Az Európai Bizottság eltussolná a Beneš-dekrétumok ügyét
Fotó: 123RF
Immár tíz éve vár megoldásra a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban benyújtott petíciós ügy az Európai Parlamentben, amihez az Európai Bizottság (EB) álláspontját várják. Az EB hivatalnokai azonban folyamatosan kibújnak a válaszadás elől.
2021. szeptember 19., 09:542021. szeptember 19., 09:54
Az Európai Szabad Szövetség (EFA) pártcsalád öt európai parlamenti képviselője – François Alfonsi korzikai, Piernicola Pedicini olasz, Diana Riba katalán, Jordi Solé Ferrando katalán és Tatjana Zdanoka lettországi orosz – írásbeli kérdést intézett az Európai Bizottsághoz a Benes-dekrétumok ügyében. Jordi Solé és Tatjana Zdanoka régóta támogatják az Európai Parlamentben a magyar kisebbségi ügyeket, illetve nyomon követik a Benes-dekrétumok körüli vitát. Az öt képviselő segítségét ezúttal a kassai székhelyű Deportálások Áldozatainak és Leszármazottaiknak Szövetsége kérte.
Mint ismeretes, az 1945 után elfogadott elnöki rendeletek intézményesítették a magyar és német identitású csehszlovák állampolgárok etnikai alapú diszkriminációját. A német és a magyar kisebbséghez tartozó személyeket megfosztották állampolgárságuktól és vagyonuktól. Kényszerintézkedésként kényszermunkára fogták őket.
Az öt EP-képviselő arra hívta fel az Európai Bizottság figyelmét, hogy a szlovák állam által 2007-ben elfogadott határozat miatt továbbra is számos magyar földtulajdonos szenved hátrányt Szlovákiában. Ők nem juthatnak hozzá az Európai Unió pénzügyi és mezőgazdasági támogatási rendszeréhez. A dekrétumok ügyében az Európai Parlament Petíciós Bizottsága jelenleg az Európai Bizottság álláspontját várja annak a petíciónak a kapcsán, amelyet 2012-ben a németországi Alida Hahn-Seidl és a magyarországi Juhász Imre terjesztett be.
Íme, a nyugat-európai EP-képviselők beadványának szövege magyarul: „sajnálatos módon a szlovák hatóságok 15 évvel Szlovákia európai uniós csatlakozása után is alkalmazzák ezeket a diszkriminatív rendeleteket. Több esetben előfordult, hogy a szlovák hatóságok visszamenőleg érvényesítették ingatlantulajdon, földtulajdon kártalanítás nélküli kisajátítását a Benes-dekrétumokra hivatkozva (ahogy legutóbb az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti Bosits c. Szlovákia ügyben is ez felmerült).
A tulajdonhoz való jog nem pusztán egy alapvető emberi jog, amelyet az EU Alapjogi Chartája 17. cikke is elismer, de a földtulajdonosok az Európai Unió pénzügyi-mezőgazdasági támogatásaiból is részesedhetnek. Ilyen esetben egy etnikai alapon diszkriminatív rendelkezés alkalmazása nemcsak az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt emberi jogok értékeit sérti meg, de hatása lehet az uniós jogalkalmazásra is.
Az Európai Bizottság eddigi válasza a Benes-dekrétumok kérdésében a hosszú évek óta alkalmazott közhelyek gyűjteménye, hiszen ilyesmiket fogalmaz meg:
„A kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása az Európai Unió egyik alapértéke, és ez az elv, amely kifejezetten szerepel az Európai Unióról szóló szerződésben.
Ezen kívül az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke kifejezetten tiltja az etnikai származáson vagy a nemzeti kisebbséghez tartozáson alapuló bármilyen megkülönböztetést, míg a tulajdonhoz való jogot a 17. cikk rögzíti. A Charta 51. cikkének (1) bekezdése szerint azonban a Charta rendelkezéseit csak akkor kell a tagállamoknak címezni, amikor azok az uniós jogot alkalmazzák.
A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a „Beneš-rendeletek” történelmi jogi aktusok, amelyeket a volt Csehszlovákia hatóságai fogadtak el az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt, és anélkül, hogy az uniós joggal ellentétes joghatások lennének.
A Bizottság magatartása a csatlakozási folyamat idején kialakított retorika következetes bevetése, azaz a célirányosan feltett kérdésekre az érdembeli válasz elkerülése, ez a gyakorlat évtizedek óta ismétlődik. A jelenségnek neve is van EU-s körökben: fiókválaszok fedőnév alatt előregyártott válaszok tárházából szabadon csemegézhet az ügyeletes hivatalnok. Nemrégiben hasonlóan járt Vincze Lóránt RMDSZ-es EP-képviselő is, aki szintén ebben az ügyben intézett kérdést az Európai Bizottsághoz, viszont megbotránkoztatóan kitérő választ kapott. Az ilyen kitérő válaszok miatt egyre többen szeretnének peres eljárást az Európai Bizottsággal szemben.
A Benes-dekrétumokkal kapcsolatos petíciót a szlovák félnek az elmúlt kilenc év alatt sem sikerült lezáratnia. Igaz, öt éven keresztül éppen Csáky Pál volt EP-képviselő, az EP Petíciós Bizottságának egyik alelnökeként akadályozta meg a petíció napirendre tűzését. Magatartása még annak az egyezségnek volt az eredménye, amit egykor a szlovák kormánytagság fejében kötött a magyar politikai képviselete. Kérdés, hogy a most alakulgató új egységpárt mennyire meri vállalni a dekrétumok ügyének képviseletét.
Krivánszky Miklós, Brüsszel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
A Beszterce-Naszód megyei Teke Magyar utcájában egykor a helyi magyarság derékhada élt, ma talán tízen ha maradtak. A község egykor három nemzet – szászok, magyarok és románok – otthona volt, mára a szász közösség eltűnt, és a magyarság is rohamosan fogy.
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!