
Fotó: Borbély Zsolt Attila
2016. április 16., 22:342016. április 16., 22:34
Csávossy György borakadémikus, költő, az erdélyi borszakma doyenje, akit az erdélyi borok nagykövetének, sőt prófétájának is tekinthettünk, s aki megannyi gyönyörű boros verse mellett többek között a Jó boroknak szép hazája, Erdély című hiánypótló monográfiát is jegyezte, tavaly novemberben hunyt el. Ő javasolta az Erdélyi szőlőhegyek borverseny megalapítását 1999-ben, s annak lebonyolításában haláláig segédkezett.
Az ő emlékére alapították a Csávossy György-emlékdíjat, amit a szervezők a napokban meghozott döntésének eredményeképpen az Arad megyei Ópáloson április 9-én megrendezett 17. Erdélyi szőlőhegyek borverseny legjobb fehérborának ítéltek oda. A díjat a következő években is e borkategória legjobbja kaphatja meg. A versenyre érkezett 156 mintát négy, egyenként négyfős bizottság bírálta el. Közülük nyolcan a Magyar Borakadémia tagjai voltak, nyolcan pedig erdélyi szakemberek. A borkóstolónak Balla Géza pincészete adott otthont. Megnyitó beszédében a házigazda elmondta: a nemzetközi irányadó megmérettetések gyakorlatának megfelelően a nevezett boroknak kb. a 30 százaléka kaphat érmet a versenyen.
A borversenyre benevezett 156 mintáról Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke az eredményhirdetést megelőző beszédében elmondta, ez nem akármilyen 156 bor volt, hanem az öt (ménesi, nagyenyedi, bihardiószegi, balavásári és Szatmárnémetiben megtartott) regionális borverseny arany- és ezüstérmes boraiból összeválogatott élboly, mely ily módon egész Erdély legjobb nedűit képviselte.
A bírálók nagy része már a versenyt megelőző napon a helyszínre érkezett és gigantikus, 35 tételes borkóstolón vehetett részt a vendéglátó borász jóvoltából. A bírálatra bőséges, szállodareggeliket idéző svédasztalos étkezés után került sor, majd a jól végzett munkát főtt krumplival és házi savanyúsággal körített dámszarvas-pörkölttel jutalmazta a házigazda.
Az eredményhirdetés előtt elsőként Módos Péter, a Magyar Borakadémia volt elnöke szólt az összegyűlt gazdákhoz, érdeklődőkhöz és bírálókhoz. Elmondotta, hogy immár tizenhetedik alkalommal vett részt a versenyen, tehát eddig minden megmérettetésen jelen volt. Megosztotta a jelenlevőkkel azon friss élményét is, hogy az általa képviselt bizottságban az első minták között valamiképpen a kevéssé sikerült borok voltak többségben, ami meglehetősen lelombozta, de az összes minta elbírálása után végül sokkal jobb kép kerekedett ki, az összkép tehát pozitív. Kiemelte azt is, hogy a minták nagy része 2015-ös volt, ami egy nehéz évjáratnak bizonyult, e tekintetben idézte Csávossy Györgyöt is, aki még megélhette, hogy minősítse ezt az évjáratot is. Módos Péter úgy vélte, hogy az erdélyi gazdák szépen helytálltak ebben a rossz évjáratban is. Rámutatott, mennyire kedvezőtlen jelenség a borok világában az uniformizálódás, hogy a modern technológia nem mechanikus, rutinszerű alkalmazása arctalanná teheti a borokat, hogy fajélesztővel, élesztőtáppal, ellenőrzött nyomás és hőmérséklet mellett, kóracéltartályban többnyire olyan borok készülnek, melyek esetében a technológiai elemek elfedik fajta és a borvidék adottságaikat. A szakember síkra szállt az oxidatív borkészítés létjogosultsága mellett s bírálta azokat, akik egy szép szalma vagy citromsárga bort eleve gyanakvással szemlélnek és lepontoznak.
Zilai Zoltán, a Magyar Borakadémia elnöke „csak” öt éve vesz részt az erdélyi borversenyen bírálóként, de mint fogalmazott, mivel a Kárpát-medencei borversenyeken hosszú ideje bírál, évtizedes perspektívájú rátekintése van az erdélyi borokra is. Leszögezte: markáns a Balla Géza házigazda által kiemelt fejlődés. A kezdeti bátortalan indulást – amikor még kólás pillepalackban is érkeztek minták – mára felváltotta a branddel rendelkező, címkés bor, amely a világon bárhol versenybe küldhető.
A résztvevőket üdvözölte Szakáli István Lóránd, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár is Budapestről.
A jelen levő győzteseknek Balla Géza adta át az elismerő okleveleket. A verseny során fehérbor kategóriában 1 nagyarany, 11 arany, 34 ezüst, vörösbor kategóriában 14 arany és 14 ezüst, rosé kategóriában 1 arany és 4 ezüst került kiosztásra. A Champion-díjat fehér kategóriában és ezzel a Csávossy György-emlékdíjat is Iszlai Jenő balavásári bortermelő 2015-ös Muscat Ottonel bora kapta. A vörös borok közül a legjobbnak a Daiconi pincészet 2012-es Cabernet Sauvignonja bizonyult. A kategóriájában megítélt Champion-díjat az olasz tőkével működő borászat erdélyi magyar borásza, Kardos Klára vette át.
Végigkóstolva a borok kb. egyharmadát – a verseny után minden bírálónak lehetősége nyílt arra, hogy más bizottságok borait is megkóstolhassa – a krónikás is csak azt erősítheti meg, amit előtte többen is kiemeltek. Ha lassan is, de a Trianonban elcsatolt legnagyobb magyar régió, a tágan értelmezett Erdély is felzárkózik minőség tekintetében az anyaországhoz. A fejlődés jól érzékelhető és biztató.
Végezetül álljon itt Csávossy György A hűséges című, Módos Péternek ajánlott verséből az öt zárósor: „rejtett szépség szüretkor/a pince mélyén csendben forr,/ majd előjönnek a boldog évek,/ s mint a szűz, aki már nászra érett,/ tiéd a bor: lelkének hője,/ az örök színpad ihletője.”
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
A Közép-európai Fórum a Vallás- és Hitszabadságért június elején nemzetközi konferenciát szervezett Pozsonyban a vallásszabadság kérdésköréről. A szakemberek bemutatták a világ különböző térségeiben tapasztalható keresztényüldözés következményeit.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.
Záporokban és zivatarokban gazdag napok elé nézünk, és csak a hétvégére várható szép, napos idő. A nappali csúcshőmérséklet 22 és 24 fok között alakul.
Mitől fél, hogyan „bandázik” a mai kisiskolás, szereti-e a zsíros kenyeret, tejbegrízt, málna- és bodzaszörpöt, vagy inkább a chipset részesíti előnyben – ezeket a kérdéseket tettük fel gyermeknap apropóján elemistáknak.
Könnyű beleszeretni a francia Riviérába: a tengerbe, a pálmafákba, a kikötőkbe, az óvárosok szűk utcáiba, abba a nyugodt eleganciába, amellyel a helyiek élik a mindennapjaikat.
A használtautó-piac az elmúlt években nagy változásokon ment keresztül: a Covid-időszak, az üzemanyagárak ingadozása, és az elektromobilitás térnyerése mind hatással voltak a vásárlói szokásokra. Juhos Dávid használtautó-kereskedővel beszélgettünk.
szóljon hozzá!