Aláírásgyűjtés a magyar önrendelkezésért

Többéves RMDSZ-álláspont, hogy a régióátszervezés nem kivitelezhető az érintett lakosok megkérdezése nélkül. Ezt mondtuk 2011-ben is, amikor Traian Băsescu államfő fel akarta számolni a jelenlegi megyéket – jelentette ki lapunknak Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. „A törvény lehetővé teszi a helyi népszavazások megszervezését, ami állampolgári kezdeményezéssel is kiírható. Egy konkrét ügyben a településen élő, szavazati joggal rendelkező polgárok legalább öt százaléka kérhet népszavazást, a folyamat önkormányzati határozattal elindítható. Elsősorban azokon a székelyföldi és partiumi településeken kezdeményezzük a népszavazást, ahol a helyi önkormányzatokban RMDSZ-es többség van.” A szeptemberben induló aláírásgyűjtés Hargita, Kovászna, Maros, másrészt Bihar, Szatmár és Szilágy megyét érintené, de bárhová kiterjesztik, ahol erre igény mutatkozik. Kelemen bízik benne, hogy példájukat Bukovinában, Dobrudzsában vagy más romániai vidéken is követni fogják.

 „A népszavazás gondolata már 2011-ben felmerült, amikor a Băsescu-féle nagy megyék létrehozásának ötletére a konstancaiak kezdeményeztek népszavazást, amit az akkori PDL-s prefektus megakadályozott. Úgy gondoljuk, ha a mai kormánykoalíció tagjainak régiósításügyben két éve járható út volt a népszavazás, akkor 2013-ban is aktuális” – mondta el az Erdélyi Naplónak az RMDSZ elnöke. Forgatókönyvük szerint az aláírásgyűjtést szeptemberben be is fejeznék, így az októberi—novemberi rendes önkormányzati ülésekre beterjesztendő népszavazás-kezdeményezések elfogadása előtt már túl lennének a törvény megkövetelte 30 napos közvitán. Az elnök szerint erre a procedúrára azért van szükség, hogy se a prefektus, se a közigazgatási bíróság ne találjon fogást a kezdeményezésen. Kelemen szerint Európában mindenhol bejáratott a népszavazás intézménye, s ha a román hatóságok ezt elutasítanák, annak európai visszhangja lesz. A politikus kevésbé tart a román hatóságoktól, mint az emberek közömbösségétől, úgy véli, a régióátszervezés gondolata nehezen éri el a társadalom többségének ingerküszöbét. Ezért tartja jó lehetőségnek az aláírásgyűjtést, mert ebben az időszakban érdemben lehet foglalkozni a régiósítási elképzelések veszélyeivel, fel lehet rá hívni az emberek figyelmét

 A néppárt is aláírást gyűjt

„Az Erdélyi Magyar Néppárt a július 20-án tartott tiltakozó megmozdulássorozat alkalmával jelentette be aláírásgyűjtő szándékát a magyarság számára végzetesen hátrányos régiósítási tervek megakadályozására” – mondta el lapunknak Toró T. Tibor, a néppárt elnöke. Aláírásgyűjtést helyi népszavazás kikényszerítése céljából általában az ellenzék kezdeményez, hiszen nincs más eszköze a kormányzó többség ellenében, mint közvetlenül a választópolgárokhoz fordulni, ha kisebbségi álláspontját nem veszik figyelembe. Az EMNP akciójának nem titkolt célja – a Székely Nemzeti Tanács 2007-es belső népszavazásához hasonlóan – a közakarat felmutatásán túl a kormányra való politikai nyomásgyakorlás, ami arégiósítási tervek átgondolását célozza, a magyar többségű települések RMDSZ vezette önkormányzataira pedig, hogy határozatban foglaljanak állást a kérdésben, és írjanak ki helyi népszavazást. A népszavazás kiírásáról a polgármester beterjesztésére az önkormányzat döntéshozó testülete, a helyi közgyűlés dönt. „Furcsa, hogy a magyar tömbvidékeken – a Székelyföld vagy a három partiumi megyére kiterjedő Érmellék–Hegyköz esetében – az RMDSZ nem önkormányzati döntést kezdeményez az általa ellenőrzött helyi tanácsokban, hanem mintegy önmaga ellenzékeként aláírásgyűjtésbe kezd, ami időveszteséget jelent. Csak remélhetem, hogy csak néhány RMDSZ-csúcsvezető végig nem gondolt gondolatkísérletéről van szó, nem pedig arról, hogy ily módon próbálják súlytalanítani a közakarat megjelenítésének egyik legfontosabb eszközét. Amíg a szándékok nem világosak, a néppárt önkéntesei folytatják az aláírásgyűjtést” – fogalmazott Toró. Az EMNP-elnök úgy véli, egy ilyen népszavazásnak elsődleges célja, hogy a székelyföldi önkormányzatokhoz tartozó választópolgárok kimondhassák: Székelyföld önálló autonóm közigazgatási régió legyen.

