Hirdetés

Nyűg-e vagy haszon a Natura 2000 övezet?

A változó törvénykezés új helyzet elé állítja a román–magyar határon átnyúló környezetvédelmi terület fenntartóit is •  Fotó: Sütő Éva

A változó törvénykezés új helyzet elé állítja a román–magyar határon átnyúló környezetvédelmi terület fenntartóit is

Fotó: Sütő Éva

A román kormány egy tollvonással elvette a civilszervezetek jogait a védett területeken kifejtett tevékenységüktől, és a jogot átruházta a Természetvédelmi Területek Országos Ügynökségére. Az új kormányrendelet három kategóriára osztja a környezetvédelmi területeket, némi rendet teremtve a rendszerváltás óta tartó káoszban. 

Sütő Éva

2019. április 25., 20:022019. április 25., 20:02

2019. április 29., 18:272019. április 29., 18:27

A címbeli kérdés abból adódik, hogy az Európai Unió szigorú jogszabályokat léptetett életbe a természetvédelmi övezetekkel kapcsolatban. A Natura 2000 hálózat – amelyet több mint 26 ezer védett terület alkot – az EU szárazföldi területének egyötödét foglalja magában. Ez a legnagyobb ilyen jellegű hálózat a világon. Jelentősége létfontosságú a legveszélyeztetettebb európai állat- és növényfajok, illetve élőhelyek védelme szempontjából. Romániában a rendszerváltás óta nem született törvény a természetvédelmi övezetekkel kapcsolatban. A törvényi háttér fontos lenne, mivel a föld-visszaszolgáltatás során rengeteg magántulajdonnak számító terület esett ilyen övezetekbe, amit a tulajdonosok nem használhatnak. A román állam gyakorlatilag a „senki földjévé” tette e területeket. A kijelölések megfontolatlanul történtek, Bukarestből szinte találomra húzták meg a védett övezetek határait.

Projektek, konferenciák, tanösvények

Mindeközben a valós védelemre szoruló rezervátumokat kevés odafigyeléssel kezelik. Néha tartanak egy-egy hangzatos konferenciát, amely tervbemutatónak számít: a szakminisztérium ráfordításaiból legfeljebb egy-egy turistaházra vagy tanösvényre futja.

Hirdetés

Legutóbb március végén Nagykárolyban volt ilyen jellegű projektbemutató a Tasnádi Erdészeti Hivatal részéről. A tervezet a Bihar megyei védett területeket is érinti, összértéke 11 715 ezer lej, és a két megyében 48 ezer hektárt érint. A természetvédelmi terület 60 százaléka Szatmár, 40 százaléka pedig Bihar megyében található. A két növényvédelmi terület Nagykároly környékén fekszik, és felöleli az egész Érmelléket. A madárvédelmi területhez hozzátartozik a majtényi halastó, illetve a bobáldi terület.

Vannak részleges és 100 százalékos Natura 2000-es övezetek, mint a kőrösi és a csanálosi erdő, a mezőfényi homokdűnék, a szaniszlói vermesi láp, a szalacsi Hideg-völgy

(az Érmellék egykor kiterjedt mocsárvilágát idézi a mintegy 2 hektáros botanikai rezervátum jellegzetes növénytársulásokkal és faunával) és az Érsemjén mellett lévő érkenézi ezüstperje-rezervátum.

A Bihar megyei Székelyhíd környékén terül el a Csíkos-tó és lápterület •  Fotó: Ér Hangja Galéria

A Bihar megyei Székelyhíd környékén terül el a Csíkos-tó és lápterület

Fotó: Ér Hangja

A Csíkos-tavat mentenék

Egy másik rezervátumhoz kötődő mentési akció a Bihar megyei Székelyhíd környékén elterülő Csíkos-tó és lápterület, illetve egy szürkegém-rezervátum a székelyhídi kocsányos tölgyerdőben, ezek megóvása országos jelentőségű.

