A Sebastian-villa főbejárata. Kívülről keveset árulnak el a fehérre festett falak
Fotó: Csermák Judit
A tunéziai hammameti várostörténet sokat köszönhet egy dúsgazdag embernek, George Sebastiannak, aki az 1920-as években villát építtetett itt. Lakói között a világ leghíresebb embereit is felfedezhetjük.
2020. március 29., 19:332020. március 29., 19:33
George Sebastian román műépítész származásáról legendák keringenek: kalandor volt, vagy csak szeretett utazni? Erre nehéz utólag választ adni. Mindenesetre nevét Tunézia tengerparti városában, Hammametben nagy becsben tartják. A források szerint 1923-ban érkezett az akkor még provinciálisnak számító észak-afrikai településre, s kinézte magának a városka legszebb telkét. Nem messze a római romoktól, az antik villák maradványaitól, egy 16 hektáros területen építkezésbe fogott, s egy igazi kis édent teremtett magának a tengerparton. Hammamet fejlődésének nagy lökést adott Sebastian, példáját követve gombamód szaporodtak az üdülőépületek.
A milliomos által építtetett házról Frank Lloyd Wilde amerikai építész azt írta: „ez a legszebb villa, amit valaha láttam.” Véleménye mértékadó lehet, mivel az úgynevezett szerves építészet képviselőjeként – miszerint az épületnek összhangban kell lennie a környezetével, a körülvevő tájjal – ítélte meg a hammameti villát.
A kapun belépve szép világ tárul elénk. Az arányos átrium méretes uszodát fog közre a belső udvaron, partján különlegesség a fekete márványasztal, amely mellett népes vendégsereg hűsölhet. Az épületben ízléses szobák tekintenek a tengerre. A bútorokat a berber hagyományok ihlették, az ülőgarnitúrákban is a keleti kényelem dominál. A konyha mérete és felszereltsége is az egykori pazar vendéglátásokról árulkodik.
Igazi kuriózumba, a feketemárvány-fürdőszobába az őr csak kacsintás után engedett fel bennünket, értettük a célzást, baksis csúsztattunk a tenyerébe. Megérte.A zuhanyzó, a tükörfalak, a jakuzzira s ókeresztény fürdőmedencére emlékeztető süllyesztett kis medence, a fekete márványkád a luxuslakók kényelmét szolgálta.
Kilátás a Sebastian-villából a tunéziai tengerre
Fotó: Csermák Judit
Visszarepülve az időben könnyű elképzelni, ahogyan az emeleti erkély kerevetein elnyújtózva az esti tengeri szélben kényeztették magukat a lakók.
Hammametet illusztris vendégek keresték fel, például Paul Klee, a híres festő hosszasabban időzött itt.
A második világháború alatt is nemzetközi „vendégekkel” büszkélkedhetett a ház. Rommel tábornok, az afrikai hadműveletek „sivatagi rókája” itt rendezte be főhadiszállását, majd a hadiszerencse változásával a szövetségesek, Montgomery és Eisenhower tábornokok is megfordultak a házban. A legenda szerint Sir Winston Churchill e falak között írta emlékiratainak egy részét.
Sebastian némi narcisztikus tulajdonságára utal, hogy mellszobrai a ház legkülönbözőbb részein bukkannak fel.
A kertről külön érdemes szólni. A bejáratnál – úgy tartják számon – a világ legnagyobb lakk freskója található. A mozgalmas, színes alkotás az ország sűrített történelmét ábrázolja. A parkot öt földrész mintegy száz botanikai érdekessége díszíti. Szépen rendben tartott kis ösvényeken kanyaroghatunk, többek között a trópusi és egzotikus, a színek és illatok kertrészekben. A növények eredetét táblák mutatják, elszórva egy-egy modern szobor látványa lepi meg az embert.
A világ legnagyobb lakk freskója a kert bejáratánál
Fotó: Csermák Judit
A román nábob építményével iskolát teremtett, formája, stílusa a később épült villákban is fellelhető. Ő tette divatossá a várost, ami napjainkban is a tunéziai és a nemzetközi elit kedvelt üdülőhelye maradt. A dúsgazdag román örökös nélkül halt meg, vagyona a tunéziai államra szállt. Az épületegyüttes igazi funkcióját 2001-ben találta meg, Hammamet Nemzetközi Kulturális Központ néven színházi bemutatóknak, koncerteknek, balettelőadásoknak, kiállításoknak ad helyet, a Hammamet Fesztivál színhelye.
Csermák Judit
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!