
Az ELEN-konferencia résztvevői Európa számos nyelvcsoportját képviselték Kolozsváron
Fotó: EMNT
Európában mintegy 55 millió ember kisebbségi nyelvet beszél. E nyelvek érvényesítéséért, fennmaradásáért küzd az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat, amely a romániai magyar közösség nyelvi jogainak érvényre juttatása fölött is őrködni akar. Az egyesület vezetői Kolozsvárra látogattak.
2018. június 15., 07:542018. június 15., 07:54
2018. június 15., 07:552018. június 15., 07:55
A nemzetközi nyelvjogi szervezet 44 nyelvi közösséget képvisel, és legfőbb célkitűzése, hogy az Európai Unióban használt, kisebbségben lévő, veszélyeztetett nyelveket védje a különböző nemzetközi fórumokon. Az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózathoz (ELEN) 2014-ben csatlakozott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is, amely azóta rendszeresen részt vesz az ülésein, illetve európai uniós projektekben is partnerséget kötöttek. „Igyekszünk minden lehetőséget kihasználni, hogy a tagok nyelvhasználati kéréseit támogassuk, és közösen lépjünk fel minden európai népcsoport anyanyelv-használati jogáért” – mondta Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke.
Az európai nyelvjogi helyzet vizsgálatakor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az unióban 55 millió ember – a teljes lakosság mintegy tíz százaléka – kisebbségi nyelvet beszél. „Ez a mi célcsoportunk, annak helyzetéről tájékoztatjuk az unió döntéshozóit” – mondta Ferran Suay, az ELEN elnöke. Davyth Hicks, a szervezet főtitkára Brüsszelben dolgozik a jogérvényesítésért, tartja a kapcsolatot a megfelelő szakértői bizottságokkal.
Sándor Krisztina szerint a szervezet mind tagjait, mind a védett nyelvek helyzetét tekintve sokszínű, hiszen egészen kis létszámú közösségek által beszélt nyelveket is oltalmaz. Ezek állapota egészen eltérő a romániai magyarok helyzetétől: nem áll mögöttük anyaország, illetve nagy létszámú közösség sem, aki beszéli a nyelvet. Ide sorolhatók a gall nyelvcsalád egyes ágai is, amelynek képviselői nagy erőkkel küzdenek az őshonos nyelv újraélesztéséért. Dòmhnall MacNèill, az ELEN gall nemzetiségű alelnöke a skót gael nyelv megmentéséért harcol. Skócia csupán 1 százaléka beszéli az óírből származó nyelvet. Mivel a skót gaelek kivándoroltak, így a nyelv fennmaradása nagy veszélyben van.
Az ELEN vezetősége az EMNT meghívására látogatott Kolozsvárra a soron következő választmányi ülés miatt. A megbeszélésen mintegy 10–15 tag vett részt, köztük az aromán, a baszk, a katalán, az ír, a skót, a breton, a galíciai és a gall nyelvek és nemzeti közösségek képviselői is jelen voltak. A tanácskozáson az adminisztratív kérdéseken túl a szervezet eddigi tevékenységéről szóló beszámolókat fogadták el, valamint meghatározták a jövőbeli cselekvési terveket.
Az európai nyelvjogi szervezet sokszínűségét bizonyítja, hogy immár egyetemek is a tagjai közé tartoznak. A Kolozsvárra érkező ELEN-küldöttség találkozott a Sapientia Egyetem képviselőivel is. „A szervezet részéről megvan a szándék, hogy a jövőben partnerséget alakítson ki az egyetemmel, és akár a tagjai közé is fogadja, amennyiben van erre nyitottság” – közölte Sándor.
A hasonló szakmai, etikai elven alapuló szervezetek összességét felölelő ELEN kutatói hálózatot szeretne létrehozni olyan egyetemek összekapcsolásával, amelyek kimondottan a nyelvi jogok védése által tudnának szakmai együttműködést kialakítani. Korábban már csatlakozott a szervezethez a Valencia Egyetem, amelyen az ELEN elnöke, a katalán Ferran Suay is oktat.
