyilvános közmeghallgatás keretében a referendum és a függetlenség hátrányos gazdasági következményeiről tartott értekezést, amelyen a Katalán Vállalatvezetők Szövetségének küldöttsége is jelen volt. A képviselőasszony szerint a függetlenségpártiak „délibábokat és képzelgéseket” képviselnek, Josep Bou a szövetség elnöke badarságnak nevezte a különválást, amely súlyos következményeket hordoz a katalán gazdaságra nézve. Többen súlyos szavakkal illették a katalán kormány tagjait, akiket a nagyvilág megtévesztésével vádolnak. Carlos Rivadulla jogász arra figyelmeztetett, hogy a függetlenség politikai, gazdasági és területi feszültségekhez vezetne, eddig is 2650 vállakozás hagyta el Katalóniát 2012 óta.

Az eseményen mintegy negyven érdeklődő jelent meg. Itt az is kiderült, hogy Madrid elzárkózik bárminemű tárgyalástól, és párbeszéd helyett fenyeget. A spanyol kormány arra számít, hogy az alkotmánybíróság törvénytelennek nyilvánítja a referendumot, amely – ha eléri az 50+1 szavazatot – elindíthatná az önállósodás folyamatát. A központi kormány a spanyol alkotmány 155. cikkelyének alkalmazását helyezte kilátásba. Ez kimondja: a kormány arra kényszeríthet egy autonóm közösséget, hogy tartsa be kötelezettségvállalásait, vagy maga léphet fel a közérdek védelmében. Ha erre sor kerül, a madridi kormány ellenőrzése alá vonná a katalán oktatást- és belügyiminisztériumot az iskolákban tartandó népszavazás megakadályozása végett. A spanyol elképzelések szerint ennek érvényesítésére a katalán rendőrség egységeit vethetnék be. Az viszont nem világos, hogy ez a testület mennyire engedelmeskedne Madridnak.

Sok függ a francia és német választások eredményeitől

A brüsszeli konferencián kinyilatkoztatott akaratot és a függetlenség igényét adminisztratív és megtorló intézkedésekkel megakadályozni akaró madridi hatalom nem veszi figyelembe, hogy 2017 a nagy változások éve lesz Európában, a francia és német választások eredményei meghatározóak lesznek az unió fejlődésére – fogalmazták meg álláspontjukat többen is a konferencia résztvevői közül. A francia elnöki székbe igyekvő szélsőjobboldali Marine Le Pen egyik programpontja éppen az Európai Unióból való kiválás, ami az Ibériai-félsziget elszigetelésével járna, és Madrid erőszakos fellépését eredményezhetné. Feltehetően a francia jobb- és baloldal összefog Le Penék ellen – ahogyan ezt már megtette a múltban is –, de sem a jobb, sem a baloldal nem nyitott az unió belső bővítésére. A német választások eredménye hasonlóan befolyásolhatja a katalánok sorsát. Ugyanakkor az is tény, hogy ha a katalán függetlenségpártiak elsöprő győzelmet aratnának az őszi referendumon, az a skótok és észak-írek számára szolgálhat bíztatásként. A konferencia résztvevői szerint az unió döntéshozóinak mérlegelniük kell a helyzet súlyosságát, és nem ismételhetik meg azt a hibát, amit a skót referendum alkalmával követtek el, azaz nem fenyegetőzhetnek azzal, hogy kiválás esetén Katalónia az EU-n kívül rekedne.

Azt is meg kell említeni, hogy a konferenciát szervező három katalán EP-képviselő és a kormány két tagja nemcsak az európai kisebbségek érdekeiért kiálló személy, hanem magyarbarát politikus is. Számos esetben léptek fel a magyar kisebbségek ügyében: Josep-Maria Terricabras és Oriol Junqueras az EP-ben nyilvános közmeghallgatáson sérelmezte a csehországi kényszermunkára hurcolt felvidéki magyarok kárpótlásának elmaradását, míg Raül Romeva EP-képviselőként többször kért magyarázatot a szlovák és cseh miniszterelnöktől ebben az ügyben.