A tízhektáros Csíkos-tó rezervátuma egyike az utolsó megmaradt természetes vizes élőhelyeknek ezen a vidéken. A komplexum mocsaras-lápos területe több mint harminc sarkvidéki növényfajnak ad otthont, amely közül öt jégkorszaki örökség. Jellegzetes növénytársulásai között szerepel a gyékény, sás, káka, fűz, hármaslevelű vidrafű, mézgás éger és a tőzegpáfrány, míg állatvilágát például a mocsári teknős és különböző makrogerinctelenek képviselik. Ugyanakkor sok fafaj – kocsányos és kocsánytalan tölgy, kislevelű hárs, közönséges gyertyán, szilfafélék, juharfélék, magas kőris – is megtalálható olyan állatok társaságában, mint a fehér gólya, az erdei béka, a tarka harkály (más néven nagy fakopáncs), a nagy szarvasbogár és a szürke gém.

A Csíkos-tó Székelyhíd és Érolaszi határában több hektáron elterülő tőzegláp.

Nevét sokak szerint a csíkhalról kapta, amely őshonos az itteni vizekben. Székelyhídtól Margitta felé haladva az út baloldalán igazi lápi rezervátumot képez, amely az egykori ősrégi mocsárvilág maradványa. Ezt a természeti csodát majdnem minden oldalról mezőgazdasági terület veszi körül, amely minden évben fokozódó fenyegetést jelent a láp számára. A földtulajdonosok ugyanis egyre nagyobb részt próbálnak felszántani a láp széléből nem törődve az itt rejtőző természeti kincsekkel.

Turizmussal lehetne hasznosítani

Nemcsak az emberi nemtörődömség és hanyagság a lápvilág legnagyobb ellensége, hanem a természet is veszéllyel fenyegeti a Csíkos-tavat. A  veszély nem más, mint a természetes feltöltődés. Lényege, hogy hosszú idő elteltével, az élőhely megváltozásával a különböző növénytársulások felváltják egymást egészen új képet adva egy bizonyos területnek. A tó például teljesen eltűnt, egészen elborította a lápi növényzet. A lápot viszont szépen lassan elborítják a bokorfüzesek, a füzeseket idővel fák váltják fel, a fákat kivágják, és így a területet megmunkálva a régi lápvilágnak hírmondója sem marad.

Ez azonban természetes folyamat, nem egyik napról a másikra következik be. Amennyiben viszont az emberi nemtörődömséget kiiktatnánk, és az egyedülálló kinccsel figyelmesen bánnánk, sok mindenki megcsodálhatná. Ha a hazai természetvédelem az érkeserűi, valamint az érmihályfalvi tőzeglápok növényritkaságaival is törődne, az ősi lápvilág spontánszerűen konzerválódott szigeteit igazi turisztikai közkinccsé lehetne tenni.

A Csíkos-tó mellett tartják számon a Fugyivásárhely környéki Nárciszok erdejét, Alsólugas környékét, a szalacsi Hideg-völgy hidrográfiai komplexumot, az Érsemjén melletti ezüstperjerétet, illetve a révi Sebes-Körös völgyét is.

Az érmelléki mocsárvilág múltjáról rengeteg legenda kering. Az itt élőknek a múlt század közepéig nemcsak megélhetési forrása volt, de életformájukat, életterüket is nagyban meghatározta.

A megmaradt szigeteket mindmáig kuriózumként tartják számon a régióban. Valódi védettséget azonban csak kevés rezervátum élvez, és nemcsak Bihar megyében, de szerte az országban.

A Bihar megyei Ecotop Egyesület szakemberei szerint sokan rosszul értelmezik a Natura 2000-es programot, ami nem azt jelenti, hogy a védett területre belépni sem szabad – hangzott el legutóbb a székelyhídi megbeszélésen. Az ipari tevékenység mellőzésével széles skálán mozog a cselekvési lehetőség. Feladatuknak tartják, hogy a helyi közösséggel megértessék a védett területek jelentőségét, valamint azt az anyagi lehetőséget, amit kínálnak. Elsősorban a turizmus számára lehet fontos a térség.

A Csíkos-tó egy  szürkegém-rezervátum a székelyhídi kocsányos tölgyerdőben •  Fotó: Ér Hangja Galéria

A Csíkos-tó egy szürkegém-rezervátum a székelyhídi kocsányos tölgyerdőben

Fotó: Ér Hangja

Megváltozott törvénykezés

Dan Ovidiu Indrie környezetvédelmi szakemberrel arról beszélgettünk, mennyiben változik a Natura 2000 területek helyzete annak függvényében, hogy a kormány egy tollvonással elvette a civilszervezetek jogait a védett területek megőrzése felett, amit eddig a 2005/ 195-ös sürgősségi kormányrendelet garantált és ezt a jogot átruházta a Természetvédelmi Területek Országos Ügynökségére (Agenția Națională pentru Arii Naturale Protejate – ANANP).

