Székelyföld őrtüzek fényében

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével közösen a marosszéki Lukafalván vett részt az eseményen. A csendőrség, a rendőrség és a román titkosszolgálatok embereitől megfigyelt akció keretében az SZNT elnöke által mintegy háromszáz ember előtt felolvasott kiáltványban a szervezők kinyilvánították, hogy a határok kivilágításával kívánják a román kormány és a világ tudomására hozni, hogy Székelyföld létezik és élni akar az önrendelkezés jogával. „E jog alapján követeljük a Székelyföld államon belüli önkormányzását! Ragaszkodunk a nyolc székely széket és 153 önkormányzatot magában foglaló Székelyföld határaihoz, amelyet a helyi közösségek népszavazása tesz majd véglegessé” – áll a kiáltványban.

A lukafalvi őrtűzgyújtás alkalmából Tőkés László az Erdélyi Napló kérdésére elmondta: ez olyan főbenjáró ügye az egész magyarságnak – közelebbről Székelyföldnek és Erdély népének –, amelynek mozgósítania kell mindenkit. „Nagyon elkényelmesedett a világ, a tömegeket nehéz megmozgatni, viszont ha visszagondolunk 1989 decemberére, amikor mindenki az utcákon mozgott, akkor ennek ma az üzenete az, hogy ha változásokat akarunk, mindannyiunkat hív a haza” – fogalmazott az EMNT elnöke. A Székelyföld kivilágítása kapcsán szükséges összefogásról Tőkés László úgy fogalmazott: a legfőbb érdekképviseleti szervezetünk, az RMDSZ vezérkara érintőlegesen viszonyult ehhez a kérdéshez. Ezzel szemben az RMDSZ-es polgármesterek sokkal nyitottabbnak mutatkoztak az akció iránt. Az őrtüzek hatásairól szólva Tőkés elmondta: láthatjuk, hogy milyen csekély méretű jelkép a zászló, mégis százezreket mozgat meg, amikor szimbólumainkat megalázzák. „Az emberek értenek a jelképek szavából: az őrtűz korszerűen hagyományos eszközként megteszi a maga hatását, és messzire fognak világítani a lármafák fényei” – fogalmazott.

Kivilágított székely székek

Marosszéken tizenhat gyülekezési helyen lobbantak fel az őrtüzek, több határponton pedig reflektorok fénye jelezte a határt. Szovátán közel kétezren vettek részt az ökumenikus istentiszteleten, majd hallgatták meg a rendezvény kiáltványát a katolikus templom és a középiskola közötti téren, Mezőhavason, Kacalegelőn és Kopac dűlőben járművek reflektorai irányultak az ég fele. Sepsiszéken hat település 17 pontján gyújtottak őrtüzet. Sepsiillyefalva község határában, az Aldobolyi-hágónál Gazda Zoltán főszervező, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke mintegy ezer ember előtt ismertette a kiáltvány szövegét, az ökumenikus istentiszteleten igét hirdető Kovács István unitárius lelkész pedig a székelyek történelmi szerepvállalására emlékeztetett lelkesítő prédikációjában. Kökös határában, a Fekete-ügy mentén gyújtott hatalmas máglya mellett összegyűltek az Erősd fölötti Veczerkő-tetőn és a Bikfalva határában gyújtott őrtüzet is jól láthatták.

Udvarehelyszék kis határtelepüléseire az volt a jellemző, hogy sok helyen a falu lakosságának fele kivonult a határra őrtüzet gyújtani. Égében például az ötvennégy helyi lakosból huszonegyen, továbbá hat vendég vette körül a Bereck-tetőn gyújtott hatalmas lármafát, Székelydályán pedig félszázan vettek részt a rendezvényen. Székelykeresztúron több mint félezren gyűltek össze a csekefalvi utcában, a volt téglagyár területén, a Jézus-kiáltón pedig szintén őrtűz jelezte a határt. A mintegy hetven kilométeres széki határszakaszon a szomszédos tüzek fényét látva a résztvevők az egykori „magyar világot” idézték meg.

Bardoc-Miklósvárszéken a közigazgatásilag jelenleg Brassó megyéhez tartozó Apácán, Felsőrákoson és Ürmösön gyúltak őrtüzek, a helyiek először élhették meg tömegrendezvényen Székelyföldhöz való tartozásuk érzését. Barót közelében, a Véceri emlékműnél pedig több százan gyűltek össze. Orbaiszéken Kőrösi Csoma Sándor szülőfalujában, Csomakőrösön, a Nyírestetőn, Nagyborosnyó község határában három helyen gyúltak máglyák. Csomakőrösön kicsiben is világlott Székelyföld határa, gázolajjal átitatott fűrészporból rakták ki körvonalát.

Kézdiszék öt határtelepülésén, Gelencén, Ozsdolán, Bereckben, Lemhényen és Esztelneken gyújtottak őrtüzet, a Lipse-tetőn jelen volt Tamás Sándor, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke.

Csíkszék erdőségek övezte határvidékének mind a tíz peremközségében égtek a lármafák. A Csíkszentgyörgy községhez tartozó hegyi település, Csinód határában, a Mátyás-hegy oldalában a Sepsiszentgyörgyről kiköltözött Nagy Balázs néprajzkutató és családja a helyiek kíséretében állta körül az őrtüzet.

Rendőrségi túlkapás Gyergyószentmiklóson

Gyergyószék csaknem minden települése Székelyföld határán fekszik, ennek megfelelően lobbantak fel az őrtüzek. Itt a hatóság éppen Gyergyószentmiklóson igyekezett megakadályozni a rendezvényt, hiszen Árus Zsoltot saját tűzifájának szállítása miatt bírságolták meg. Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke az MTI-nek elmondta: egy nyitott rakterű gépkocsival szállított szombaton délután a háza udvaráról a saját tüzelőjéből mintegy húsz hasáb tűzifát a tiltakozás gyergyószentmiklósi őrtűzéhez, amikor igazoltatták. Hazament a fa eredetét igazoló iratokért, de a rendőrség olyan szállítási iratot kért tőle, amivel nem rendelkezik. A Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke hozzátette, már korábban a helyszínre szállította a tűzgyújtásra szánt kisebb fahasábokat, így a gyergyószentmiklósi lovas pályán sem marad el teljesen az őrtűzgyújtás.

A Székelyföld határát megvilágító nagyméretű rendezvény kapcsán más rendbontásról nem érkezett hír. A tervezett légi felvételeket az időjárási viszonyok miatt a szervezők nem tudták elkészíttetni.

Izsák: nem kell román többségű régió

Az őrtüzek hatásáról szólva, Izsák Balázs lapunknak elmondta: „Számunkra az a legfontosabb, hogy a közösségben tudatosodjon, hol van Székelyföld határa. Hol található az a körvonal, ameddig a székely autonóm hatóságok hatásköre ki fog terjedni. Mi autonómiát akarunk! Semmiképpen nem akarjuk azt, hogy a bukaresti hatalom beolvasszon egy román többségű óriásrégióba”. A kiáltvány román és angol nyelvű változatát az SZNT eljuttatta a román kormány, a román törvényhozás és az államelnöki hivatal címére, a Bukarestben székelő nagykövetségeknek és a hírügynökségek munkatársaihoz. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke sikeresnek tartotta a kezdeményezést, amely egyértelműen felhívta a figyelmet a székelység autonómiaigényére, valamint a székelyföldi régió egységére. Szilágyi úgy fogalmazott: „Ahétvégihez hasonló akciók jó lehetőséget adnak arra, hogy erről nyíltan beszéljünk”.