Kisinyovi tüntetés. A Bukarestből szított egyesülési kísérletnek egyelőre kevés a foganatja
Az Erdélyi Magyar Szövetség szerint ha Románia csak fele annyi energiát fektetett volna a nyugati integráció véghezvitelébe, mint a Moldovát Romániával egyesíteni kívánó ténykedésébe, ma jó eséllyel lehetne a schengeni övezet teljes jogú tagja.
2022. december 10., 15:482022. december 10., 15:48
Érthető a lakosság felháborodása azt követően, hogy az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsában Ausztria és Hollandia Románia schengeni csatlakozása ellen szavazott, hiszen ez nemcsak a mindennapi élet, a fuvarozás, az export és a külföldi beruházások területén jelentett volna pozitív előrelépést, hanem Európa egységét is jelezhette volna a mostani, bizonytalanságokkal és válságokkal teli világpolitikai környezetben. Ugyanakkor látnunk kell:
– felelőssége van, áll az Erdélyi Magyar Szövetség Országos Elnökségének a közleményében.
,,Meggyőződésünk, hogy ha Románia csak fele annyi energiát fektetett volna a politikai jelszavak szintjén oly sokat hangoztatott és vágyott nyugati integráció tényleges véghezvitelébe, mint a 19. századi, birodalomépítő reflexekből fakadó és Moldovát Romániával egyesíteni kívánó ténykedésébe, ma nagyobb eséllyel tudhatnánk magunkat a schengeni övezet teljes jogú tagjának. Hogy ez mégsem így lett, abban meghatározó szerepe lehetett annak, hogy az Európai Unió néhány tagállama – kiváltkép e háborús helyzetben – nem kívánja, hogy a schengeni övezet egyik tagja – egy váratlan fordulat és a közösséggel nem egyeztetett magánakció eredményeként – határos legyen azzal a Transznisztriával, mely a Moldovai Köztársaság keleti, szakadár régiójaként óriási biztonsági kockázatot jelentene, és ezzel egy élő háborús konfliktus kerülne az EU határain belülre. Ugyanakkor az elmúlt időszakban újra és újra bebizonyosodott: Románia nem hajlandó feladni a vágyott területszerzésen alapuló politikáját, mi több, tán soha nem látott méreteket öltött az egyesülést napirenden tartók száma, nem beszélve adólejeink milliárdjairól, melyek a magyarság által is lakott régióktól elvont támogatásokként építik az egyre szorosabb kapcsolatokat a két állam között. Az állampolitikává emelt magyarellenesség, a román államelnök közösségünk ellen uszító megnyilatkozása, valamint az erdélyi magyarságot ért folyamatos és tervszerű támadások pedig szintén azt jelzik, hogy
– fogalmaz a párt állásfoglalása.
Az EMSZ szerint megállapítható, hogy Schengeni csatlakozásunk meghiúsulása súlyos tanulópénz és a román külügy csúfos kudarca, az események pedig arra is rávilágítanak, mennyit is ér az euroatlanti vezetők ígért támogatása, noha Románia minden létező módon igyekezett „mintaország”, a legmegbízhatóbb szövetséges lenni. A történtek fényében ugyanakkor elvárható lenne, ha Bogdan Aurescu külügyminiszter is levonná a megfelelő személyi konzekvenciákat és vállalná a kudarccal kapcsolatos felelősségét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!