Balázs Andi Torockón az ételek elkészítésében és a zsürizésben is szerepet vállal
Fotó: Mediaklikk
Gyakorlott vendéglátó Balázs Andi: a színművész édesanyjától tanult főzni és tudományát előszeretettel mutatja meg barátainak is. Tapasztalatait a torockói Duna Napokon is kamatoztatja az összmagyarság ünnepe főzőversenyének háziasszonyaként, és természetesen az ételek zsűrizésében is szerepet vállal. Főbb „bírálati” szempontjáról a Család-barát stúdiójában mesélt főzőcskézés közben.
2025. május 24., 08:212025. május 24., 08:21
Sokrétű kulturális, zenei és gasztronómiai programokkal várja az érdeklődőket határon innen és túlról május 30. és június 1. között a 11. Duna Napok Torockón. A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által rendezett, az összetartozás érzését erősítő esemény elmaradhatatlan része a főzőverseny, amelynek idei háziasszonya Balázs Andi lesz.
A torockói főzőversenyen a zsűrizésben is szerepet vállaló színművész gyakorlott szakács, előszeretettel főz barátainak régi családi receptekből, egyszerű, de akár bonyolultabb fogásokat is. „Szerettem a szüleimmel lenni, ennek egyik hagyományos módja volt, hogy vasárnap, főzés közben édesanyámmal sürögtem a konyhában, és sok mindent elleshettem tőle. Kamaszkoromban beteg lett, így változtak a szerepek: én főztem, ő pedig a konyhából vezényelte mozdulataimat” – árulta el a Duna délelőtti magazinműsorában Balázs Andi, miben gyökerezik főzőtudománya. Bevallotta azt is, sok mindent a saját kárán tanult meg: bizony, volt, ami a kukában végezte, és még 46 évesen is képes úgy elrontani egy ételt, hogy sírva fakad.
A Duna Napok főzőversenyére nevező csapatok számára egy megkötés van: tésztát kell használniuk.
– fogalmazott, kiemelve: a hangulatot is pontozza majd. Balázs Andi már nagyon készül, hogy ismét ellátogathasson Torockóra, reményét fejezte ki, hogy a tökéletes nyárindító esemény minél több programján részt tud majd venni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!