Emelkedő pontszámok, nehezebb bekerülés

Február 15-ig lehet jelentkezni a magyarországi felsőoktatási intézmények szeptemberben kezdődő képzéseire, a meghirdetett szakkínálat ezúttal is a Felvi.hu portálon érhető el. A jelentkezőknek idén valamivel nehezebb dolguk lesz, a ponthatárt ugyanis 240-ről 260-ra emelték alap- és osztatlan szakokon, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 200 pont helyett már 220 a küszöb. Mesterképzéseken a maximális 100 pontból 50-et kell megszerezni. Igen fontos változás: a minimumot többletpontok nélkül kell elérni, csak az emelt szintű érettségiért járó pontok számíthatók bele. Előre megadott keretszámok nem lesznek, az intézmények kapacitásán múlik, hová hányan férnek be. A legtöbb diákot várhatóan Pécsre fogják felvenni, ahol több mint 33 ezer belépőnek van hely, közülük 18 ezren nappali képzésre iratkozhatnak be. Szegeden 22 ezer hely van, míg a budapesti ELTE mintegy 17 ezer, a Debreceni Egyetem pedig 16 ezer gólyát vár.
 A ponthatárokat idén is július 24-én hirdeti majd ki az Oktatási Hivatal, ez alól kivételt képez a 16 legnépszerűbb szak, amelyeknek ösztöndíjas pontszámait különmegállapodásban már előzetesen rögzítették. Ez garantálja, hogy mindegyik szakon lehet állami támogatással tanulni, de a legkedveltebbeken, így a gazdasági képzések többségén, igencsak jól kell teljesíteni az ösztöndíjas helyekért: alkalmazott közgazdaságtan, nemzetközi tanulmányok vagy gazdaságelemzés szakon például 465 pontot kell elérni a maximális 500-ból, a jogászképzésen 464-et, a kommunikáción pedig 455-öt. Jó hír ugyanakkor a felvételizőknek, hogy mivel a kormány ígéretet tett arra, hogy az első helyes jelentkezők 10 százaléka biztosan állami ösztöndíjjal tanulhat ezeken a szakokon, kilátásba helyezték: ha nem lesznek elegen, akik teljesíteni tudják a szintet, néhány ponttal esetleg csökkenhet az előzetesen megszabott határ.
Az állami ösztöndíjasoknak beiratkozáskor nyilatkozatot kell aláírniuk, amelyben vállalják, hogy a diplomaszerzés után a támogatás igénybevételével megegyező ideig Magyarországon fognak dolgozni.
Fontos változásnak ígérkezik az intézményi struktúra átalakítása is. A létrehozandó közösségi főiskolán kétéves lesz a képzés, a végén pedig felsőoktatási szakképzést adna a hallgatónak. Ide azok jelentkezhetnének, akiknek bizonytalanabb a tudásuk annál, hogy egyetemre menjenek, de szeretnének továbbtanulni. A Magyar Nemzetnek adott interjúban Klinghammer István felsőoktatási államtitkár úgy fogalmazott: a közösségi főiskolákon nagyon jó védőnőt, falugazdászt vagy óvónőt képezhetnek. „Ez az intézménytípus lenne a piramis alja, miután a szakképzés nagyon gyenge lábakon áll, alig van jelentkező, és semmiféle hírverést, népszerűsítő reklámot nem kap a képzés. Ha továbbtanulásról van szó, mindenki csak azt hangoztatja, hogy menjünk egyetemre. Ott meg aztán meghirdetünk mindenféle szakot, sok olyat is, amit nem igazol vissza a társadalom, és nem lehet vele elhelyezkedni. Rendezni kell ezt a helyzetet” – mondta Klinghammer.
A jövőben négy kategóriába sorolnák be a felsőoktatási intézményeket: nemzeti tudományegyetem, szakegyetem, szakfőiskola, helyi és kistérségi (közösségi) főiskola. A kategória határozná meg a finanszírozást, valamint azt, hogy milyen képzéseket folytathatnak. A nemzeti tudományegyetemek sorába tartozna a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem – ezek az intézmények sok karon sok szakot oktatnak, hirdetnek mesterképzést és doktori iskolájuk is van. A „szakegyetemeken” – Semmelweis Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Miskolci Egyetem – fontos, hogy „minőségileg ugyanezt a színvonalat képviseljék, de ezeknek nem kell annyi kar” – fogalmazott Klinghammer. A főiskolákon viszont csak alapképzéseket indíthatnának: az államtitkár szerint ennek az intézménytípusnak az a dolga, hogy „a közvetlen gyakorlati élet legkorszerűbb tudását a legmagasabb szinten adja át, nem pedig az, hogy az ismeretlenbe való tájékozódásra készítsen fel.”
A tervekről Klinghammer azt mondta, szeptemberre kidolgozzák az alapelveket, megtörténik a felsőoktatási törvény módosítása, de ez még csak az irányok kijelölése lesz, az átfogó átalakításhoz két-három évre van szükség.