Szotyolahéjban úszik Románia

Betiltotta a szotyolázást a közterületen a dél-romániai Giurgiu város polgármestere: az előírás ellen vétők 50 és 500 lej közötti bírságot kockáztatnak. A Duna-parti város parkjaiban a „Fűre lépni tilos!” táblák mellett nemrég a „Magot enni tilos!” feliratok is megjelentek. Hogy a rend és a fegyelem betartassék, rendőrök járőröznek szotyiügyben is a kikötőváros utcáin, hogy kíméletlenül lecsapjanak az önfeledten köpködőkre.

Nicolae Barbu polgármester pontosított: a szotyolázókra vadászó rendőrök valójában nem a fogyasztást, hanem a szemetelést büntetik. Az elöljárót az bosszantotta fel, hogy a padok körül reggelenként kupacokban áll a napraforgómagok héja. „Sokan azt mondják, a kóborkutya-pszichózis után a szotyola-pszichózis lett úrrá rajtam, de egész egyszerűen nincs más lehetőségünk” – nyilatkozta a giurgiui elöljáró az Agerpres hírügynökségnek.

A románoknál egyébként „nemzeti sportnak” számít a különféle magok rágcsálása, amelyből évente 13 ezer tonnát vásárolnak mintegy 50 millió euró értékben. Ezzel a román a második legnagyobb szotyolázó nemzet a világon Spanyolország után, de nem kizárt, hogy az egy főre eső magfogyasztásban világelső az ország, tekintettel arra, hogy Spanyolország kétszer népesebb – írta a témát elemző cikkében a România Liberă című napilap. Az írás szerzőjének számításai szerint a felnőtt lakosság átlagosan 0,83 kilogramm szotyolát vásárol egy évben, de még becslések sincsenek arról, mennyi házi termésű vagy utcasarkon árult tök- és napraforgómagot emészt fel a románok szotyolaéhsége. A napilap arra is rámutat, hogy a válság a szotyolaszegmensben korántsem hozott negatív eladási eredményeket, sőt, a bevételek növekvő tendenciát mutatnak.

Cristian Rey, az Intersnack Romania vezető menedzsere szerint ez a legkedveltebb nassolási forma Romániában, és a szokás ma már igazán tekintélyes múltúnak nevezhető. Szerinte akár az is elképzelhető, hogy – akárcsak a miccsfogyasztás – a szotyolázás is emblematikussá válik az ország számára. Mert ahogyan a román szotyoláz(ik) – a legváratlanabb időpontokban, helyeken és környezetben, hallatlan profizmussal –, úgy nem szotyoláz(ik) senki. Emellett persze a magfogyasztás a stressz ellen is hasznos, B1, B2 vitamin is található benne, az ásványi anyag tartalma jelentős (K, Mg). A magnézium a szívre gyakorol kedvező hatást, a kálium szervezetünk folyadékháztartásának szabályozásában játszik fontos szerepet. Igaz, a szotyola energiatartalma nagyon magas, és a benne lévő olaj miatt bőrproblémákat is okozhat.

Szemmel láthatóan azonban e mellékhatások, de még a hathatós rendőri fellépés sem téríti az önmegtartóztatás nehéz útjára a román szotyolaszottyantók népes táborát. Brăilán ugyanis már két éve betiltották e nemzeti sportot köztereken, és mégis: a város úszik a napraforgómag héjban. A helyi rendőrség szóvivője úgy nyilatkozott, bár már 74 (!) esetben, 1800 lej értékben büntettek a város utcáin és közterein, „hathatós erőt fejtve ki” a tisztaságért folytatott harcban, a lakosság, főként a fiatalok nem képesek arra, hogy megtegyék azt a néhány lépést a legközelebbi kukáig. Meglehet, a nevelést már egészen korán, „példamutatást is eszközölve” kellene elkezdeni. Addig is jól jöhet egy kis szotyolázás a hatóságoknak is stresszoldóként, szigorúan csak szolgálaton kívül, körültekintően, zacskóba gyűjtve a hulladékterméket.