Korrupcióellenes tisztogatás a második és harmadik vonalban

A román tévéhíradókat nézve az a benyomásunk támad, mintha csak a politika legfelső köreit tisztogatná a hatalmi erőviszonyokat átrendezni szándékozó láthatatlan erő, és annak látható karja, a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Ez azért hamis képzet, mert az alsóbb körökben is keményen folyik a pénzlapátolás, azaz a korrupció – állítja a România Liberă című bukaresti napilap. Igaz, a nagyközönséghez elsősorban a legfelsőbb politikai elit dolgai jutnak el leghamarabb. A sajtófogyasztó ember például tisztában van vele, hogy évek óta legendák keringenek az exkormányfő, Adrian Năstase mesés vagyonáról. A korábbi iparügyi miniszter, Dan Ioan Popescu arról híresült el, hogy amikor a hatóság 40 milliárd régi lejben mért pluszt mutatott ki vagyonában, ő nagyvonalúan vállat vont, és közölte: valószínűleg az asszony vihette haza, mert neki is vannak cégei. Ebből a körből is sorolhatnánk a további példákat.

Ott vannak azonban a közepes és a kisebb „halak”, akiket a politika „ültetett” a helyükre, a minisztériumok alárendeltségébe tartozó igazgatóságokhoz és egyéb közintézményekhez.

Hogy miért nem foglalkozik velük a sajtó? A magyarázat kézenfekvő: kit érdekel a Csalásellenes Hivatal kevésbé ismert főnökének, Romeo Nicolaenak az ügye, amikor a kormányfő elleni nyomozás most jutott el a vádemelés stádiumába? Illetve az ex-pénzügyminiszter, Darius Vâlcov elleni bűnvádi eljárás már a harmadik dosszié összeállításánál tart.

A második és harmadik vonal ettől függetlenül éppen olyan izgalmas, mint az első, a nagyfőnökök lebukása. Romeo Florin Nicolae (képünkön) pár napja mondott le az adóhivatal vezetőségében betöltött tisztségéről (az országos hivatal államtitkár-helyettesi rangú alelnöke volt) és a Csalásellenes Hivatal vezető pozíciójából, miután a DNA hivatali visszaéléssel vádolta meg. A korrupcióellenes ügyészek szerint Nicolae 2010-ben 5 ezer euróért cserébe azt ígérte egy cégvezetőnek, hogy tizenháromszor kevesebbet kell befizessen az államkasszába, mint azt az ellenőrzést végző felügyelő kollégái megállapították. A vádlottat Victor Ponta kormányfő nevezte ki 2013 augusztusában, azelőtt a vámhivatal országos vezetője volt. Az igazságügyi minisztérium államtitkárát, Ovidiu Puşurát befolyással való visszaéléssel vádolták meg. Kiderült, hogy törvénybíróként 30 ezer euróért akart felmenteni egy vádlottat.

Nagy Péter Tamás volt mezőgazdasági államtitkárt és Virgil Găman minisztériumi főtitkárt idén januárban vették őrizetbe, a tavalyi bukaresti Indagra vásár megszervezésével kapcsolatos korrupciós ügyben. A vád szerint Nagy és Găman 40 ezer eurót kért abból a 400 ezerből, amit a mezőgazdasági minisztérium folyósított a Romexpó cégnek az Indagra mezőgazdasági és élelmiszeripari vásár megszervezésére. Kettejük ellen a vád befolyással való visszaélés, okirat hamisítás, pénzmosás, kenőpénz elfogadása. Şerban Pop 2012 áprilisától 2013 áprilisáig volt az adóhivatal főnöke, a Szervezettbűnözés- és Terrorizmusellenes Főosztály (DIICOT) volt főügyészével, Alina Bicával együtt tartóztatták le. A vád szerint 230 ezer eurót kapott Horia Simu üzletembertől annak fejében, hogy ejtsék ellene a vádat egy előkészítésben lévő bűnvádi eljárás során. Anne Rose Marie Jugănaru a PSD Országos Tanácsának volt tagja, a környezetvédelmi tárca államtitkára, Adrian Severin EP-képviselő egykori asszisztense is pénzmosás vádjával kerül bíróság elé.

Két év leforgása alatt a DNA nem kevesebb, mint 41 vezető tisztségben lévő pénzügyi alkalmazottat ért tetten kenőpénz elfogadása miatt, akiket bíróság elé állított. Vannak köztük persze „kisstílű” bűnözők is: a pénzügyigazgatóság Prahova megyei főnöke, Daniel Cristian Petre például 10 ezer lejen, azaz mintegy 3 ezer eurón bukott le.