A román csoda neve: Klaus Johannis

Klaus Johannist, Nagyszeben polgármesterét jelölte a Nemzeti Liberális Párt (PNL) belügyminiszternek a mócvidéki repülőszerencsétlenség nyomán lemondásra kényszerült Radu Stroe helyett. A csütörtökön lemondott Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter helyébe az eddigi egészségügyi miniszter, Eugen Nicolăescu közgazdászt nevesítették, az egészségügyi tárca élére Cristian Busoiu, az országos egészségügyi biztosító korábbi vezetője kerülhet. Az új gazdasági miniszter a Tăriceanu-kormányban honvédelmi tárcát betöltő Teodor Atanasiu lesz. A liberális minisztercserék közül a legnagyobb visszhangot egyértelműen a belügyi tárca nagyszebeni szász várományosa, Klaus Johannis váltotta ki. A román politikai körökben egyféle pátosszal kezelt Johannis neve hallatán nem csak a liberálisok elégedettek, hanem a többségi kormányzó párt, a szocialisták elnöke, Victor Ponta miniszterelnök is támogatásáról biztosította. Traian Băsescu államfő hétvégi, kolozsvári látogatásán kijelentette: szintén támogatja az ötletet, jelezve, hogy ma teljesen új helyzet van a 2009-es állapotokhoz képest, amikor államelnökként ő utasította el Klauss Johannis kinevezését miniszterelnökké.

A nagyszebeni polgármesternek hosszú évek óta bejáratott neve van Romániában. Trianon óta ő az első olyan kisebbségi Romániában, aki egy százezres lélekszámot meghaladó, kilencven százalékban románok lakta nagyváros polgármesteri székét a szavazatok elsöprő többségével nyerte el. A 2004-ben 88,7 százaléknyi szavazattal polgármesterré választott Johannis két mandátum után 2012-ben is megismételte a bravúrt, és harmadszor is polgármester lett. Az utóbbi negyven esztendő masszív kivándorlása miatt ahetvenes években a még 15 ezres lélekszámú szász közösség az összlakosság 1,5 százalékára, azaz 2200 főre csökkent

Vitathatatlan érdemei elismeréséül – 2007-ben az első romániai városként Nagyszeben lett Európa kulturális fővárosa – a zömében Németországból érkezett tetemes összegű beruházások mellett, a román kormány is kiemelten támogatta a városháza merész projektjeit. Johannis neve azonban 2009-ben vált országosan ismertté. Polgármestersége alatt az általa vezetett Német Demokrata Fórum (NDF) szoros kapcsolatot épített ki a liberális párttal, innen eredeztethető a liberálisok, az RMDSZ és a többi kisebbség közös javaslata 2009-es miniszterelnöki jelöléséről. Kinevezését azonban Traian Băsescu nem volt hajlandó aláírni.  

2013 telén Johannis hivatalosan is belépett a PNL-be, lemondva a német érdekvédelmi szövetségben betöltött elnöki tisztségéről. Ekkor kapta meg a liberális párt első alelnöki tisztségét, amely Crin Antonescu pártelnök után a legbefolyásosabb tisztség a pártban. Kormányzati szerepvállalása csak idő kérdése volt, eddig azért nem került sor rá, mert nem akart megválni polgármesteri székétől. A két tisztség összeférhetetlensége ellenére most is azt szeretné, hogy polgármesteri mandátumát 6 hónapra felfüggessze.

A mai romániai belpolitika érdekes jelensége a nagyszebeni szász politikus. A 36 ezresre csökkent erdélyi szász kisebbség képviselőjeként Trianon óta ő kapna először olyan miniszteri tárcát a román kormányban, amely a kisebbségek számára eddig tabunak számított. Borbély László, az RMDSZ alelnöke a Krónikának elismerte: kormányzati szerepvállalásuk során eddig három minisztérium, a belügyi, a külügyi és a honvédelmi tárca nem jöhetett szóba magyar jelölt számára. Johannissal megtört a jég, azonban azt is látni kell, hogy milyen áron. Az NDF egykori vezetője betagolódott a román pártba, ahol ezt alelnöki tisztséggel honorálták. Ismert erdélyi magyar politikus ezt a rendszerváltás óta még nem vállalta.