A szakember szerint lényegi változás nincs, de az évtizedek óta pangó „senki földjei” státuszt három kategóriában tervezik besorolni az elkövetkezendő időszakban. Az első kategóriába sorolt területeket érintetlennek fogják nyilvánítani, ahova tilos lesz a bejárás is – ezek az élőhelyek. A második övezetért – ha magántulajdont képez, és olyan besorolást kap, ahol védett állatfajok és növényfajták élőhelyei találhatók – az állam kártérítést fog fizetni.

A harmadik kategóriába sorolják azokat a területeket, amelyeken a gazdák, tulajdonosok felvállalják az ökológiai talajművelést. Ez lényegében abból állna, hogy ha az övezeten belül olyan növénytermesztésbe fognak, amely összeegyeztethető az övezeten belüli védett fajjal, az állam támogatja a mezőgazdasági tevékenységet.

A civilszférától megvont jogot egyelőre azonban alkotmányellenesnek minősítik a nem kormányzati szervezetek – tart a pereskedés –, úgyhogy a Natura 2000 területek körüli hercehurca Romániában még korántsem ért véget.

A nagyváradi Ecotop Egyesület 3,6 millió lej értékű támogatást nyert egy pályázaton, amiből a Csíkos-tó eredeti megőrzését vállalta. A kormány annyi engedményt tett, hogy a civilszervezetek folyamatban lévő terveit nem állította le, mint ahogyan azokat a tavaly nyáron tervezte.

A Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program két projektje során a debreceni és a nagyváradi civilszervezetek több partnerrel közösen végezték el a határ menti természetvédelmi területek kutatását és környezeti állományfelmérését. Kezdeményezték a romániai nagyszántói kiserdő Natura 2000-es területének bővítését, valamint a magyar oldalon Bagamér, Pocsaj és Fülöp határában fekvő területek helyi jelentőségű védetté nyilvánítását azok gazdag növényvilágának megóvására. A program során huszonnyolc állatfaj és hét növényfaj populációját mérték fel, és a természetes élőhelyük megőrzésére kidolgozott javaslataikat szakmai fórumok mellett oktatási intézményekben is bemutatták. Egyelőre kérdéses, hogy a civilszervezetek után hogyan alakul e területek felügyelete.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 31., kedd

Esővel indul, napsütéssel folytatódik: 20 fok körüli meleg várható húsvét másodnapjára

Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.

Esővel indul, napsütéssel folytatódik: 20 fok körüli meleg várható húsvét másodnapjára
Hirdetés
2026. március 31., kedd

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
2026. március 28., szombat

Rácz Magda alkotásai, amelyek belülről születnek

Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.

Rácz Magda alkotásai, amelyek belülről születnek
2026. március 26., csütörtök

Brüsszeli hóbort zöldje felé űz a rideg energiavalóság

A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.

Brüsszeli hóbort zöldje felé űz a rideg energiavalóság
Hirdetés
2026. március 23., hétfő

Megkésett és elégtelen romániai válaszok az energiaválságra

Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.

Megkésett és elégtelen romániai válaszok az energiaválságra
2026. március 23., hétfő

Időbe zárt történetek – Tóth László újságíró új könyvéről

Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.

Időbe zárt történetek – Tóth László újságíró új könyvéről
2026. március 21., szombat

Szilágysági családorvos keresi az utódját: egy hivatás, amely több mint munka

Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.

Szilágysági családorvos keresi az utódját: egy hivatás, amely több mint munka
Hirdetés
2026. március 19., csütörtök

„Anyák, emberekké neveljétek a hon leányait”. Marosvásárhelyi kiállítás a szabadságharc női hőseiről

Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.

„Anyák, emberekké neveljétek a hon leányait”. Marosvásárhelyi kiállítás a szabadságharc női hőseiről
2026. március 17., kedd

Tavaszi szeszély: lehűlés és szeles napok jönnek

Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.

Tavaszi szeszély: lehűlés és szeles napok jönnek
2026. március 17., kedd

Băsescu szerint Irán tényleg megtámadhatja Romániát, a szakértők visszafogottabbak

Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.

Băsescu szerint Irán tényleg megtámadhatja Romániát, a szakértők visszafogottabbak
Hirdetés
Hirdetés