A szalacsi Örökzöld Asszonykórus a tiranoni megemlékezésen
Fotó: Sütő Éva
2018. június 11., 18:242018. június 11., 18:24
2018. június 11., 18:302018. június 11., 18:30
A Bihar megyei Szalacson Kós Károly 1921-ben megfogalmazott szavainak jegyében – Kiáltó szó leszek a pusztában – tartották meg a trianoni békediktátumra való megemlékezést. A polgári esemény a vidéken szervezett megyei szintű megemlékezések közül egyedülállónak számít, mivel hasonló kezdeményezésre Nagyváradon kívül még nem volt példa, bár hagyományt szeretnének belőle teremteni.
Az egykori királyi sóútról elhíresült település az 1800-as években épült négylyukú hídjával – a hortobágyi kilenclyukú híd testvére – és számos történelmi szülöttjével megfelelő helynek bizonyult a trianoni megemlékezésre: itt született Balaskó Nándor szobrász, Balaskó Vilmos 56-os elítélt lelkész, Szalacsi Rácz Imre költő-író, Gyalókay Lajos 1848-as szabadságharcos, jogász, író, Simay István 1848-as szabadságharcos, író és Andrássy Ernő orvos, ornitológus, régész. A rendezvényre annak tükrében került sor, hogy idén a hazai nemzetalkotó román többség a gyulafehérvári centenáriumra készül.
A házigazda szerepében az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezetének elnöke, Rencsik Ferenc nyitotta meg a rendezvényt Kós Károly Kiáltó szó című írásának részleteivel, amelyben a szerző megpróbálja felrázni Erdély, Bánság, a Körös-vidék és Máramaros kétmillió magyarját. „Az lesz a mienk, amit ki tudunk küzdeni magunknak. A bátraknak kiáltok hát, a harcolni akaróknak, a kötelességtudóknak, a látni akaróknak, az előre nézőknek. Álljanak elő, ne szégyenkezzenek, ne aludjanak, ne duzzogjanak. Az Élet nem vár, az Élet rohan. Kiáltó szómmal ezt kiáltom!” Wass Albert Üzenet haza című versével pedig a nemzet „csillagfordulásba” vetett örök reménységét tolmácsolta megerősítve Kós Károly kiáltó szavait a költő „nincsen ború, örökkévaló” verssoraival. A helyi református gyülekezeti házban zajló megemlékezés fonalát Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei szervezetének elnöke vette át felelevenítve a diktátum kevésbé ismert mozzanatait. Raffay Ernő Trianon-kutató történészre hivatkozva, a néppárti politikus olyan történelmi tényeket sorolt a hallgatóságnak a 98 évvel ezelőtti párizsi békeszerződésről, amelyek kimaradtak a történelemkönyvekből, viszont kordokumentumok rögzítik.
A rendezvény keretében a résztvevők megkoszorúzták az első és a második világháborúban elesettek emlékművét. Az eseményen közreműködött a szalacsi Örökzöld Asszonykórus és a kőröstárkányi Lőrinc Boglárka alkalomhoz illő énekekkel, verssel.
A nemzeti összetartozás jegyében Csomortányi István megyei elnök ezt az alkalmat választotta az elismerő oklevelek kiosztására is, amelyekben azok részesültek, akik segítséget nyújtottak a levélszavazatok begyűjtésében. Az oklevelet Mile Lajos Magyarország kolozsvári főkonzulja, Tőkés László, az Erdélyi Magyar nemzeti Tanács elnöke és Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke látta el kézjegyével.
Nagyváradon, a Magyar Polgári Egyesület és az EMNT közös rendezvényeként szerepelt június 5-én 18 órától A Háború Erdélyért 1916–1917 címmel dr. Ligeti Dávid történész, a Veritas Történetkutató Intézet tudományos munkatársának előadása Gáll Annamária és Péterfy Lajos színművészek, a Váradi Dalnokok és a Nagyváradi Asszonykórus közreműködésével. Az eseményt a Partiumi Keresztény Egyetem székházának dísztermében tartották.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!