A változó törvénykezés új helyzet elé állítja a román–magyar határon átnyúló környezetvédelmi terület fenntartóit is
Fotó: Sütő Éva
A román kormány egy tollvonással elvette a civilszervezetek jogait a védett területeken kifejtett tevékenységüktől, és a jogot átruházta a Természetvédelmi Területek Országos Ügynökségére. Az új kormányrendelet három kategóriára osztja a környezetvédelmi területeket, némi rendet teremtve a rendszerváltás óta tartó káoszban.
2019. április 25., 20:022019. április 25., 20:02
2019. április 29., 18:272019. április 29., 18:27
A címbeli kérdés abból adódik, hogy az Európai Unió szigorú jogszabályokat léptetett életbe a természetvédelmi övezetekkel kapcsolatban. A Natura 2000 hálózat – amelyet több mint 26 ezer védett terület alkot – az EU szárazföldi területének egyötödét foglalja magában. Ez a legnagyobb ilyen jellegű hálózat a világon. Jelentősége létfontosságú a legveszélyeztetettebb európai állat- és növényfajok, illetve élőhelyek védelme szempontjából. Romániában a rendszerváltás óta nem született törvény a természetvédelmi övezetekkel kapcsolatban. A törvényi háttér fontos lenne, mivel a föld-visszaszolgáltatás során rengeteg magántulajdonnak számító terület esett ilyen övezetekbe, amit a tulajdonosok nem használhatnak. A román állam gyakorlatilag a „senki földjévé” tette e területeket. A kijelölések megfontolatlanul történtek, Bukarestből szinte találomra húzták meg a védett övezetek határait.
Mindeközben a valós védelemre szoruló rezervátumokat kevés odafigyeléssel kezelik. Néha tartanak egy-egy hangzatos konferenciát, amely tervbemutatónak számít: a szakminisztérium ráfordításaiból legfeljebb egy-egy turistaházra vagy tanösvényre futja.
Legutóbb március végén Nagykárolyban volt ilyen jellegű projektbemutató a Tasnádi Erdészeti Hivatal részéről. A tervezet a Bihar megyei védett területeket is érinti, összértéke 11 715 ezer lej, és a két megyében 48 ezer hektárt érint. A természetvédelmi terület 60 százaléka Szatmár, 40 százaléka pedig Bihar megyében található. A két növényvédelmi terület Nagykároly környékén fekszik, és felöleli az egész Érmelléket. A madárvédelmi területhez hozzátartozik a majtényi halastó, illetve a bobáldi terület.
(az Érmellék egykor kiterjedt mocsárvilágát idézi a mintegy 2 hektáros botanikai rezervátum jellegzetes növénytársulásokkal és faunával) és az Érsemjén mellett lévő érkenézi ezüstperje-rezervátum.
A Bihar megyei Székelyhíd környékén terül el a Csíkos-tó és lápterület
Fotó: Ér Hangja
Egy másik rezervátumhoz kötődő mentési akció a Bihar megyei Székelyhíd környékén elterülő Csíkos-tó és lápterület, illetve egy szürkegém-rezervátum a székelyhídi kocsányos tölgyerdőben, ezek megóvása országos jelentőségű.
A tízhektáros Csíkos-tó rezervátuma egyike az utolsó megmaradt természetes vizes élőhelyeknek ezen a vidéken. A komplexum mocsaras-lápos területe több mint harminc sarkvidéki növényfajnak ad otthont, amely közül öt jégkorszaki örökség. Jellegzetes növénytársulásai között szerepel a gyékény, sás, káka, fűz, hármaslevelű vidrafű, mézgás éger és a tőzegpáfrány, míg állatvilágát például a mocsári teknős és különböző makrogerinctelenek képviselik. Ugyanakkor sok fafaj – kocsányos és kocsánytalan tölgy, kislevelű hárs, közönséges gyertyán, szilfafélék, juharfélék, magas kőris – is megtalálható olyan állatok társaságában, mint a fehér gólya, az erdei béka, a tarka harkály (más néven nagy fakopáncs), a nagy szarvasbogár és a szürke gém.
