Új anyaország a bizonytalan világban

Az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam, amely nem liberális természetű – erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a 25. Tusványoson tartott előadásában. Elöljáróban kijelentette: a morális egyensúly megnyilvánulásának tekinti a kétharmados győzelmet, hiszen 2004 decemberében az államhatárokon kívül élő magyarok visszafogadása ellen szavazó erők „úgy nyerték el méltó büntetésüket”, hogy a határon túli magyarok voksaival jött össze a Fidesz–KDNP kétharmada.

Az új kiindulópont

Az elmúlt negyedszázadban felnőtt egy olyan nemzedék, amely személyes élmények híján már nem tud referenciapontként tekinteni a rendszerváltásra, jelentette ki a miniszterelnök. A 2008-ban kezdődő világgazdasági-világhatalmi átrendeződés azonban számukra is kiindulópont lehet. Orbán szerint a 2008-as nyugati pénzügyi válság hasonló jelentőségű változást indított el, mint amilyen az első és a második világháború után, illetve 1990-ben zajlott le, csak az emberek számára nem annyira volt egyértelmű, hogy másnaptól gyökeresen megváltozott világban fognak élni. A világban versenyfutás tapasztalható annak az államformának a „kitalálásáért”, amely leginkább képes sikeressé tenni egy nemzetet. A mai elemzések sztárjai pedig nem nyugatiak, nem liberálisok, talán nem is demokráciák, és mégis sikeresek: Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország. „Megpróbáljuk megtalálni a Nyugat-Európában elfogadott dogmáktól és ideológiáktól elszakadva azt a közösségszervezési formát, azt az új magyar államot, amely évtizedes távlatban képes versenyképessé tenni a mi közösségünket a világ nagy versenyfutásában” – fogalmazott Tusványoson Orbán.

Szakítás a liberális módszerekkel

A kormányfő szerint szakítani kell a liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel, miután a korábbi liberális magyar állam nem védte meg a közösségi vagyont, az országot az eladósodottságtól, a családokat az adósrabszolgaságtól. „A magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem közösség, amelyet szervezni, erősíteni és építeni kell – fogalmazott Orbán Viktor. – Ilyen értelemben a Magyarországon épített új állam egy nem liberális állam.” Szerinte a jóléti állam és társadalmi rendszer kimerítette tartalékait, sikertelenségre van ítélve.

Mint mondta, határozottan ellenzi azt az európai politikát, amely elfogadja és támogatja a bevándorlást. Ezt határozottan, világosan és szelíden ki kell mondani, fogalmazott, bár ezt még nem tudta európai állásponttá tenni. A bevándorlás támogatása helyett a munkaképes, de jelenleg megfelelő képzettséggel nem rendelkező népcsoportok segítése lenne az okos politika. „El fog jönni az az idő, hogy kérdésessé válik a nemzetállamok etnikai alapja. Ezt akarjuk?” – tette fel a kérdést, hozzátéve: nem akarunk Amerikai Egyesült Államokat csinálni Európából.

Önriogatás volna azt mondani, hogy „besodródunk az orosz medve ölébe”. Magyarország a NATO és az EU tagja, a külkereskedelmi mérleg több mint kétharmada az unió felé irányul, ami egészségtelen arány. Az lenne az egészséges, ha ez 50 százalék lenne, a másik fele pedig a világ más pontjaira irányulna. Ami most történik Oroszország és a nyugati világ viszonyában, az nagyon rossz Magyarország számára, amelynek az érdeke az lenne, hogy Oroszország ne szakadjon le a nyugati társadalmi fejlődéstől. Orbán úgy látja: azt a célt kell kitűzni, hogy a világ valamennyi jelentős szereplője Magyarország sikerességében legyen érdekelt. A miniszterelnök ezt tekinti nemzeti külpolitikának. Emberi jogi tételek felmondása helyett konkrét, kapcsolatközpontú együttműködéseket kell kialakítani.

