Trianon emlékezete a Kárpát-medencében

míg Ausztria kétségkívül megvolt és létezik, de elég ambivalens a viszonya a köztársaságnak a császársághoz. Semjén szerint négy dolog kell ahhoz, hogy az elszakított nemzetrészek magyarsága megmaradjon: az identitásmegőrzés támogatása az oktatáson keresztül, a nemzet közjogi egyesítése az állampolgárság megadásával, a külhoni magyar etnikai pártok támogatása a minél erősebb magyar képviseletért, továbbá az elszakított területeken élő magyar cégek gazdasági megerősítése.

Fontos a magyar kormány szerepvállalása

Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyek egyeztetéséért felelős miniszterelnöki megbízott a felvidéki Kisgéresen úgy fogalmazott: „szövetséget kell kötni magunkkal és szövetséget kell kötni a szomszédos országokkal is azért, hogy minden magyar közösség szabadon élhesse meg identitását, bárhol is éljen Európában”. A magyar kormány komoly törekvéseket tett annak érdekében, hogy ismét életet leheljen a trianoni békediktátum során amputált nemzettestekbe. Vagyis a lelki vérkeringés beindításán túl gazdaságilag is támogatja a külhoni magyarságot azért, hogy jól érezze magát szülőföldjén – fogalmazott a budapesti politikus. Furik Csaba, Kisgéres polgármestere szerint Magyarország külhoni magyarokat érintő politikája az utóbbi években nagyságrendeket lépett előre. Megemlítette, hogy a szlovákiai Bodrogköz 25 óvodájából 15 két ütemben magyar támogatásból újul meg, a kisgéresi beruházás már be is fejeződött. Beszélt arról is, hogy a Magyarország által biztosított 5,4 milliárd forintos keretösszegből 1521 gazdasági fejlesztés valósulhat meg a Felvidéken.

Varga Mihály pénzügyminiszter egy budapesti megemlékezésen az mondta,

és sem kishitűségből, sem külső, idegen nyomás hatására nem engedhetünk a magyarság érdekeiből. Nemzeti összetartozásunk ünnepén egyszerre emlékezünk a trianoni békediktátum aláírására és ünnepeljük az egységes magyar nemzet napját”. 

Raffay Ernő: a revízió a megoldás

Raffay Ernő történész a budapesti Magyar Idők napilapnak a trianoni békediktátum aláírásának 98. évfordulója alkalmából adott interjúban fejtette ki véleményét a témában. Raffay szerint a magyarok háromféleképpen viszonyulhatnak Trianonhoz. Az első: elfogadják véglegesnek a trianoni helyzetet, ezt szorgalmazza az akadémiai történészi világ is. „Ez végzetes következményekkel járhat” – állapította meg a történész. A Trianonhoz történő második viszonyulás az, hogy egyes országokban magyar etnikai-területi autonómiáért kell küzdeni. Raffay emlékeztetett, hogy a székely autonómiát eddig minden esetben elutasította a román parlament, legutóbb az elmúlt hetekben. Ebből a történész arra következtet, hogy mivel az EU-nak nincs autonómiák létrehozására vonatkozó törvénye, a román parlament pedig mindig elutasítja ezt, el kell felejteni az autonómiáért való hősies, viszont mindig eredménytelen küzdelmet.

– jelentette ki. A történész szerint –  aki a rendszerváltás alatt és után országgyűlési képviselő, az Antall-kormányban pedig a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára volt – most is az a feladat: megnyerni egyik vagy másik nagyhatalmat az ügy érdekében. Raffay úgy véli, okos magyar diplomácia kell, amit erős hadsereg és összetartó nemzet támogat. „És nem vagyunk kilátástalan helyzetben: ha az országcsonkítás 98. évfordulóján erős magyar lélekkel mondjuk ki a nemzeti összetartozást, akkor nemzetünk mögött a véres, de csodálatos történelmünk, előttünk pedig a rejtélyes, ám megnyerhető jövő áll” – szögezte le a napilapnak adott interjúban a történész.