A különböző európai kezdeményezések is fontos részét képezik az ELEN munkájának. Ilyen „az Európai nyelvek a digitális világban nevet viselő kezdeményezésünk, illetve a kisebbségi nyelvek oktatására és népszerűsítésére vonatkozó projektünk is” – mondta Suay.
Például a galíciai nyelv, amelyet jellemzően nem találunk meg az interneten. A romániai magyarok helyzete sokkal inkább a katalán, illetve a baszk nyelvvédő mozgalmakhoz hasonlít, azzal a kivétellel, hogy a két népnek nincs anyaországa. Az EMNT elnöke szerint a katalán tevékenységek formája – akár politikai céljaikban is – sokban hasonlít a hazai törekvésekhez.
A kisebbségi nyelvek oktatására és népszerűsítésére vonatkozó tervet a katalánok kezdeményezték. A program által a kisebbségi nyelvet kívánják eladni, meg akarják győzni a spanyolokat, hogy a munkaerő-piaci elhelyezkedés szempontjából előny, ha katalánul is beszélnek. „Ezt átfordítva, szerintem nálunk is lenne rá kereslet, főként a Partiumban” – véli Sándor. Az EMNT tagjai azon dolgoznak, hogy Erdélyben, a Partiumban vagy akár a szórványvidéken is magyar nyelvkurzust indíthassanak olyan érdeklődő románok számára, akik ezt előnyükre fogják fel. Romániában van esély arra, hogy olyan cégek telepednek meg, amelyek előnynek veszik a magyar nyelvtudást, így ez jó motivációt biztosítana. Az EMNT elnöke elmondta: konkrét példa erre Nagybánya, ahol már létezik effajta felnőttképzés.
A nemzetközi nyelvjogi szervezet mindent megtesz annak érdekében, hogy az unió figyelmét felhívja a kisebbségi nyelvek problémáira. A kisebbségi nyelvek támogatása érdekében az Európai Tanács 1992-ben fogadta el a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. Dòmhnall MacNèill, a szervezet gall nemzetiségű alelnöke szerint maga az alkotmánylevél hasznos irányelv, azonban a hatékonysága megkérdőjelezhető, hiszen a veszélyeztetett nyelveket nem tudja megóvni. Az ELEN elnöke hozzátette:
Elsa Quintas, galíciai választmányi tag kiemelte, az uniónak ombudsmant javasolnak majd megoldásként.
„Míg a nyelvi charta az Európai Unió intézményei által létrehozott anyag, addig a Donostia Protokoll éppen ellenkezőleg, a nyelvvédő civil mozgalmak talaján létrehozott alapdokumentum, aminek az érvényesítéséért a következő időszakban a baszk nyelvvédő szervezetek és az ELEN is tenni fog” – mondta Sándor Krisztina. Ennek értelmében az ELEN-tagok véleményezésével véglegesített Donostia Protokoll sikerességére nagyobb esély van. Az alapdokumentumot Paul Bilbao-Sarria, az ELEN baszk nemzetiségű alelnöke kezdeményezte, és a kisebbségi nyelvhasználati jogokat biztosítja. Európa-szerte több száz olyan civilszervezet, intézmény írta alá, amely elsősorban a nyelvi jogokat védi.
Az elméletben kidolgozott törvények hasznosak, azonban ha a gyakorlatban nem veszik figyelembe őket, akkor teljesen fölöslegesek. Ferran Suay közölte, bár támogatták a Minority SafePack kezdeményezést, a chartához hasonlónak látja, tehát csak elméleti síkon működik majd. A Minority SafePack célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részesei legyenek. Az ELEN vezetői a múlt pénteki sajtótájékoztató után, szombaton konferencia keretében számoltak be az európai kisebbségi nyelvek helyzetéről.
Hevele Lili
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!