Liberális fúzió: mi lesz belőle?

Egyes információk szerint már csak a névválasztás az „akadálya” a demokrata-liberálisok összeborulásának. „Az egyesülés többségi vélemény a pártban. A politikai partnerség végső célja a fúzió, amely révén erős jobboldali párt jöhet létre” – hangoztatta a pártban betöltött valamennyi tisztségéről és államfőjelölti ambícióiról is lemondott Crin Antonescu liberális vezér. Az európai parlamenti választások után a román jobboldalon beindult folyamat fényében nem számít meglepetésnek Antonescu bejelentése, miszerint visszalép az államfőjelöltségtől is. Az ellenzéki politikus döntésével tisztázni szeretné, hogy nem személyes ambíciók vezérlik, és reméli, így a jobboldali pártok gyorsabban meg tudnak egyezni egy mindenki által elfogadott közös elnökjelöltben. Állítása szerint nem akarja a személyével kapcsolatos vitákkal hátráltatni a jobboldali összefogást, márpedig a jobboldalnak legkésőbb július 15-ig meg kell neveznie elnökjelöltjét. Antonescu ügyvivői feladatot sem kíván már vállalni a PNL élén a párt június 28–29-i rendkívüli tisztújító kongresszusáig. Mircea Ionescu Quintusnak, a PNL tiszteletbeli elnökének azonban még vannak kétségei: szerinte a fúzió nem valósul meg, mivel a PDL „nem hagyja magát lenyelni.”

Az Európai Néppártba (EPP) átigazoló alakulat vezetőinek többsége fájdalmas, de bölcs döntésnek tartja Antonescu gesztusát. Csak Norica Nicolai EP-képviselő jelezte: megpróbálja meggyőzni a leköszönő pártelnököt, hogy mégis mérettesse meg magát az őszi államfőválasztáson. „Politikai értelemben ez volt számára az egyetlen racionális megoldás, minden más fokozta volna politikai és személyes katasztrófáját. Egykori barátként és partnerként nagy szomorúságot és csalódottságot érzek iránta” – kommentálta Antonescu bejelentését Facebook-oldalán Victor Ponta kormányfő. Nem mulasztotta el felidézni, hogy Antonescuval 2011-ben szövetkeztek Traian Băsescu államfő ellen, és a Szociálliberális Uniónak (USL) a liberális politikus volt az államfőjelöltje.

Antonescu minden bizonnyal a PNL elnökségére pályázó Klaus Johannis nagyszebeni polgármester államfőjelöltsége számára készíti elő a talajt. Felmérések szerint a jobboldal potenciális államfőjelöltjei közül most a német nemzetiségű elöljáró a legnépszerűbb, és valós esélye nyílik Ponta legyőzésére a novemberi elnökválasztás második fordulójában.

Mint ismeretes, Antonescu az EP-választások után mondott le pártelnöki tisztségéről, mivel a PNL csak 15 százalékos eredményt ért el a célul kitűzött 20 helyett. Kezdeményezésére a magát jobboldali erőként meghatározó PNL állandó tanácsa úgy döntött, összefog a jobbközép Demokrata Liberális Párttal (PDL) a kormányzó szociáldemokraták ellen.

Vasile Blaga PDL-elnök elmondta: arra várnak, hogy a PNL nevezze meg új államfőjelöltjét, ezt követően közvélemény-kutatást rendeznek. Klaus Johannis, a PNL lemondott első alelnöke, akit ügyvivő elnökké neveztek ki, és aki harcba száll a pártelnöki tisztségért, közölte: ha felkérik, hajlandó az államfői tisztségért is harcba szállni. Hozzátette, megerősítést nyert, hogy a két párt minél gyorsabban nyélbe kívánja ütni a fúziót, és legkésőbb augusztus elsejéig megnevezné közös államfőjelöltjét.

Eközben a PSD is taktikázni próbál: ahol lehetséges, helyi szinten megpróbálnak többséget létrehozni a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) képviselőivel – jelezte Liviu Dragnea ügyvezető elnök.