A pesti srácoktól a lázári forradalmárig

A Szatmári Híd Egyesület évente szervez ünnepséget az 1956-os forradalom emlékére, idén azonban a hatvanadik évforduló alkalmából több mint egyhetes rendezvénysorozattal elevenítették fel az októberi eseményeket. Az egyesület 2003 óta működik hivatalosan, de a magyar közösséget építő tevékenységeit már 1999 óta végzi. Krakkó Rudolf, az ünnepségsorozat főszervezője lapunknak elmondta: bár az egyesület törvényes bejegyeztetéséig hosszú, akadályokkal tele volt az út, fennállása során az egyesület mindig a nemzeti öntudat erősítéséért és a nemzeti önbecsülés visszaszerzéséért küzdött.

Az idei programban a hagyományos istentiszteletek, a túlélőkkel szervezett beszélgetések és a koszorúzások mellett rockkoncertek, kórusfellépések, néptánc, színházi előadások is helyet kaptak. A Szatmár Megyei Múzeum állandó kiállítása mellett október 23-30. között a változatos, sokszínű eseménysorozaton fellépett a Szárazberki Hármashatár Egyesület kórusa és tánccsoportja, koncertezett a CREDO, és önálló estet tartott Pregitzer Fruzsina, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Jászai Mari-díjas színművésze. A szatmárnémeti iskolákban rendhagyó történelemórát szerveztek a forradalom meghívott túlélőivel a román kommunizmus irányváltásáról, irodalomtörténeti előadáson szemlézték a forradalom témáját feldolgozó alkotásokat, és bemutatták Szőczi Árpád A romániai forradalom kitörésének valódi története című könyvét. Záróakkordként a népszerű magyar nemzeti rockegyüttes, az Ismerős Arcok koncertezett.

Akit Dél-Amerikában is üldözött a Szekuritáté

A forradalom emlékére szervezett eseményeken az elmúlt években Wittner Mária budapesti forradalmár már többször is tiszteletét tette Szatmárnémetiben. Az évek során Zetényi Csukás Lajost, egykori páncélosparancsnokot, forradalmár katonát, Murányi Leventét és az idén elhunyt Vanek Bélát is megismerhették az érdeklődők. Vanek hatvan évvel ezelőtt pesti egyetemistaként vett részt a Budapesti Műszaki Egyetem forradalmi bizottságának munkájában. A nyolcvannégy évet élt egykori forradalmár tizenhárom évet töltött börtönben, kiszabadulása után pedig újra és újra hangoztatta, hogy ő sohasem tudta megbocsátani a kommunistáknak a forradalom vérbefojtását.

A Szatmári Híd Egyesület évente megszervezett megemlékezésein többször részt vett Bikfalvi György Szatmár megyei, tasnádi elítélt is, aki a forradalom kitörésekor tizenhárom éves volt, és később a Nagyváradon megalakított Szabadságra Vágyó Fiatalok Szövetségéhez csatlakozott. A lázári születésű Zolcsák István sorsára is emlékeztek: a férfi gépészmérnökként állt munkásai élére hatvan évvel ezelőtt. Ezért Magyarországra, onnan pedig Brazíliába kellett menekülnie. Wass Alberttel közösen irányította az Erdélyi Világszövetséget. A Sze­kuritáté merényletet kísérelt meg ellene, mivel Zolcsák folyamatosan borsot tört Nicolae Ceauşescu és diktatórikus rendszerének az orra alá. Az egykori erdélyi forradalmár már soha nem térhetett haza az amerikai kontinensről.

Érdekli a fiatalságot 1956

„Nálunk ma már szinte minden magyar fiatal tud 56-ról, és jelentős részük őszinte érdeklődéssel vesz részt az eseményeken” – nyilatkozta az Erdélyi Naplónak Krakkó Rudolf. A főszervező kifejtette: először 2011-ben sikerült emlékműsorral közelebb hozni a szatmári fiatalokhoz az októberi szabadságharc jelentőségét: azóta a város szinte minden középiskolájában évente megemlékeznek a hatvan évvel ezelőtti eseményekről. Az egyesület szervezésében idén két tanintézményben tartottak rendhagyó történelemórát egykori forradalmárok jelenlétében.

„Rendszeresen bevonjuk az ifjúságot szervezőként vagy előadóként, és bevisszük a témát az iskolákba, így értik meg és értékelik igazán az akkori események jelentőségét” – fogalmazott Krakkó. A  rendezvénysorozatot az 1956-os forradalom é szabadságharc 60. évfordulója alkalmából létrehozott Emlékbizottság támogatta. A korábbi évekhez képest ugyanakkor jóval több más támogató is csatlakozott a szervezéshez, ezért is tekinthették meg egy teljes héten át a szatmárnémetiek az 56-os kiállítást a Megyei Múzeumban. A városi színház és a Szakszervezetek Művelődési Háza is biztosított helyszínt a megemlékezés eseményeihez, ugyanakkor a református egyház helyi közösségei is minden évben szerepet vállalnak a szervezésben. Krakkó Rudolf elmondta: jövő év elején Wass Albertre szeretnének emlékezni hasonló rendezvények megszervezésével.