Már nem csak az államelnöki választásra szövetkeznek: a PDL elnöksége egyhangúlag döntött a PNL-vel való fuzionálásról, ahol a politikusok többsége ugyancsak egyetért a két formáció egyesülésével.
2014. június 07., 09:002014. június 07., 09:00
Egyes információk szerint már csak a névválasztás az „akadálya” a demokrata-liberálisok összeborulásának. „Az egyesülés többségi vélemény a pártban. A politikai partnerség végső célja a fúzió, amely révén erős jobboldali párt jöhet létre” – hangoztatta a pártban betöltött valamennyi tisztségéről és államfőjelölti ambícióiról is lemondott Crin Antonescu liberális vezér. Az európai parlamenti választások után a román jobboldalon beindult folyamat fényében nem számít meglepetésnek Antonescu bejelentése, miszerint visszalép az államfőjelöltségtől is. Az ellenzéki politikus döntésével tisztázni szeretné, hogy nem személyes ambíciók vezérlik, és reméli, így a jobboldali pártok gyorsabban meg tudnak egyezni egy mindenki által elfogadott közös elnökjelöltben. Állítása szerint nem akarja a személyével kapcsolatos vitákkal hátráltatni a jobboldali összefogást, márpedig a jobboldalnak legkésőbb július 15-ig meg kell neveznie elnökjelöltjét. Antonescu ügyvivői feladatot sem kíván már vállalni a PNL élén a párt június 28–29-i rendkívüli tisztújító kongresszusáig. Mircea Ionescu Quintusnak, a PNL tiszteletbeli elnökének azonban még vannak kétségei: szerinte a fúzió nem valósul meg, mivel a PDL „nem hagyja magát lenyelni.”
Az Európai Néppártba (EPP) átigazoló alakulat vezetőinek többsége fájdalmas, de bölcs döntésnek tartja Antonescu gesztusát. Csak Norica Nicolai EP-képviselő jelezte: megpróbálja meggyőzni a leköszönő pártelnököt, hogy mégis mérettesse meg magát az őszi államfőválasztáson. „Politikai értelemben ez volt számára az egyetlen racionális megoldás, minden más fokozta volna politikai és személyes katasztrófáját. Egykori barátként és partnerként nagy szomorúságot és csalódottságot érzek iránta” – kommentálta Antonescu bejelentését Facebook-oldalán Victor Ponta kormányfő. Nem mulasztotta el felidézni, hogy Antonescuval 2011-ben szövetkeztek Traian Băsescu államfő ellen, és a Szociálliberális Uniónak (USL) a liberális politikus volt az államfőjelöltje.
Antonescu minden bizonnyal a PNL elnökségére pályázó Klaus Johannis nagyszebeni polgármester államfőjelöltsége számára készíti elő a talajt. Felmérések szerint a jobboldal potenciális államfőjelöltjei közül most a német nemzetiségű elöljáró a legnépszerűbb, és valós esélye nyílik Ponta legyőzésére a novemberi elnökválasztás második fordulójában.
Mint ismeretes, Antonescu az EP-választások után mondott le pártelnöki tisztségéről, mivel a PNL csak 15 százalékos eredményt ért el a célul kitűzött 20 helyett. Kezdeményezésére a magát jobboldali erőként meghatározó PNL állandó tanácsa úgy döntött, összefog a jobbközép Demokrata Liberális Párttal (PDL) a kormányzó szociáldemokraták ellen.
Vasile Blaga PDL-elnök elmondta: arra várnak, hogy a PNL nevezze meg új államfőjelöltjét, ezt követően közvélemény-kutatást rendeznek. Klaus Johannis, a PNL lemondott első alelnöke, akit ügyvivő elnökké neveztek ki, és aki harcba száll a pártelnöki tisztségért, közölte: ha felkérik, hajlandó az államfői tisztségért is harcba szállni. Hozzátette, megerősítést nyert, hogy a két párt minél gyorsabban nyélbe kívánja ütni a fúziót, és legkésőbb augusztus elsejéig megnevezné közös államfőjelöltjét.
Eközben a PSD is taktikázni próbál: ahol lehetséges, helyi szinten megpróbálnak többséget létrehozni a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) képviselőivel – jelezte Liviu Dragnea ügyvezető elnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!