
Kolozsvár rendőrlegénysége 1908-ban
Fotó: Police.hu
Az 1900-as évek eleji kolozsvári magyar világ sem volt egy nyugodalmas időszak a korabeli rendőrség életében. A Magyar Rendőrség honlapja, a Police.hu érdekes írást közöl egy 115 évvel ezelőtti sortűzről, amelynek elkövetői a helyi rendőrségen akartak bosszút állni. 1908. július 21-én Kolozsvár külvárosa lakóinak nyugalmát este 8 óra körül lárma, éneklés és revolverlövések zavarták meg. Ezt hallva Péterffy Ádám és Varga István rendőrök elindultak a zaj forrása felé. A zömében hóstátiak által lakott Pacsirta utcában több tucat legényből álló banda állott, és 25-30 fegyverből sortüzet adtak le rájuk.
2023. május 09., 19:242023. május 09., 19:24
2023. május 09., 20:062023. május 09., 20:06
A sortűznek borzasztó hatása volt, súlyosan megsebesültek, így további szembenállásra nem is gondoltak. A két rendőr véresen, sebesülten próbált menekülni, de Péterffy csak a 34. számú házig ért el, ott összeesett és meghalt. Varga István a 24. számú házig jutott a további golyózáporban számos súlyos sebével, s onnan az udvarokon át menekült, több kerítésen átmászott. Eljutott a Vécsei-malomhoz, ahonnan a központi rendőrség inspekciós irodájába telefonált. Kallós Béla rendőrbiztosnak jelentett, aki azonnal riadóztatta a szabad királyi város egész állományát.
Péterffy holtan feküdt, míg Varga halálsápadtan várta őket a Vécsei-malomban. Homlokából, amelyet szintén lövés ért, még mindig folyt a vér, amikor Neviczky János fogalmazó ki akarta hallgatni. De már csak suttogni tudott, és a három súlyos sebe miatt elájult. A negyedik lövedéket, ami a szívét érte volna, vastag noteszének lapjai fogták fel. A mentők a klinikára szállították, míg Péterffy holttestét a bonctani intézetbe vitték. Rövid idő múlva a helyszínre érkezett a törvényszék elnökhelyettese, valamint egy ügyész, akik a hathatósabb nyomozás végett intézkedtek, hogy a csendőrség is segítsen be.
Mintegy ötszáz embert kérdeztek ki, de a tettesekről senki sem akart tudni. A rendőrkapitány és a királyi ügyész úgy döntött, az egész városnegyedet lezárják a csendőrökkel és a rendőrökkel. Senkit nem engedtek sem ki, sem be. Leitner Márton rendőrbiztos vezetésével zsaruk és csendőrök írták össze a legényeket, megjelölve, hogy kit találtak otthon, és ki maradt távol éjszakára hazulról.
A városi rendőrfőkapitányt, aki szabadságon volt, táviratban értesítették a vérengzésről.
Fotó: Police.hu
Másnap déltájt sikerült a kórházban kihallgatni Varga Istvánt, aki elmondta, hogy gyakorlatilag kelepcébe csalták őket. A támadás előtt öt revolverlövést hallottak ugyan, de nem gyanakodtak semmire, mert teljesen megszokott volt, hogy ünnepekkor a levegőbe lövöldöztek a külvárosi legények. A Magyar és a Liliom utca sarkán mintegy 15 legény ácsorgott, akik érkezésükre szétrebbentek. Három a Liliom utcában indult el, de már szándékosan lármázva és duhajkodva, így a zsaruk követték őket. A Pacsirta utcában belefutottak az utcát elálló mintegy negyven hangoskodó-felhergelt legénybe. Ekkor a rendőrök kihúzták a tokból a kardot. Péterffy annyit mondott nekik: „Fiúk, vigyázzatok, mert baj lesz!” Alighogy kimondta, revolver dörrent irányukba. Még Péterffynek Varga odaszólt, látva a túlerőt: „Meneküljünk!” De a lövés szinte jeladás volt, több mint két tucat fegyver emelkedett feléjük célozva, és dördült el.
Az ügy kapcsán az egyik helyi újságíró az alábbi megállapítást tette: „Ha azok a csavargó, suhanc gazemberek hurokra nem kerülnek, és a törvény ereje nem statuál szigorú, igazságos, elrettentő példát, akkor egészen bizonyos, hogy ezek a gyilkosságok napirenden lesznek, s a kötelességét teljesíteni küldött rendőr a biztos halálba megy oda.”
