Tőkés László: érdemrend és becsület

Az első két tárgyaláson Tőkés Lászlót ügyvédje, Kincses Előd képviselte, akit nem engedtek részt venni a becsületbíróság ülésein. A múlt pénteken Tőkés László azért kért halasztást, mert sem ő, sem védőügyvédje nem tartózkodott az országban. A bizottság tagjai szerint ez az utolsó időpont, amikor a kitüntetett megvédheti álláspontját.

A tárgyalást megelőzően Tőkés úgy nyilatkozott, hogy EP-képviselői kötelezettségei nem teszik lehetővé, hogy részt vegyen a meghallgatáson, ezért természetesnek tartja, hogy a védelem alkotmány biztosította jogának megfelelően jogi képviselője akadálytalanul tehessen eleget feladatának. „Ha 1989-ben a Ceaușescu-diktatúra idején Maria Bobu akkori igazságügyi miniszter jóváhagyásával Kincses Előd megtehette ezt a temesvári peremben, miért ne tehetné meg ugyanezt huszonnégy év után a Victor Ponta vezette demokratikus Romániában?” – fogalmazott előzetesen az EP-képviselő.

A becsületbíróság működésével kapcsolatban azonban más kérdőjelek is megfogalmazódtak. Kincses Előd marosvásárhelyi sajtóértekezletén elmondta: a megalakult becsületbíróság azért sem ítélkezhet Tőkés László fölött, mert a volt püspök két feljelentője is tagja az egyesületnek. Jogász szemmel legalább ennyire kifogásolható a testülettel kapcsolatos másik visszásság is: a kitüntetetteknek csupán 17 százaléka vett részt azon a gyűlésen, amelyen a becsületbíróságot megválasztották.

A miértekre már Eckstein-Kovács Péter, Traian Băsescu államfő volt kisebbségügyi tanácsadója válaszolt, amikor rámutatott: a becsületbíróság munkájában csak a többségi kormánypárt, a PSD színeihez köthető kitüntetettek vettek részt, és ezzel a Szociáldemokrata Párt előre bebiztosította a döntés kimenetelét. Eckstein személyében az egyetlen erdélyi magyar jelöltnek lett volna esélye bekerülni a héttagú bizottságba, ő azonban a szükséges szavazatok töredékét szerezte meg.

Az 1989-es romániai forradalom 20. évfordulóján, 2009. december 14-én Tőkés Lászlónak odaítélt és Traian Băsescu államfő által átadott Románia Csillaga érdemrend visszavonását elsőként Victor Ponta kormányfő kezdeményezte az idei Tusványosi Nyári Szabadegyetemet követően. Az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel közösen tartott előadásán Tőkés László azt javasolta, Magyarország vállaljon védhatalmi státust Erdély érdekében úgy, ahogy azt Ausztria tette Dél-Tirol esetében. Az erdélyi magyar autonómiatörekvések előmozdításának ügyében tett kijelentést a román sajtó vezető hírként tálalta, sorozatos állásfoglalásra és elhatárolódásra késztetve a román politikusokat. A miniszterelnök egyetlen „fogást” talált az EP-képviselőn: javasolta, hogy az államfő vonja vissza a magas rangú állami kitüntetést. Ezt Traian Băsescu azzal az utasította el, hogy az érdemrend visszavonását csak kitüntettek kérhetik. Így született meg Corina Crețu szociáldemokrata EP-képviselő beadványa, az abban foglaltak szerint „Tőkés László becstelenségei ellentmondanak Románia Alkotmánya 1. cikkelyének. Ezekkel kárt okozott a román államnak és valamennyi állampolgárának, akik elítélik a nemzetek együttélésének ellentmondó szélsőséges nézeteket. Megengedhetetlen, hogy egy, a Románia Csillaga Nemzeti Érdemrend lovagi fokozatával kitüntetett személy ismételt kijelentések és cselekedetek révén nyilvánosan megkérdőjelezze Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam jellegét”.

A Tőkés László ellen indított eljárást az erdélyi magyar politikusok pártállástól függetlenül elítélték. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint senkitől nem lehet megtagadni a szólásszabadságot. Emlékeztetett arra, hogy az EP-képviselő a román forradalomban játszott szerepéért kapta az elismerést, és azt nem lehet visszavonni az 1989-es érdemeivel kapcsolatba sem hozható egyéb okok miatt. Kelemen elmondta: ő sem ért egyet mindig Tőkés László nyilatkozataival, de nem is kell vele egyetérteni, hanem meg kell szokni, hogy az alkotmány szavatolja a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot. Ha a tusnádfürdői kijelentése miatt vennék el Tőkés Lászlótól a kitüntetést, akkor lényegében a szólásszabadsághoz való jogot kérdőjeleznék meg.

Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke szerint nem nevezhető dicsőségnek olyan ország legmagasabb szintű állami kitüntetését viselni, amelyben a magyar közösség jogegyenlőségét megtagadják. „Magyar ember ne viselje annak az országnak az állami kitüntetését, ahol nyelvünket és szimbólumainkat nem használhatjuk szabadon, ahol a magyaroknak nem jár a személyi elvű autonómia, ahol a magyar közösségnek nincs területi autonómiája” – fogalmazott a marosvásárhelyi politikus. Az MPP-elnök arra ösztönzi Tőkés Lászlót, hogy „ha sokak számára méltóságon aluli volt magyar állami kitüntetést elfogadni Gyurcsány Ferenctől, egyértelműen vissza kell adni és vissza kell utasítani minden román állami kitüntetést mindaddig, ameddig közösségi jogainkat ez az ország nem garantálja!”

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Választmánya közleményében így fogalmaz: „Tőkés László 1989 adventjén Temesváron az ország politikai szabadságáért és az erdélyi magyar nemzeti közösség jogaiért állt ki. A mai román utódkommunista hatalom mindkét célkitűzéssel szemben ellenséges. Nem véletlen, hogy újabb tíz év elteltével, a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében elhangzott, Magyarország védhatalmi státusával kapcsolatos kijelentés ürügyén ismét hajszát indítottak ellene”. A közlemény aláírói úgy vélik, jog szerint visszavonhatják ugyan a kitüntetést, de annak erkölcsi alapját sem kitüntetés-visszavonással, sem rágalmakkal, sem történelemhamisító propagandával nem szüntethetik meg.