 Nemcsak Székelyföldön

A partiumi magyar többségű településekhez tartozóknak is arról kellene szavazniuk, hogy a Partium sajátos jogállású, kétnyelvű közigazgatási régió legyen, és településük ehhez tartozzon. Toró az SZNT elnöke, Izsák Balázs javaslatát is felkarolná, hogy valamennyi magyar többségű önkormányzat egyidejűleg és összehangoltan fogadjon el határozatot arról, hogy a történelmi Székelyföld mai területén a kormány önálló közigazgatási régiót hozzon létre. Ezekben a román mellett a magyar is legyen hivatalos nyelv, a régió rendelkezzen sajátos közigazgatási jogállással, azaz autonómiával. Hasonló elképzelést lehetne érvényesíteni a Partium tömbvidéke esetében is.

Toró szerint ki kell végre világosan mondani: nekünk nem megoldás a jelenlegi status quo, a kommunizmusból ránk csontosodott megyerendszer. A néppárt elnöke minden közös elképzelés kivitelezésében együttműködésre törekszik az RMDSZ-szel olyan településeken is, ahol a magyar szervezeteknek nincs többségük az önkormányzatokban.

Közös tüntetés októberben

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által október 26-ára kezdeményezett nagyméretű háromszéki demonstráció megszervezésében mind az RMDSZ, mind a néppárt széles körű segítséget ajánlott. „Székelyföldi szervezeteink minden segítséget megadnak e kezdeményezésnek, székelyföldi szimpatizánsainkat arra biztatjuk, hogy vegyenek részt a megmozduláson. Az SZNT-vel egyébként erről több alkalommal egyeztettünk” – mondotta lapunknak Kelemen Hunor. Toró T. Tibor szerint az SZNT újszerű kezdeményezése akkor lépi át a román és a nemzetközi közvélemény ingerküszöbét, ha az egész erdélyi magyar társadalom mellé áll. „A néppárt ezt készül tenni tartalmi és szervezési kérdésekben egyaránt. Addig kell folytatni az akciókat, míg a regionalizáció ebben a formában lekerül a kormány napirendjéről. Ha ennek világossá tételére több ezer erdélyi magyarnak Bukarestbe kell mennie a kormány vagy a parlament elé, oda is elmegyünk. Számunkra csak az autonómia a megoldás” – fogalmazott a néppárt elnöke.

Európában határozott magyar kiállás kell
Az erdélyi magyar jogköveteléseknek a mainál sokkal erősebb lobbira van szüksége nemzetközi téren. A három benyújtott európai polgári kezdeményezésből eddig kettőt elutasított az Európai Bizottság, a Székely Nemzeti Tanács a luxemburgi európai bírósághoz fordul. Kelemen Hunor szeptember 16-áig vár választ az RMDSZ polgári kezdeményezésére. „Az EU-nak előbb-utóbb foglalkoznia kell az őshonos kisebbségek ügyével. Úgy gondolom, az európai uniós intézményrendszerben a nemzeti kisebbségekkel szemben érezhető ellenszenvet, fenntartásokat és félelmeket le lehet győzni. Nem háborút veszítünk el egy ilyen kezdeményezés elutasításával, hanem egy kis csatát. Az EU-val szembeni elvárások nem kicsik, de csak rajtunk múlik, hogy elég türelmesek, bölcsek vagyunk-e, tudunk partnereket találni az áttöréshez. Jövőtől módosítják az alapszerződéseket, a 2014-es választások utáni új parlament, új bizottság ilyen szempontból is mérvadó lesz” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Szávay István magyar országgyűlési képviselő, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének az elnöke erdélyi látogatásai alkalmával rendszeresen kitér erre a témára is. Lapunk kérdésére elmondta: „Szeretnénk örülni az utolsó, talpon maradt autonómiajavaslat sikerének, de sajnos látnunk kell: az Unió nagyon távolra került attól az államközösségtől, amit az alapító atyák megálmodtak, és amelybe az erdélyi magyarokat is betoloncolták. Sem gazdasági-szociális, sem kollektív nemzetiségi jogok terén nem léptünk előre egy centit sem” – fogalmazott Szávay.