Szükség is volt erre a létszámra, mert körülbelül 150 főre szaporodott a kaszával és kapával felfegyverkezettek hada, s bizony erőszakkal kellett őket széjjelzavarni. A hóstátiak ezt nem felejtették el, és elhatározták, hogy bosszút állnak a hatóságon.
Másnap, július 22-én délutánig nyolc embert tartóztattak le, akik az addigi vallomások alapján biztosan részt vettek a gyilkosságban. Tekintettel a tömeges letartóztatásokra és arra, hogy a városi rendőrségi fogda igen kicsi volt, igénybe vették az ügyészségi fogházat is. Délután 11 helyen házkutatást tartottak. Két fegyverszakértő is megvizsgálta az összeszedett, jórészt ócska, régi fegyvereket, s próbalövéseket is végeztek velük.
Hóstáti vőfélyek Kolozsváron a 20. század elején
Fotó: Police.hu
Augusztus 4-én városi szakbizottsági ülésre került sor. A hatvanfőnyi állományt nem tartották elégségesnek a közrend fenntartására. Új szabályrendeletet fogadtak el a fegyvertartásról: Kolozsvár területén ettől kezdve fegyver (puska, forgópisztoly) tartásához engedélyre volt szükség. Azok azonban egyáltalán nem kaphattak engedélyt, akiket rablás, zsarolás, lopás vagy orvvadászat miatt elítéltek.
A bíróság folyosóin csendőrök álltak, s az esküdtszéki tárgyalóterembe csak „belépti jeggyel” lehetett bemenni. Kilenc embert ítéltek el, a fő szervezők, Albert Mihály hat, Bányai Mihály négy, Hatházi Samu három, Tárkányi György két év és hat hónap, míg a többiek két év fegyházbüntetést kaptak.
Péterfy Ádám
Számos sebet kapott, de a halált okozó lövedék a bal lapockájánál fúródott be, és a mellkasa jobb oldalán jött ki, így az egész „belső részét összerombolta”. Özvegyének Kolozsvár tanácsa elhunyt férje teljes fizetését utalta ki nyugdíjául, öt árva gyermeke pedig nevelési járadékot kapott. Az elhunytnak a város költségén díszes temetést rendeztek, és ingyen biztosítottak sírhelyet.
Varga István
Családos ember volt. Az őrszemélyzet tagjaival együtt korábban dzsiudzsicura is oktatták. Az esettel kapcsolatban eskü alatt az alábbiakat vallotta a tárgyaláson: „Elindultunk a Téglás utca felé, hol már a legények nagyon felszaporodtak. Midőn közeledtünk hozzájuk, egyik fiú a tömegből ránk lőtt. Ez jeladás volt, mire sortüzet adtak reánk. A kollégám elővette revolverjét, de hogy lőtt-e vagy nem, nem tudom…” (A fegyvernek nyoma veszett, de több vallomás szerint két lövést adhatott le.)
Kallós Béla
Őrmesterként a hódmezővásárhelyi csendőrszakasz parancsnoka 1897-től. Aztán kilépett, és 1900-tól Vásárhelyen II. osztályú rendőrírnok, majd Budapesten öthetes tűzoltó-szaktanfolyamon vett részt. 1901-ben lovagias ügyben karddal párbajozott, eredetileg segéd volt, de „beugrott” egy rövidlátó, a maga védelmére képtelen, afférban érintett ismerőse helyett, könnyű sérülést szenvedett. A törvényszék bűnösnek mondta ki párviadal vétségében, és háromnapi államfogházra ítélte. 1902-ben nevezték ki II. osztályú rendőrbiztosnak Kolozsvárra, s közel két évtizedig ott szolgált. 1920-tól rendőrfelügyelő az állami rendőrségnél. Rendőrségi főfelügyelőként bőven harminc évet meghaladó rendészeti szolgálatot követően hunyt el a kalocsai kapitányság őrszemélyzetének parancsnokaként.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
A Beszterce-Naszód megyei Teke Magyar utcájában egykor a helyi magyarság derékhada élt, ma talán tízen ha maradtak. A község egykor három nemzet – szászok, magyarok és románok – otthona volt, mára a szász közösség eltűnt, és a magyarság is rohamosan fogy.
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
szóljon hozzá!