Vita a magyar iskolaalapításról Szalontán

Aláírásgyűjtéssel tiltakozik a nagyszalontai Arany János Főgimnázium tanárainak egy része az ellen, hogy az iskolából kikerüljenek a magyar osztályok, és ezekből a városban színmagyar tanintézet jöjjön létre. Az aláírásgyűjtést egy román és egy magyar tagozatos tanár, Romulus Boeriu és Illyés Lajos informatikatanár kezdeményezte – utóbbi a hírrel lapunkat is megkereste.

Illyés Lajos azt mondja, nem azt kifogásolja elsősorban, hogy Nagyszalontán magyar gimnázium létesüljön, hanem azt a módot, ahogyan ennek terve kialakult. Elmondása szerint ugyanis sem az iskola tanárait, sem a diákokat, se a szülőket nem kérdezte meg arról senki, hogy szeretnének-e a továbbiakban külön tanintézetbe kerülni. „Meglepetésként ért bennünket, hogy benyújtották a pályázatot erre a célra” – fogalmazott lapunknak a tanár.

„A baj az, hogy valamennyi magyar osztályt kiemelik az iskolából, és automatikusan beírják az új iskolába. Nem hagyják meg a választás lehetőségét. Tulajdonképpen a magyar a magyart diszkriminálja” – folytatta. A pedagógus azt mondja, mindennek a tetejébe a diákok és szülők többsége sem ért egyet a különválasztással – ezt volt és jelenlegi tanítványaival folytatott beszélgetésekből szűrte le. Arról van ugyanis szó meglátása szerint, hogy „a város fiatalságát mesterségesen kétfelé választanák, mégpedig nemzetiségi alapon”.

Nagyszalonta alpolgármestere, Illyés Lajos (a névazonosság puszta véletlen) arra hivatkozott, hogy a projekt elkészítése előtt szociológiai tanulmány készült a szétválasztás iránti igényről. A tanulmányban egyebek közt az is szerepel, hogy a vegyes tannyelvű iskolában a kisebbségi gyerekeket állandóan zaklatják többségi társaik. Az informatikatanárnak azonban más a véleménye: azt mondja, a gyerekeknek kifejezetten előnyös, ha már az iskolai évek alatt megszokják más nyelvű, más kultúrájú diákok társaságát, megismerik egymás nyelvét, és ugyanez érvényes a tanári karra is: mint elmagyarázta, a román és a magyar anyanyelvű tanárok megtanultak a másik nyelvén is kommunikálni. Az iskola tanárai közül 57-en írták alá azt a levelet, amelyben egyebek közt az áll, hogy a hivatkozott tanulmány nem releváns, hiszen összesen tizenkilencen szólalnak meg benne: 8 diák és 11 felnőtt. Az oktató azt is elmondta, biztos abban, hogy az aláírók közül azért csak hat magyar van, mert bár a többiek is előzetesen egyetértettek a tiltakozással, félnek vállalni a véleményüket.

Az alpolgármester a Krónikának azt is elmondta, hogy tudtával épp az informatikatanár az egyik kezdeményezője a projektnek, hiszen korábban ő maga sérelmezte, hogy az iskolában kevés a magyar felirat, a magyar osztályokat pedig az ábécésorrendben a románok után következő betűkkel jelölik. Az oktató lapunknak többször is hangsúlyozta: teljes mértékben támogatná, hogy a városban színmagyar iskola alakuljon, de nem ilyen módon – az eredeti elképzelés szerint ugyanis, mint arról már mi is beszámoltunk, nem állami, hanem református iskoláról lett volna szó, arról pedig nem, hogy a fiatalságot kettéválasszák.

Török László polgármester akkor azt nyilatkozta lapunknak, hogy az egyházi iskola szakította volna ketté Nagyszalonta magyar fiatalságát, ezért találja üdvösebbnek a magyar tagozatnak a mostani vegyes tannyelvű főgimnáziumból való kivonását és önállósítását. Az informatikatanár azt is elmondta: az a háromezer aláírás, amire a projekt kezdeményezői hivatkoznak, valójában nem erre a kérdésre, hanem a református intézet létrehozásának támogatására született.