A tulajdonosi egyesületek szerint az anyagi kárpótlások 10–15 éves futamideje elfogadhatatlanul hosszú, a pontrendszer pedig egyenesen nevetséges és gyalázatos a kárpótlandó személyekre nézve. „Nincs szükségünk Victor Ponta miniszterelnök bocsánatkérésére és kifogásaira. Sokkal inkább szükségünk van egy igazságos törvényre, amelyet hiteles közvita előz meg” – olvasható a szervezetek közleményében.
Az ország tulajdonosi egyesületei úgy vélik: egyetlen reményük, hogy az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) az alkotmánybíróságon támadja meg a jogszabályt.
Alin Tişe, a PDL alelnöke szintén úgy véli, hogy az új jogszabály az ingatlanmaffiát támogatja. A szenátor a pontrendszer kapcsán csütörtökön úgy nyilatkozott: a törvény „új sportágat teremt az országban, amelyben a dörzsölt kereskedők és ingatlanügynökök pontokat fognak vadászni a meggazdagodás reményében”.
Ellenzi a restitúciós törvényt Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is. Az elöljáró úgy véli: a kormány teljesíthetetlen feladatot ró az önkormányzatokra, hiszen egy év alatt újra kell elemezniük a 2001/10-es törvény alapján benyújtott és eddig meg nem oldott visszaigényléseket. Rámutatott: a megyeszékhely polgármesteri hivatalában mindössze három jogász dolgozik, akik ráadásul túlterheltek, ezért fizikai képtelenség egy év alatt felülvizsgálni az iratcsomókat. „A kormány csak abban az esetben várhatja el, hogy ezt a feladatot elvégezzük, ha lehetővé teszi, hogy alkalmazzunk legalább tíz jogászt, a fizetésük egy részét pedig állami költségvetésből fedezik” – fogalmazott az elöljáró.
Hozzátette: ő is szeretné minél hamarabb orvosolni a visszaszolgáltatási kéréseket, hiszen az igénylők nem a miniszterelnökhöz, hanem hozzá fordulnak hetente panaszaikkal. Sepsiszentgyörgyön egyébként több mint 400 megoldatlan ügy van. Antal Árpád hangsúlyozta: a restitúciós folyamat rendkívül bonyolult és bürokratikus, emiatt állandóan egyeztetniük kell a tulajdonosokkal és a központi hatósággal.
„Például ha valaki visszaigényel egy tömbház melletti, 120 négyzetméteres területet, nem ér vele sokat, hiszen az önkormányzat soha nem fog engedélyt adni annak bekerítésére vagy beépítésére, ráadásul az adót is kell fizetnie utána. Ebben az esetben anyagi kártérítést javasolnánk, a bukaresti hatóság azonban természetbeni visszaszolgáltatásra kötelez minket. A törvényalkotók távol állnak a valóságtól” – magyarázta a polgármester.
Kovászna megyében a visszaigényelt földterületek és erdők többségét jóváhagyták, az ingatlanok visszaszolgáltatása azonban továbbra is gondot okoz. Dumitru Marinescu prefektus elmondása szerint a visszakért mezőgazdasági területek 89 százalékára, míg az erdők 97 százalékára állították ki eddig a birtokleveleket. Háromszéken a 2001/10-es törvény alapján közel 2500 ingatlant igényeltek vissza, ebből mintegy 500-at hagytak jóvá. A kárpótolt személyek fele-fele arányban kapták vissza javaikat természetben, illetve részesültek anyagi kárpótlásban.
Kolozs megyében a 2001/10-es számú restitúciós törvény alapján a visszaszolgáltatási kérések 53 százalékát, míg a 2005/247-es jogszabály szerint az igénylések 78 százalékát hagyták jóvá március végéig. A prefektúra tájékoztatása szerint így a közel 50 ezer benyújtott kárpótlási kérelemből mintegy 37 ezret hagytak jóvá. Az elkobzott ingatlanok után jóval többen részesültek anyagi kárpótlásban, mint ahányan természetben kapták vissza javaikat. Kolozs megyében ugyanakkor közel 10 ezer birtoklevelet állítottak ki mezőgazdasági területekre és erdőkre.
Beszterce-Naszód megyében még 25 ingatlan-visszaszolgáltatási igénylés vár orvoslásra a benyújtott 1600 kérésből. Területek és erdők visszaigénylésére mintegy 78 ezren nyújtottak be kérést, az esetek 93 százalékában pedig már kibocsátották a birtoklevelet. Szilágy megyében az ingatlanok 99, a mezőgazdasági területeknek és erdőknek pedig 98 százalékát szolgáltatták vissza a tulajdonosoknak vagy örökösöknek – számolt be a prefektúra. Az 1119 igénylésből így még 24-et nem sikerült lezárni.
Mint ismeretes, az államosított ingatlanokra vonatkozó új jogorvoslati törvényt szerdán felelősségvállalással fogadta el Victor Ponta kormánya. Az RMDSZ nem támogatta a kabinet ellen benyújtandó bizalmatlansági indítványt, márpedig ehhez az ellenzéknek szüksége lett volna a szövetségre is. A PDL az alkotmánybíróságon készül megtámadni a restitúciós törvényt.
| Noha a római katolikus egyház visszaigényelte a gyulafehérvári 1918. December 1. Egyetemnek otthont adó épületet, a felsőoktatási intézmény rektora úgy véli, a felsőoktatási intézmény az ingatlan jogos tulajdonosa. Daniel Breaz úgy nyilatkozott: nem engedik meg, hogy bárki is elvegye tőlük az épületet. „Semmiféle hivatalos dokumentum nincs, ami alátámasztaná, hogy az ingatlan a római katolikus egyházé volt valamikor. Az egyetem nélkül az ingatlant rég felverte volna a gaz, így elfogadhatatlan, hogy bárki is visszaigényelje” – fogalmazott az intézmény vezetője. Hasonlóan vélekedett Moise Achim rektorhelyettes, aki elmondta: minden hivatalos irat alátámasztja, hogy az épületet közadakozásból építették, nem egyházi pénzből. „Ha a római katolikus egyház bizonyítani tudja, hogy saját forrásokból zajlottak a munkálatok, akkor beszélhetünk a dologról” – magyarázta Achim. A gyulafehérvári érsekség 2005-ben igényelte vissza az ingatlant, az illetékesek akkor hangsúlyozták, hogy nem céljuk a feszültségkeltés. Közleményük szerint az egyetem a visszaszolgáltatás után is az épületben maradna, hiszen erre a törvény is kötelezi az egyházat. Mircea Hava polgármester akkor anyagi kártérítést javasolt, a felekezet azonban természetbeni visszaszolgáltatást kért. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mit tudott valójában Sztálin Erdélyről? Mi alapján döntött a második világháború után Észak-Erdély sorsáról, és mennyire Moszkvában születtek azok a döntések, amelyek később évtizedekre meghatározták a térség történelmét?
Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Látogatottsági adatok