Ferences kolostor: rejtélyek, ha mesélnek

A Kolozsvári Magyar Napok rendre alkalmat kínálnak olyan kolozsvári helyszínek bejárására, amelyek ilyen-olyan okokból egyelőre csak kevesek számára hozzáférhetők. Ez a „címke” ugyan csak némi árnyalással érvényes a ferences kolostorra – népszerűbb nevén a zárdára –, hiszen az épület hatvan esztendőn át adott otthont a zeneiskolának, így jó néhány nemzedék mindennapjainak színhelye volt. Ettől függetlenül a Kolozsvár nulla kilométerkövének számító épületegyüttes – ahogy az egyik „idegenvezető”, Guttmann Szabolcs műépítész fogalmazott – titokzatos hely, ettől pedig a bejárás is izgalmas órákat ígért.

És be is váltotta az ígéretét, még akkor is, ha a hajdani konyha, a mai előtér egyelőre inkább lomtár benyomását keltette székhalmazokkal, egy kisbusz ülésével. Eggyel beljebb a refektórium viszont gótikus íveivel már tiszteletet parancsoló, s mi tagadás, bármilyen lebilincselő volt Szabó Bálint és Guttmann Szabolcs műépítészek meséje, közben óhatatlanul a magasban kalandozott a tekintet. Persze azért figyeltünk is, s így megtudhattuk, hogy itt állt Kolozsvár első temploma, amely a tatárjárásban elpusztult, de helyére román stílusú templom épült, mellé pedig egy faépítésű zárda. Az 1300-as években megjelenő domonkos rendiek s a szerzetesek 1420 körül kezdték átépíteni a templomot és a kolostort gótikus stílusban. Hunyadi János, majd Mátyás, II. Ulászló és II. Lajos király anyagi támogatásával röpke száz év alatt el is készült. A nagy vallásliberalizálás idején, 1556-ban kiűzték a szerzeteseket a városból, s a 17. század végéig az unitáriusoké volt az épületegyüttes, majd 1693-ban a jezsuiták, 1725-ben pedig a ferencesek kapták meg a templomot, s húsz év alatt barokk stílusúvá építették át.

A rend néhány éve kapta vissza a kolostor épületét, a zeneiskola 2011-ben költözött ki belőle, de iskola most is működik benne. Egy műhely benyomását keltő épületben az Apáczai Líceum kisdiákjai húzzák meg magukat, annak az épületnek az elbontása már semmilyen jogi akadályba nem ütközik, s eltűnése után gyönyörű rálátás kínálkozik majd a zárda épületére. A földszinten a Tálentum Református Iskola néven futó Montessori iskola működik, első emeletén a rend öt szerzetese lakik, a másodikon pedig egyetemisták számára készülnek kollégiumot üzemeltetni.

A kolozsvári középkori várfal egyik részletét eddig is lehetett látni – a zeneiskola lányvécéjéből. Azt a nyílást most felszabadították, így a férfiak is részesülhetnek az élményből. Sajnos a vendégszoba, amelyben Mátyás király kétszer is megszállt, ma már nem létezik, áldozatul esett a különböző átépítéseknek. Viszont a szakemberek felfedezték és láthatóvá tették a bejáratát, illetve azonosították építésének, átépítésének célját és módját.

Guttmann Szabolcs arra is felhívta a figyelmet, ahogyan a kolostor épületén a gótika találkozik a Kolozsváron ritkán feltűnő román stílus jegyeit mutató épületrésszel. A kolostor alatt római kori részek is húzódnak, a már „csak” többnyire pénzügyi akadályokba ütköző tervek szerint egy panorámalifttel mutatnák majd be az egymásra épülő építészeti rétegeket.

Megnézhettük a második emelet felújításakor talált, korábban rejtett átjárók konzerválás alatt lévő nyomait, amelyeken a kolostorból lehetett közvetlenül a templomba jutni. Hasonlóan láthatóvá tették annak a szobának a kő ajtókeretét is, amely a most előcsarnoknak használt konyha fölött volt, s mivel a kemence miatt ez lehetett a zárda legmelegebb helyisége, ezért a protokollszoba szerepét is betöltötte. Ez lehetett Mátyás király szobája is, sőt, valószínűleg ez szolgált Izabella királyné otthonául is, amikor 1556-ban egy éven át a kolostorban lakott.

A kolostor történetét és jövőképét tartalmazó, az Épített örökségvédelem az elmúlt 20 évben című és a 2015-ös Erdélyi Műemlékvédő Nyári Egyetem eredményeit közszemlére tevő kiállítások is lekötötték az érdeklődő figyelmét. A túrát elsősorban az tette lehetségessé, hogy a Guttman elnökölte Erdélyi Építészek Rendje partnerszerződést kötött a ferences renddel, közösen pályáztak a felújításhoz szükséges forrásokra és az épület ad helyet az építészi rend irodáinak is.