Strasbourgban a Mikó-ügy

A közelmúltban nem szokványos dolgot tettünk – kezdte kolozsvári sajtótájékoztatóját Kató Béla. A püspök szerint ugyanis nem örömteli, hogy valaki saját országa ellen külföldön indítson pert, de a helyzetet a kényszer szülte. A restitúciós törvényt a kilencvenes években többször is megváltoztatták, a visszaszolgáltatások 3–4 ütemben történtek. A folyamat az ország NATO-tagságának, valamint uniós tagságának megszavazása előtt felgyorsult, majd később lelassult. A törvény végül a teljes visszaszolgáltatásról (restitutio in integrum) rendelkezett, ami dicséretes ugyan, ám a folyamat sokszor elakadt. Így történhetett, hogy a visszaigényelt 9000 hektár szántóföldből az egyház 7000-et kapott vissza, a mintegy 700 épületből viszont csak 300 került a birtokába.

„A szomorú az, hogy a visszaszolgáltatási folyamatot a romániai hivatalos szervek adminisztratív úton sokszor megakadályoztak, amit pedig nem tudtak, az igazságszolgáltatást felhasználva most igyekeznek visszavenni. A tavaly az országban végérvényesen elvesztettük a Mikó kollégium ügyében indított pert. Tekintettel arra, hogy az ítéletet büntetőjogi per keretében mondták ki, egy 600 ezres református közösséget bélyegeznek meg, neveznek hazugnak és mondják ki a bűnösségét” – fogalmazott Kató Béla.

A sajtótájékoztatón jelen levő Veress Emőd jogász – a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Intézetének igazgatója, akit a református egyház a perirat összeállítására kért fel – elmondta: a 2014. november 26-án hozott ítéletet követően hat hónap állt rendelkezésre az ügy megfellebbezésére. A beadvány most már Strasbourgban van, ahol a jogi képviseletet egy, a helyi szokásokat és sajátos jogi formulákat ismerő ügyvédi iroda látja el. A romániai fél, a református egyház ügyvédei az adatokat, a tényeket, valamint a román törvénykezéssel kapcsolatos tudnivalókat szállítják.

Veress Emőd kifejtette, mind a tulajdonjog, mind pedig a tisztességes eljáráshoz való jog megsértésével vádolják a román igazságszolgáltatást. A jogász elmondta: a Mikó épületének tulajdonjogával kapcsolatban születtek már végleges bírói döntések, ám ezeket a több éves pereskedés folyamán nem vették figyelembe. Az egyház azt is sérelmezi, hogy az ügyet büntetőjogi útra terelték. Ha ugyanis polgári peres úton intézik, az ügyet több szinten lehetett volna tárgyalni – erre a református egyháznak azonban nem volt lehetősége. A jogász azt sem tartja megengedhetőnek, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzat beadványát sem tárgyalták. A polgármesteri hivatal ugyanis sértett félként, károsítottként volt kénytelen részt venni az ügyben, ám beadványában jelezte: a várost nem érte kár, az ingatlanra nem tart igényt. A tárgyalások alkalmával azonban a román bírák erről hallani sem akartak. Az 1948/176-os rendelettel a román állam a református egyháztól kobozta el az ingatlant, tehát jogszerűen neki is kellene visszaszolgáltatnia. „Kényes kérdés azonban – tette hozzá –, hogy a telekkönyvi kivonatban az »Ev-ref. Székely Mikó Kollégium« szerepel. Levéltárosok, történészek, egyháztörténészek hónapokon át dolgoztak, hogy tisztázzák: abban az időben a felekezeti iskolák autonómiát élveztek ugyan, de az egyház irányítása alá tartoztak, annak struktúrája részeként működtek. Az iktatás pedig azért történt az említett módon, hogy az egyház a saját tulajdonában levő ingatlant (célvagyon) ne próbálja más célokra használni.”

Ismeretes a strasbourgi bíróság leterheltsége, így több évbe is kerülhet, míg döntés születik. Közvetlenül nem szólhat bele a román igazságszolgáltatás ügyeibe, csupán megállapíthatja a jogok sérülését. Pozitív döntés esetén Romániában perújrafelvételt kell kezdeményezni, de ez a folyamat is hosszú éveket igényelhet.

Kató Béla megismételte: a Mikó-ügyben hozott döntés veszélyes precedenst teremtett. Azóta Nagyenyeden egy 2004-ben már az egyház tulajdonába került ingatlant akarnak visszaszerezni az „ügy felmelegítésével”. Az ítélet negatívan hatott a folyamatban levő hasonló perekre is: évekig nem született döntés, minden bíróság a Mikó-per kimenetelére várt. Szünetel a visszaszolgáltatási folyamat is: a restitúciós bizottság az esetleges következményektől félve nem mer visszajuttatni további ingatlanokat az egyház tulajdonába. Ballai Zoltán egyházkerületi előadó-tanácsos felhívta a figyelmet arra, hogy a fél évszázad alatt lelakott, az egyház által felújított iskolaépületet most újra kitűnő állapotban vette vissza az állam.