Vitatott tisztújító ülés a koltói RMDSZ-ben

A koltói magyar közösségben évek óta viszálykodás folyik. Legutóbb az RMDSZ január 31-én megtartott helyi tisztújító gyűlése váltotta ki a konfliktust, melyről többen azt tartják, hogy nem volt demokratikus. „Incze Zoltán RMDSZ-elnök, volt polgármester nem hirdette ki a közgyűlést a sajtóban 15 nappal annak megtartása előtt. Állítólag a helyi kábeltévén megjelent a hirdetés három napig, de senki sem látta. Ráadásul a jelöléseket nem az RMDSZ-székházban kellett leadni, hanem az elnök saját pékségében. Egy koltói polgár, Móré József jelöltetni szerette volna magát az elnökségi tisztségre, ám azt Incze Zoltán elnök nem fogadta el” – magyarázta Csendes Lajos jelenlegi polgármester, aki 2008-ban függetlenként nyerte meg a választásokat. Az említett gyűlésen való részvételi arányról, illetve a kint rekedt emberekről eltérő adatokat kaptunk.

A helyi RMDSZ-elnök szerint 68-an voltak jelen a gyűlésen, Csendes szerint ennek csak a fele férhetett be a terembe. Az RMDSZ-székház előtt a másik tábor állt „Le az RMDSZ-szel!” feliratú plakátokkal a kezükben. Ők nem mentek be a gyűlésre, ezt ugyanis az elnök saját lakásában tartotta. Csendes Lajos azt állította, hogy mintegy százan voltak kint az utcán, Incze Zoltán szerint csupán pár tízen álldogáltak odakint két órán keresztül, amíg a gyűlés tartott.

A Krónika megkereste az ügyben vádolt RMDSZ-elnököt is. Incze Zoltán azt állította, hogy az illető személy, aki jelöltetni akarta magát az elnökségre, nem tagja az RMDSZ-nek. „Kizártuk a szervezetből, ugyanis a 2008-as helyhatósági választásokon a Magyar Polgári Pártnak (MPP) kampányolt, tehát az RMDSZ ellen. Hogy jelöltetheti valaki magát RMDSZ-elnöknek, ha nem is tagja a szövetségnek? – tette fel a kérdést Incze. Mint mondta, ugyanabban az időszakban több tucat embert zártak ki azért, mert az RMDSZ ellen folytattak kampányt a településen. „Az RMDSZ által fogalmazott értesítés keltezési dátuma folyó év január 14., így a gyűlés előtti 15 napi hirdetés feltétele is teljesült” – tette hozzá az RMDSZ-elnök. Incze elmondta, hogy a gyűlésen megválasztották a 19 tagú elnökséget. Ezt a döntést a polgármester, valamint az alpolgármester megfellebbezi a nagybányai területi szervezetnél, illetve a kolozsvári ügyvezető elnökségen.

Községháza a polgármester lakásán

A Máramaros megyei településen egyébként régóta forrong a hangulat a magyarok között. „Ez tulajdonképpen akkor kezdődött, amikor Koltó 2004-ben önálló község lett. Akkor Incze Zoltán lett a polgármester. 2006-ban rá akarta tenni a kezét a közbirtokosságra. Ez a koltói lakosokat felháborította. Végül referendumot írt ki az önkormányzat a polgármester leváltására” – meséli Téglás Lajos alpolgármester. A népszavazás meghiúsult, nem volt meg a kötelező fele plusz egy kvórum, így a polgármester maradt. Időközben az újonnan létrejött községnek nem volt polgármesteri hivatala, a községháza a volt polgármester saját tulajdonú házában működött. Ő elképzelt egy új hivatalt a kastélykertbe, a Teleki-kastélytól 39 méterre. Ezt kifogásolták az ellenzői, szerintük a kastélyt teljesen háttérbe szorította volna az új épület. Meg is tervezték, a projektet a Máramaros Megyei Kulturális és Műemlékvédelmi Igazgatóság ráadásul pozitívan bírálta el. Ennek alátámasztására Incze az elfogadott tervrajzot is megmutatta. Ez a terv aztán meghiúsult. Jelenleg a község határában 2009 óta új polgármesteri hivatal épül, várhatóan júniusra készül el. Addig a református gyülekezeti házban működik a hivatal.

MPP-sek lettek a kizárt RMDSZ-esek

Téglás Lajos azt is elmesélte, hogy 2008-ban tulajdonképpen azért jött létre a Magyar Polgári Párt Koltón, hogy legyen esélyük az Incze által kizárt embereknek is rákerülni a választási listákra. „Kényszerből alapítottuk meg az MPP-t, ugyanis az akkori RMDSZ-szel már nem tudtunk közös nevezőre jutni. Nagyon fájt ez nekünk, hiszen mi mindannyian RMDSZ-alapító-tagok voltunk. 1992-ben közel ezer RMDSZ-tag volt Koltón. Mára ez a körülmények miatt alig 50-re zsugorodott, Incze minden neki nem tetsző személyt eltávolított” – nyilatkozta Téglás, aki a helyi MPP elnöke is. Jelenleg 4 RMDSZ-es, 4 MPP-s tanácsos, 2 demokrata-liberális párti (PDL) valamint egy roma párti van a helyi tanácsban. Koltóhoz tartozik Katalin falu is, mely szintén magyarlakta település.

A 2400 lelkes, nagy többségben magyarok lakta Koltón az egyszerű emberek között is érezhető a viszály – meséli Bencze András MPP-szimpatizáns. „A szomszédok között, de sok esetben még a családokon belül is viták alakulnak ki a különböző nézőpontok miatt, haragszanak egymásra az emberek.” Ugyanezt a viszályt érzi és látja Bartalisné Pécsi Katalin RMDSZ-tag és – szimpatizáns is, aki nem érti, miért kell a magyar magyarnak ellensége legyen. „Egy ilyen kis közösségben az egymás közti marakodások csak a magyarság szétforgácsolódásához vezetnek” – vallja az idős asszony.

A koltói kérdésre a megoldás egyelőre nem látszik körvonalazódni. A vádak, ellenvádak rendre követik egymást. Egyesek a viszály esetleges orvoslását a közelgő RMDSZ tisztújító kongresszusában látják, mások ennél szkeptikusabbak. A derűlátóbbak azt remélik, hogy legalább a jövőbeni szövetségi vezetőknek sikerül visszaállítaniuk a békét Koltón.