Tőkés László: az autonómia ideje
Tőkés László európai parlamenti képviselő a „lészen autonómia” kijelentéssel parafrazálta a bibliai „legyen világosság” gondolatot, illetve Gábor Áron 1848-as „lészen ágyú” kijelentését a 25. Tusványos zárónapján tartott előadásában. A politikus vitába szállt azzal a tusványosi gondolattal, hogy 25 év múlva már az autonóm Székelyföld lehet a gazdája a szabadegyetemnek. „Legyen világos: nincs másik 25 esztendőnk a tehetetlen kivárásra. Most kell cselekedni, most van itt az ideje az autonómiának” – jelentette ki.
Tőkés László szerint Romániában nem zárult le a rendszerváltás, mert még mindig az utódkommunisták vannak hatalmon. „Nem engedünk a ’48-ból, ’56-ból és ’89-ből. Befejezetlen forradalmainkat be kell fejeznünk, a rendszerváltozást be kell fejeznünk” – fogalmazott. Úgy vélekedett, Európa is megérett a rendszerváltozásra, mert jelenleg még elutasítja, hogy az őshonos kisebbségi közösségek ügyeivel foglalkozzék. Szolidárissá kell válnia a nemzeti kisebbségek törekvéseivel, mert „magunktól nem leszünk képesek véghezvinni a kívánt változásokat.” Az autonómiaigény meghallgattatása érdekében a magyar közösségek képviselőinek ugyanazt kell mondaniuk. Európának nincs mit kezdenie az autonómiával, ha a magyar vezetők mást és mást mondanak ebben a tárgyban – jelentette ki Tőkés.

A Déli Áramlatról szólva kiemelte: szolidárisak az ukrán néppel, egy ország területéből nem lehet területeket elvenni, tudatában vannak az ott uralkodó borzalmas gazdasági állapotoknak. Szerinte hamarosan Oroszország nem szállít már gázt Ukrajnának, mert utóbbi nem tud fizetni, s így előbb-utóbb blokkolódik az Európába érkező gázszállítás is. „Az a magyar érdek, hogy legyen olyan gázszállítási mód, ami egy ilyen helyzetben is biztosítja az ellátást. Saját érdekeinket nem szabad odadobni egy ilyen konfliktusban” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Megteszik, amit lehet

Ha az erdélyi közösség abba a helyzetbe kerülne, hogy a neki járó forrásokat a román költségvetésből nem kapja meg, számíthat Magyarország támogatására – jelentette ki a Tusványoson Orbán Viktor. Az így elveszített forrásokat azonban a magyar gazdaság jelenleg nem tudja teljes egészében pótolni. A romániai magyar politizálás fontos részének kell lennie megszerezni az Erdélyt illető költségvetési forrásokat azon intézmények fenntartására, amelyek állampolgári jogon járnak – fogalmazott a miniszterelnök.

A román–magyar viszonyról szólva kiemelte: a tisztelet és a nyitottság a kulcskérdés, és azt ígérte, továbbra is megadja a tiszteletet, ami kijár a román népnek és a vezetőinek, és mindig nyitott lesz azon kérdésekre, amelyek megtárgyalása indokolt. „Ennyit tudunk, és ennyit meg is fogunk tenni” – hangsúlyozta Orbán.

A bizonytalanság biztossága

A kormányfő rámutatott: a világban bármi megtörténhet, ám a bizonytalan jövő sok esélyt és lehetőséget is tartogat a magyar nemzet számára. „Félelem, begubózás és visszahúzódás helyett bátorságot, előretekintő gondolkodást, ésszerű, de bátor cselekvést javaslok a Kárpát-medencei magyar közösségnek, a világon szétszóródott teljes magyar nemzeti közösségnek. Könnyen lehet, hogy – mivel bármi megtörténhet – eljön a mi időnk” – zárta tusnádfürdői előadását a miniszterelnök.