Elsimított egyházi jövedelmek

Közel kilencezren szavaztak a Gândul.info portál azon kérdésére, kellene-e adót fizetnie az egyháznak: azigennel szavazók aránya 94,38 százalék. Az egyházi profit megadózásának kérdése leginkább választási években szokott felmerülni. Augusztus elején a pénzügyminiszter újságírói kérdésre válaszolva elmondta: miután túllesznek az adótörvénykönyv módosításán, és elkészítik a 2016-os költségvetést, napirendre kerülhet az egyházi jövedelmek megadóztatásának kérdése is. A pénzügyminiszter elodázta ugyan a kényelmetlennek tűnő kérdésre adandó választ, a bukaresti sajtó viszont kiásott néhány érdekes adatot, főként a román ortodox egyházhoz tartozó mitropoliák, érsekségek és egyházi érdekeltségű vállalkozások könyveléséből.

A román patriárkia tavalyi pénzügyi eredményei jónak nevezhetők, az adóhivatalhoz eljuttatott jelentéseik szerint 7,5 millió eurónyi jövedelmük volt, annak ellenére, hogy a román ortodox egyháznak alárendelt egységek nem üzleti célú jogi személyiséggel vannak bejegyezve. A bukaresti érsekség gazdálkodott a legjobban: 2014-ben a Daniel pátriárka által vezetett „cég” 1,67 millió eurót halmozott fel. (Egy 1925-ös törvény szerint a bukaresti metropolita Románia pátriárkájának számít.) Mindössze két egyházmegye, a craiovai és a Szörény-Strehaia püspökség jött ki veszteségesnek: ott 2,3 millió, illetve 75 ezer eurónyi hiányt könyveltek el. Nincsenek hozzáférhető adatok az egyház tulajdonában lévő, szigorúan gazdasági tevékenységet folytató cégekről. A Gândul.info példát is említ: a zarándoklatokat szervező Basilica Travel tavalyra 115 ezer euró adózás utáni nyereséget jelentett.

A Moldova és Bukovina mitropolia bevétele 53,6 millió lej volt a mérleg szerint 7 milliós nyereséggel. A portál kiemeli, hogy a pénzügyi-gazdasági világválság kezdete óta évről évre nőttek az ortodox egyház bevételei, és minden évben túllépték a becsült profitot. A sajtó szerint a jövedelmek többsége nem gazdasági tevékenységekből – könyvkereskedésből, kegytárgyak árusításából vagy mezőgazdasági bevételekből – származnak, hanem adományokból jött össze. Erről hivatalos könyvelési adatok nem kerültek ugyan nyilvánosságra, de az adatokból egyértelműen erre lehet következtetni.

Amikor 2012-ben a csendőrségi jelentések 170 ezer iaşi-i zarándokról számoltak be, az Adevărul című bukaresti napilap riporterei hivatalos nyilatkozatok híján utánaszámoltak a lehetséges bevételeknek. Az egyház sikeresen kirekesztette a „civil” árusokat, így csak saját termékek fogytak az útvonalon, ugyanakkor a stratégiai pontokon elhelyezett adománygyűjtő dobozok is megteltek: három napon át másfél óránként cserélték azokat. Egyszerű a képlet: ha már elvergődött élete nagy eseményére, olyan szegény zarándok nem lehet, hogy ne gyújtson egy gyertyát (10 lej). Ha összeadjuk az akatiszt vagy pomelnyik (10 lej), a bazsalikom (10 lej), a kis keresztecske (5–30 lej) és az ikon (5–100 lej) árát, akkor egy szegényebb zarándok is kivesz a zsebéből legalább 60–70 lejt: még akkor is, ha otthonról hozott ételt eszik. Egyszerű számítás szerint is az egyháznak három nap alatt egy ilyen méretű zarándoklatból legalább 12 millió lejes bevétele származik.

Aki már járni sem tud, on-line intézheti dolgait az örökkévalóval, például a Mănăstireapiatracraiului.ro portálon. Lehet adományozni bankon keresztül, de postai utalvánnyal vagy egyszerűen borítékban is elfogadják a pénzt. Nem üzlet ez kérem – adományozás egy szolgáltatásért, amiért megemlítik a nevét a misén.

Tartozunk még annyival, hogy miért emlegetik Daniel pátriárkát CEO-ként a román lapok. Egy 2011-ben kirobbant botrány miatt érdemelte ki ezt a nevet, amikor engedély nélkül építkezett Jerikóban. A terület a román ortodox egyházé volt – egy jerikói román annak idején 800 négyzetméteres területet adományozott azzal a rendeltetéssel, hogy ott barátszállást létesítsenek. Erre az ortodox egyház idővel felvásárolta a környező földeket is – mintegy 3 ezer négyzetmétert –, és Daniel irányításával 300 férőhelyes zarándokszállást építettek, templommal és egyházügyi intézettel. Három évvel később Daniel elsimította az ügyet, Teofil pátriárkával egyezményt írtak alá, amivel úgymond hivatalossá tették az építkezést. A iaşi-i Sfânta Paraschiva Zarándokközpont biznisze azóta is virágzik: sok turista éveken át gyűjti a pénzecskéjét, csakhogy láthassa a szent helyeket. Egy vakáció az izraeli Szent Sírnál 700–800 euróba kerül, a szegényebbek számára szociális csomagot is kínálnak.