A Sebastian-villa főbejárata. Kívülről keveset árulnak el a fehérre festett falak
Fotó: Csermák Judit
A tunéziai hammameti várostörténet sokat köszönhet egy dúsgazdag embernek, George Sebastiannak, aki az 1920-as években villát építtetett itt. Lakói között a világ leghíresebb embereit is felfedezhetjük.
2020. március 29., 19:332020. március 29., 19:33
George Sebastian román műépítész származásáról legendák keringenek: kalandor volt, vagy csak szeretett utazni? Erre nehéz utólag választ adni. Mindenesetre nevét Tunézia tengerparti városában, Hammametben nagy becsben tartják. A források szerint 1923-ban érkezett az akkor még provinciálisnak számító észak-afrikai településre, s kinézte magának a városka legszebb telkét. Nem messze a római romoktól, az antik villák maradványaitól, egy 16 hektáros területen építkezésbe fogott, s egy igazi kis édent teremtett magának a tengerparton. Hammamet fejlődésének nagy lökést adott Sebastian, példáját követve gombamód szaporodtak az üdülőépületek.
A milliomos által építtetett házról Frank Lloyd Wilde amerikai építész azt írta: „ez a legszebb villa, amit valaha láttam.” Véleménye mértékadó lehet, mivel az úgynevezett szerves építészet képviselőjeként – miszerint az épületnek összhangban kell lennie a környezetével, a körülvevő tájjal – ítélte meg a hammameti villát.
A kapun belépve szép világ tárul elénk. Az arányos átrium méretes uszodát fog közre a belső udvaron, partján különlegesség a fekete márványasztal, amely mellett népes vendégsereg hűsölhet. Az épületben ízléses szobák tekintenek a tengerre. A bútorokat a berber hagyományok ihlették, az ülőgarnitúrákban is a keleti kényelem dominál. A konyha mérete és felszereltsége is az egykori pazar vendéglátásokról árulkodik.
Igazi kuriózumba, a feketemárvány-fürdőszobába az őr csak kacsintás után engedett fel bennünket, értettük a célzást, baksis csúsztattunk a tenyerébe. Megérte.A zuhanyzó, a tükörfalak, a jakuzzira s ókeresztény fürdőmedencére emlékeztető süllyesztett kis medence, a fekete márványkád a luxuslakók kényelmét szolgálta.
Kilátás a Sebastian-villából a tunéziai tengerre
Fotó: Csermák Judit
Visszarepülve az időben könnyű elképzelni, ahogyan az emeleti erkély kerevetein elnyújtózva az esti tengeri szélben kényeztették magukat a lakók.
Hammametet illusztris vendégek keresték fel, például Paul Klee, a híres festő hosszasabban időzött itt.
A második világháború alatt is nemzetközi „vendégekkel” büszkélkedhetett a ház. Rommel tábornok, az afrikai hadműveletek „sivatagi rókája” itt rendezte be főhadiszállását, majd a hadiszerencse változásával a szövetségesek, Montgomery és Eisenhower tábornokok is megfordultak a házban. A legenda szerint Sir Winston Churchill e falak között írta emlékiratainak egy részét.
Sebastian némi narcisztikus tulajdonságára utal, hogy mellszobrai a ház legkülönbözőbb részein bukkannak fel.
A kertről külön érdemes szólni. A bejáratnál – úgy tartják számon – a világ legnagyobb lakk freskója található. A mozgalmas, színes alkotás az ország sűrített történelmét ábrázolja. A parkot öt földrész mintegy száz botanikai érdekessége díszíti. Szépen rendben tartott kis ösvényeken kanyaroghatunk, többek között a trópusi és egzotikus, a színek és illatok kertrészekben. A növények eredetét táblák mutatják, elszórva egy-egy modern szobor látványa lepi meg az embert.
A világ legnagyobb lakk freskója a kert bejáratánál
Fotó: Csermák Judit
A román nábob építményével iskolát teremtett, formája, stílusa a később épült villákban is fellelhető. Ő tette divatossá a várost, ami napjainkban is a tunéziai és a nemzetközi elit kedvelt üdülőhelye maradt. A dúsgazdag román örökös nélkül halt meg, vagyona a tunéziai államra szállt. Az épületegyüttes igazi funkcióját 2001-ben találta meg, Hammamet Nemzetközi Kulturális Központ néven színházi bemutatóknak, koncerteknek, balettelőadásoknak, kiállításoknak ad helyet, a Hammamet Fesztivál színhelye.
Csermák Judit
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
A Beszterce-Naszód megyei Teke Magyar utcájában egykor a helyi magyarság derékhada élt, ma talán tízen ha maradtak. A község egykor három nemzet – szászok, magyarok és románok – otthona volt, mára a szász közösség eltűnt, és a magyarság is rohamosan fogy.
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!