Nevét sokak szerint a csíkhalról kapta, amely őshonos az itteni vizekben. Székelyhídtól Margitta felé haladva az út baloldalán igazi lápi rezervátumot képez, amely az egykori ősrégi mocsárvilág maradványa. Ezt a természeti csodát majdnem minden oldalról mezőgazdasági terület veszi körül, amely minden évben fokozódó fenyegetést jelent a láp számára. A földtulajdonosok ugyanis egyre nagyobb részt próbálnak felszántani a láp széléből nem törődve az itt rejtőző természeti kincsekkel.
Nemcsak az emberi nemtörődömség és hanyagság a lápvilág legnagyobb ellensége, hanem a természet is veszéllyel fenyegeti a Csíkos-tavat. A veszély nem más, mint a természetes feltöltődés. Lényege, hogy hosszú idő elteltével, az élőhely megváltozásával a különböző növénytársulások felváltják egymást egészen új képet adva egy bizonyos területnek. A tó például teljesen eltűnt, egészen elborította a lápi növényzet. A lápot viszont szépen lassan elborítják a bokorfüzesek, a füzeseket idővel fák váltják fel, a fákat kivágják, és így a területet megmunkálva a régi lápvilágnak hírmondója sem marad.
Ez azonban természetes folyamat, nem egyik napról a másikra következik be. Amennyiben viszont az emberi nemtörődömséget kiiktatnánk, és az egyedülálló kinccsel figyelmesen bánnánk, sok mindenki megcsodálhatná. Ha a hazai természetvédelem az érkeserűi, valamint az érmihályfalvi tőzeglápok növényritkaságaival is törődne, az ősi lápvilág spontánszerűen konzerválódott szigeteit igazi turisztikai közkinccsé lehetne tenni.
A Csíkos-tó mellett tartják számon a Fugyivásárhely környéki Nárciszok erdejét, Alsólugas környékét, a szalacsi Hideg-völgy hidrográfiai komplexumot, az Érsemjén melletti ezüstperjerétet, illetve a révi Sebes-Körös völgyét is.
A megmaradt szigeteket mindmáig kuriózumként tartják számon a régióban. Valódi védettséget azonban csak kevés rezervátum élvez, és nemcsak Bihar megyében, de szerte az országban.
A Bihar megyei Ecotop Egyesület szakemberei szerint sokan rosszul értelmezik a Natura 2000-es programot, ami nem azt jelenti, hogy a védett területre belépni sem szabad – hangzott el legutóbb a székelyhídi megbeszélésen. Az ipari tevékenység mellőzésével széles skálán mozog a cselekvési lehetőség. Feladatuknak tartják, hogy a helyi közösséggel megértessék a védett területek jelentőségét, valamint azt az anyagi lehetőséget, amit kínálnak. Elsősorban a turizmus számára lehet fontos a térség.
A Csíkos-tó egy szürkegém-rezervátum a székelyhídi kocsányos tölgyerdőben
Fotó: Ér Hangja
Dan Ovidiu Indrie környezetvédelmi szakemberrel arról beszélgettünk, mennyiben változik a Natura 2000 területek helyzete annak függvényében, hogy a kormány egy tollvonással elvette a civilszervezetek jogait a védett területek megőrzése felett, amit eddig a 2005/ 195-ös sürgősségi kormányrendelet garantált és ezt a jogot átruházta a Természetvédelmi Területek Országos Ügynökségére (Agenția Națională pentru Arii Naturale Protejate – ANANP).
A szakember szerint lényegi változás nincs, de az évtizedek óta pangó „senki földjei” státuszt három kategóriában tervezik besorolni az elkövetkezendő időszakban. Az első kategóriába sorolt területeket érintetlennek fogják nyilvánítani, ahova tilos lesz a bejárás is – ezek az élőhelyek. A második övezetért – ha magántulajdont képez, és olyan besorolást kap, ahol védett állatfajok és növényfajták élőhelyei találhatók – az állam kártérítést fog fizetni.
