Johannis és Ponta az elnökválasztás döntősei

A várakozásoknak megfelelően 40,44 százalékkal Victor Ponta, a PSD elnöke nyerte a november 2-án megtartott államelnökválasztás első fordulóját, és a 30,37 százalékig jutó Klaus Johannissal, az ACL jelöltjével mérkőzik meg a november 16-i második fordulóban. Harmadik helyen Călin Popescu-Tăriceanu végzett 5,36 százalékkal, a további sorrend: Elena Udrea 5,20, Monica Macovei 4,44, Dan Diaconescu 4,03, Corneliu Vadim Tudor 3,68 és Teodor Meleşcanu 1,09 százalék.

A részvételi arány egy százalékponttal volt kisebb, mint öt évvel ezelőtt, azaz 53,16 százalék. Az előző ciklusok trendjéhez hasonlóan ezúttal is a déli megyékben volt a legmagasabb a részvételi arány – Olt (58,22), Teleorman (57,16), Prahova 56,44) – és Erdélyben a legalacsonyabb: Szatmár 42,82, Kovászna 43,12, Máramaros 43,37, Hargita 44,07. A Központi Választási Iroda (BEC) adatai szerint 162 ezren voksoltak külföldön.

Moldva, Olténia vörös, Erdély jobboldali

Nem okozott meglepetést a második fordulóba került bal- és jobboldali jelölt támogatottságának területi megoszlása sem. Az elmúlt 25 év trendje folytatódik: a déli és a moldvai megyék – Bukarest kivételével – a Szociáldemokrata Párt elnökére, Victor Pontára szavaztak. Ha Olt, Buzău vagy Mehedinţi megyén múlna, Victor Ponta már az első fordulóban győzött volna, hiszen a voksok több mint ötven százalékát gyűjtötték be az első körben. Ponta támogatottsága a többi Kárpátokon túli megyében is meghaladta a 40 százalékot. Egyedül Konstanca megyében alakult ki élesebb verseny: Ponta 33 és Johannis 30 százalékot kapott. Két dél-erdélyi megye, Hunyad és Krassó-Szörény osztozik a Kárpátokon túli eredményeken: itt Ponta 40 százalék fölötti hozományával maga mögé szorította Klaus Johannist. A többi erdélyi megyében viszont a nagyszebeni polgármester vezet: legtöbb szavazatot Szeben megyében (69,87%) kapott, a legszorosabb verseny Máramarosban alakult ki: mindkét jelölt 36 százalékot kapott.

Gyenge magyar eredmények

Az idei elnökválasztás magyar szempontból legfontosabb tanulsága, hogy két magyar jelölt versenye sem tudta mozgósítani a magyar szavazókat: a szavazókedv több százalékponttal is elmaradt az országos és az erdélyi románság átlagától. Becslések szerint a voksolást választó erdélyi magyarok közel egynegyede már az első fordulóban román jelöltre szavazott. A 6,5 százaléknyi erdélyi magyarság országos választási részesedése alig haladja meg a 4 százalékot. A 3,5 százalékos eredményével Kelemen Hunor sem szerepelt túl fényesen: a szövetség elégedettségét inkább az táplálja, hogy a néppárt a várakozások alatt teljesített: a közel 220 ezer támogató aláírásnak mindössze egynegyedét, 53 ezret tudott voksra váltani az RMDSZ-re leadott 330 ezer szavazattal szemben. Változatlan tehát a 2012 decemberi parlamenti választásokon elért 85-15 százalékos arány. Toró T. Tibor pártelnök és Szilágyi Zsolt alelnök kolozsvári sajtóértekezleten jelentette be lemondását, a november 8-i marosvásárhelyi elnökségi ülés feladata lesz a választási eredmények elemzése, és a szükséges korrekciók meghozatala a párt életében.

Ki kit támogat?

A második fordulóra való felkészülés már a választás másnapján elkezdődött. Az RMDSZ lapzárta után döntött arról, melyik jelöltet támogatja a továbbiakban. Magyar politológusok szerint e döntésétől függetlenül a magyar szavazók többsége nagy valószínűséggel a jobboldal jelöltjére, Klaus Johannisra szavaz. Egyelőre a néppárt sem hozta nyilvánosságra, kit támogat, illetve támogat-e valakit a második fordulóban. Erről is a hétvégi elnökségi ülésen döntenek.

A második forduló egyelőre nyitott, szakemberek szerint Victor Pontának ugyan több esélye van a nyerésre, de Klaus Johannis csapata is behozhatja az első fordulóban regisztrált 10 százalékos hátrányt. A jobboldal abban reménykedik, hogy a második fordulóban nem ismétlődik meg a külföldi szavazóhelyiségek körüli botrány, amikor több tízezer román állampolgár nem tudta leadni szavazatát.