
2012. december 05., 11:302012. december 05., 11:30
– Viszonylag új arcnak számít a politikai színtéren. Miért döntött úgy, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt első parlamenti megmérettetésén ringbe száll?
– Valóban, relatív új arc vagyok. Vállalkozó voltam több mint húsz éven keresztül, de azért mindig volt véleményem a körülöttem lévő dolgokról. Azok közé tartoztam, akik építő kritikával szemlélték a környezetükben történteket. Nagyon sok olyan dolgot nem értünk el 22 év alatt, amit belátásom szerint lehetett és kellett volna, ezért döntöttem úgy, hogy politikai pályára lépek. Amúgy az EMNP alapító tagja vagyok, és az egyik alelnöke. Ha a főtiszt nem száll harcba, mit várjon el a katonáktól? Ezzel jelét akarjuk adni annak is, hogy ez egy politikai ütközet, és ebben az ütközetben ott a helyünk.
– Mit tudna az EMNP újdonságként bevinni a szenátusi munkába?
– Mindenképpen az elvszerűséget. Úgy érezzük, hogy a dolgainkat elvszerűtlenül képviselték mostanáig, bár én nem tartozom azok közé, akik szerint a magyar képviselet semmit nem ért el. Vannak kis előrelépések, de ez nem elég. Stratégiai dolgokat nem értünk el, amelyekre építkezni lehetne. Se autonómia, se egyetem nincs, egyházaink nem kapták vissza maradéktalanul elkobzott javaikat. Ezek a nemzet számára azok a tartópillérek, amelyek ha összeomlanak, minden összedől.
Úgy érzem, hogy sokszor fontosabb, hogy legyen egy, az autonómiáért és a közösségért elvszerűen kitartó irányzat a parlamentben, minthogy aszfaltcsíkokat öntsünk egy-egy faluba, bár persze ez utóbbinak is megvan a maga jelentősége. Meg kell érteni, hogy Moldovában és Dobrudzsában is ugyanúgy aszfaltoznak, pedig nincs ott az RMDSZ. Románia EU-s ország, van egy természetes fejlődés. Az RMDSZ-nek inkább azok mellett a jogok mellett kellett volna kiállnia, amelyekre építkezni lehet. Az időnk pedig egyre kevesebb: egyre fogyunk, egyre pesszimistábbak vagyunk, emiatt pedig a politikától is elfordulnak az emberek.
– Melyek választókörzetének specifikusan magyar jellegű problémái?
– Elsősorban a kétnyelvűség terén vannak komoly elmaradásaink. Deklaráltan itt minden kétnyelvű, de tessék bemenni egy váradi hivatalba: ahhoz, hogy magyarul lehessen ügyet intézni, leküldenek valakit egy másik irodából, aki lefordítja a mondandóját. Másfelől fontos volna minél inkább kihasználni, hogy a határ mentén élünk. Akár egy közös magyar gazdasági teret is ki lehetne itt alakítani. A Partiumnak hídnak és kapocsnak kell lennie Erdély és az anyaország között, ebből mindenkinek haszna származhatna.
– Említette, hogy sokan kiábrándultak a politikából. Mit gondol, az ön körzetében, illetve máshol kialakuló magyar–magyar párharc merrefelé motiválja ezeket az embereket?
– Mi egy teljesen új utat szeretnénk megjelölni a politikában. Aki elégedett azzal, ami 22 év alatt történt, szavazzon arra, hogy folytassuk a régit. Aki viszont azt mondja, hogy gazdasági önállóság kell, autonómia kell, hogy vegyük kezünkbe a sorsunkat, és mi döntsünk felőle, az a voksát egy új útra, tehát az EMNP-re adja. Azzal, hogy a magyar–magyar egymásnak feszülés nem hoz jót, csak egyetérteni tudok, nem is vagyok ennek a híve. Én magam számtalanszor felszólítottam az itteni politikai szereplőket, hogy legalább magyar kérdésekben fogjunk össze, de sajnos ez mai napig nem valósult meg. Nekünk azt kellene felmutatnunk, hogy le tudunk ülni egy asztalhoz, meg tudjuk tárgyalni a gondokat. Sajnos az RMDSZ kolozsvári vezetése mindent összerombol, amit mi itt kiraknánk.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.