A civilszférától megvont jogot egyelőre azonban alkotmányellenesnek minősítik a nem kormányzati szervezetek – tart a pereskedés –, úgyhogy a Natura 2000 területek körüli hercehurca Romániában még korántsem ért véget.
A nagyváradi Ecotop Egyesület 3,6 millió lej értékű támogatást nyert egy pályázaton, amiből a Csíkos-tó eredeti megőrzését vállalta. A kormány annyi engedményt tett, hogy a civilszervezetek folyamatban lévő terveit nem állította le, mint ahogyan azokat a tavaly nyáron tervezte.
A Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program két projektje során a debreceni és a nagyváradi civilszervezetek több partnerrel közösen végezték el a határ menti természetvédelmi területek kutatását és környezeti állományfelmérését. Kezdeményezték a romániai nagyszántói kiserdő Natura 2000-es területének bővítését, valamint a magyar oldalon Bagamér, Pocsaj és Fülöp határában fekvő területek helyi jelentőségű védetté nyilvánítását azok gazdag növényvilágának megóvására. A program során huszonnyolc állatfaj és hét növényfaj populációját mérték fel, és a természetes élőhelyük megőrzésére kidolgozott javaslataikat szakmai fórumok mellett oktatási intézményekben is bemutatták. Egyelőre kérdéses, hogy a civilszervezetek után hogyan alakul e területek felügyelete.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem csak a román társadalom, hanem az erdélyi magyarság egy része is elégedetlen az RMDSZ támogatását is élvező kormány munkájával, egyre többen bírálják a megszorító intézkedéseket. Zakariás Zoltánt, az Erdélyi Magyar Szövetség elnökét kérdeztük.
A Grönland kapcsán megkötendő keretmegállapodás bejelentése nyomán egyelőre úgy tűnik, fellélegezhetnek a NATO-szövetségesek, mivel most úgy néz ki, nem robban szét a szövetség a sziget miatti nézetkülönbségek nyomán.
Csapadékban gazdag, enyhébb időre számíthatunk az előttünk álló hét napban. Csütörtök hajnalban még –11 fok lesz a legalacsonyabb hőmérséklet, de az időjárás-előrejelzés szerint a hétvégére azonban napközben eső, zápor váltja fel a korábbi havazásokat.
Jelentős visszhangra találtak a Prut mindkét oldalán, sőt nemzetközi vonalon is Maia Sandunak, a Moldovai Köztársaság elnökének az esetleges moldovai–román egyesülésről mondott szavai.
Az európai nemzetek lélekszáma évről évre csökken, a népességfogyás jelensége alól nem kivétel a magyarság sem. Lengyelné Püsök Sarolta református lelkésszel, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem docensével készült interjúnkban a kiváltó okokat vettük számba.
Országszerte feltűnést keltett Bánffyhunyad polgármesterének a döntése, miszerint több mint másfél évtizedes közigazgatási tevékenység után lemond tisztségéről a kormány által kilátásba helyezett átszervezés jelentette népszerűtlen intézkedések miatt.
Heves belpolitikai vita alakult ki a román kormánykoalícióban az EU–Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény támogatása miatt. A Mercosur-egyezmény kockázatairól Nicu Vasile, a LAPAR elnöke nyilatkozott a Krónikának.
A hét közepére mérséklődik az előző éjszakák és nappalok hideg időjárása, ám a néhány napos enyhülést újabb hideghullám követi: a hétvégétől ismét –10 fok alá süllyed a hőmérő higanyszála, kemény fagy várható.
Azúrkék víz, csipkézett part menti sziklák, népszerű bulizóhelyek, elegáns szállodák. A legtöbbeknek ez jut eszébe Ciprusról, a Földközi-tenger több mint 9 ezer négyzetkilométeres szigetéről.
Gyula történelmi belvárosában áll egy ház, ahol nemcsak a falak, hanem a bútorok, a könyvek, a személyes tárgyak és a családi dokumentumok is mesélnek. A Ladics-ház egyedülálló módon enged bepillantást a 19–20. század fordulójának polgári életformájába.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!