
Hálaadó istentisztelet a Makovecz Imre által tervezett Donát úti református templomban
Fotó: Somogyi Botond
Felemelő érzés volt ünnepi istentisztelet után a magyar himnuszt énekelni augusztus 20-án délben a kolozsvári Donát út végén. A Makovecz-templom közelében, a rádióstúdió tőszomszédságában adták át a Kolozsvári Református Kollégium új bölcsődéjének épületét.
2024. augusztus 21., 11:322024. augusztus 21., 11:32
2024. augusztus 21., 17:052024. augusztus 21., 17:05
Az új oktatási intézmény tágas udvarán számos fiatal család, karon ülő gyerkőcök és hozzátartozóik, gyülekezeti tagok, meghívott vendégek csodálhatták meg a nemrég elkészült épületet, amely a magyar kormány erdélyi óvoda- és bölcsődefejlesztési programjának keretében készült el az Erdélyi Református Egyházkerület segítségével.
Ugyanakkor
Egyrészt a Petőfi utcai épületet és sok más, a református egyház telkén fekvő ingatlant máig nem kapott vissza a református egyház. Ezért az iskolához tartozó oktatási intézmények, amelyek az utóbbi években, évtizedekben jöttek létre, már nem a kollégium épületében kaptak helyet. A refi szakiskolája a Hídelvei templom mögötti, ugyancsak református épületbe került, a posztliceális diakonisszaképző a Györgyfalvi-negyedi diakóniai központba, az óvodát nemrég a Herepei-ház mögötti területen létrehozott új ingatlanban adták át.
Az átadott bölcsöde épülete szülők és lelkipásztorok gyűrűjében
Fotó: Somogyi Botond
A bölcsőde megszületése külön történet. Kató Béla püspök elmondása szerint a református egyház először az egykori Békásban (románul Bună ziua-negyed) vásárolt egy épületet, ám amikor a szomszédok megtudták, hogy óvoda lesz a közelükben, nem egyeztek bele a működésébe. Ezért esett a választás a kolozsvári rádióstúdió melletti romos épületre és a hozzá tartozó telekre. Itt ugyanis – mondja Tőkés Áron, az építtető cég vezetője – a működési engedélyek már megvoltak, az ingatlanban ugyanis hosszú évtizedekkel ezelőtt oktatási intézmény működött, a szomszédok beleegyezésére tehát nem volt szükség.
„Akkor azt mondtam, jó lenne, ha a KMN keretében a református egyház minden évben valamit átadhatna, felújítana a kolozsvári magyar közösség számára” – mondta a megnyitón Kató Béla püspök. A tavaly például a felújított Herepei-házat adták át, amely az IKE székházának ad otthont. Idén a kollégium új bölcsődéjét, amelyre a városban nagy szükség van.
Tasnádi István iskolalelkész szerint a városban rengeteg fiatal család keresi a jó minőségű óvodát, bölcsődét, az állami helyek száma a magyarok számára ugyanis rendkívül korlátozott. A kollégium keretében működő óvodában négy csoport működik, az idén őszre meghirdetett bölcsődébe pedig olyan sokan jelentkeztek, hogy szeptembertől két csoport kezdi meg a tanulást, játszást – mintegy ötven kisgyerek.
Az egyházi ünnepség keretében a gyülekezet gyerekkórusa is énekelt
Fotó: Somogyi Botond
A törökvágási templomban tartott hálaadó istentiszteleten Kolumbán Vilmos egyházkerületi főjegyző hirdette az igét, majd Kató Béla püspök szólt a jelenlevőkhöz. Kató Béla elmondta, a magyar kormány évekkel ezelőtt indított óvoda- és bölcsődefejlesztési programjának keretében Erdélyben 23 új intézményt hoztak létre a református egyház segítségével, a kollégiumhoz tartozó pedig az utolsó ezek sorában.
„Csak akkor születik valami nagy, új és jó dolog, ha a kolozsvári magyarok áldozatot hoznak. Sok nehézség és áldozat árán sikerül átadni ezt az intézményt. Ám boldogan tesszük ezt azok felé, akik ide járatják gyermekeiket. Épületet adunk át, de hazát építünk vele” – fogalmazott Kató Béla, majd hozzátette: remélhetőleg az ide járó kicsik felnőttként a jövőben ugyancsak áldozatot hoznak a magyar közösségért.
Nagy János, a magyarországi Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár beszédét követően Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szólt a jelenlevőkhöz.
Templomok épültek, s azok azóta is épülnek és újulnak Isten dicsőségére. Az egyház és család mellett pedig az oktatási intézmények azok, amelyek közösségünk erejét növelik.
„Nekünk az a feladatunk, hogy biztonságot, kiszámítható jövőt nyújtsunk a következő nemzedéknek” – mondta az RMDSZ elnöke, aki szerint magyarul tanulni nem jelent hátrányt, hiszen építkezni, álmodni csak magyarul lehet.
A hálaadó istentiszteletet követően – amelynek keretében az érdeklődők a törökvágási gyerekkórus szolgálatát is meghallgatták – a templomban levők átvonultak a közelben fekvő bölcsőde épületéhez. Az intézmény megáldása és a szalag átvágása előtt dr. Bibza Gábor kolozsvári református esperes köszöntötte az egybegyűlteket. „Az óvodafejlesztési program által van jövő Erdélyben a következő nemzedék számára is, magyar jövő Kolozsváron és itt a Donát-negyedben is. Akkor dőlhetünk hátra, ha minden településen és a nagyvárosok külkerületeiben, ahol magyarok élnek, lesz óvoda és bölcsőde” – zárta ünnepi beszédét Bibza Gábor esperes.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
szóljon hozzá!