Autonómiatervezet és kulturális stratégia

Az RMDSZ társadalomszervezési főtitkárhelyettese, a testületet ideiglenes elnökként 2012 áprilisa óta vezető Székely István lett a szövetség keretében működő Kulturális Autonómia Tanács elnöke – döntött a KAT. Az ülésen elfogadták a testület működési szabályzatát, határoztak arról, hogy kidolgozzák azokat a közép- és hosszú távú szakpolitikai stratégiákat, amelyek az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és a nyelvhasználat terén biztosítják a nemzeti identitás megőrzését és továbbadását, a magyar kultúra ápolását és fejlesztését. E stratégiáknak 2014 közepéig kell elkészülniük. A frissen választott elnök szerint a jövőkép felvázolásán túl az autonómiatanácsnak arra is választ kell keresnie, hogy a magyar közösség önkormányzati és közigazgatási hatáskörei révén milyen azonnali lépéseket tehet, figyelembe véve az erdélyi magyarság különböző élethelyzeteit a székelyföldi, a vegyesen lakott területeken és a szórványban egyaránt. Székely István munkáját Antal Attila, Bandi Katalin, Földes Adalbert alelnökök, valamint Szonda Szabolcs és Kereskényi Sándor titkárok segíti.

A működési szabályzat mellett elfogadták az Össztársadalmi együttműködéssel a kulturális autonómia programjáért elnevezésű határozatot is. „A programalkotás folyamatában – mint ahogyan a KAT egészének tevékenységében – kiemelten fontosnak tartjuk a civil szervezetek, az egyházak és az érdekképviselet együttműködését, valamint a minél szélesebb társadalmi konzultációt. Tovább kívánjuk vinni a tanácsban eddig elkezdett programokat, valamint újakat kívánunk beindítani a Transsylvania Semper–Erdélyi Magyar Értéktár létrehozásával, a közgyűjtemények gyűjtési területeinek összehangolásával, és elkezdjük a szükséges konzultációt az Erdélyi kalauz véglegesítése érdekében” – olvasható többek közt az ülésen elfogadott határozatban.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a KAT ülésén elismerte: meghiúsulhatnak azok a december 8-ra tervezett megyei népszavazások, amelyek által az RMDSZ a székelyföldi és a partiumi gazdasági fejlesztési régió kialakítása melletti közakaratot szerette volna felmutatni három székelyföldi és három partiumi megyében. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor nyilvánosságra hozta, hogy decemberig elkészül az RMDSZ autonómiatervezete, amelyet előbb közvitára bocsátanak, majd 2014 februárjában a parlament elé terjesztenek. Kelemen Hunor elképzelhetőnek nevezte, hogy 2014 tavaszára szétesik a román kormánykoalíció, így a magyar szövetség kormányra lépésének kérdése is felmerülhet. Az RMDSZ elnöke szerint megtörténhet, hogy pártja az új helyzetben is ellenzékben marad, de az is, hogy kormányra lép, vagy a parlamentben támogat egy kisebbségi kormányt.

KAT-történelem
A Kulturális Autonómia Tanács alakuló ülését 2012. április 14-én tartották a 2011-es RMDSZ kongresszus alapszabályzata értelmében, amely szerint a KAT-ot 2011 folyamán létre kell hozni. A Transindex hírportál újságírójának azon kérdésére, hogy mi indokolja a KAT megalakulását 2012 áprilisában, Székely István ideiglenes elnök azt válaszolta, hogy már két korábbi alkalommal próbálták összehívni az ülést: először 2011 decemberében, másodszor pedig 2012. március 31-re. Az alakuló ülés végül azért tolódott április 14-re, mert március utolsó napján „az ország valamennyi prefektusa Székelyudvarhelyre látogatott a miniszterelnökkel együtt, és ezért mindenkinek, az RMDSZ-tisztségviselőknek is ott kellett lenniük” – érvelt Székely. – „A másik megközelítés azzal kapcsolatos, hogy ez választási kampányban történik. Amikor az RMDSZ-kongresszus úgy döntött 2011-ben, hogy létre kell hozni a testületet, egészen biztos, hogy nem választási kampány miatt döntött, vagy legalábbis nem ez volt a szempont. Miután decemberből kicsúszott, elég nehéz volt jó időpontot találni, ezért került az ortodox húsvét szombatjára, amikor semmilyen egyéb rendezvény nem volt.” Az RMDSZ által 2005-ben beterjesztett kisebbségi törvény egyik fejezete a kulturális autonómiával foglalkozik, amelynek döntéshozó testülete a KAT. Közvetlenül megalakulása után az EMNT kifogásolta, hogy az SZKT 2009. szeptember 19-én tartott ülésének jegyzőkönyvével ellentétben nem érvényesült azon elv, hogy az EMNT 25 százalékos, az RMDSZ pedig 75 százalékos arányban kér fel küldötteket. Székely István akkor ideiglenes elnökként úgy reagált erre a felvetésre, hogy a döntés meghozatala óta bejegyezték az Erdélyi Magyar Néppártot. „Az, hogy a Néppárt, pontosabban az a politikai elit, amely akkor a kulturális autonómia nevében is beszélt, úgy döntött, hogy önálló útra lép, és létrehozta az EMNP-t, teljesen más dimenzióba helyezte az akkori összefogáson alapuló együttműködés formáit” – hanzott a KAT azóta megválasztott elnökének indoklása.