Visszakozhat a kormány

A PDL-s politikus erről annak kapcsán számolt be, hogy az államfő szombaton, az RMDSZ kongresszusán  bejelentette: a kormánypártoknak még „elmélkedniük” kellene a rendeleten, mivel az túl drasztikus; kijelentését a szövetség politikusai tapssal jutalmazták. Hozzátette, reméli, hogy év végéig nemcsak nyilatkozatokban, hanem tettekben is megnyilvánulnak a kormány decentralizációra, a helyi önkormányzatok autonómiájára vonatkozó ígéretei.

Stolojanhoz hasonlóan nyilatkozott szombaton Radu Berceanu közlekedésügyi miniszter is, aki nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy Băsescu kolozsvári kijelentése nyomán „újraelemzik” a kormányhatározatot. A PDL Dolj megyei elnöke ugyanis attól tart, hogy az államelnök visszaküldi a parlamentbe a már törvényerőre lépett rendeletet. Kifejtette, ennek elkerülése végett előfordulhat, hogy újragondolják a jogszabályt, amire szerinte a két kormánypárt vezetőinek hét eleji találkozóján kerülhet sor. Mint ismeretes, a csütörtökön érvénybe lépett 2009/37-es számú sürgősségi kormányrendelet lehetővé teszi az összes közintézmény vezetőjének a menesztését.

Az intézményvezetők zöme már a hétvégén kézhez kapta az erről szóló értesítést, az intézkedés országszerte az egészségügyi, mezőgazdasági, gazdasági, munkaügyi, oktatási, közigazgatási és művelődésügyi tárcának alárendelt intézmények mintegy ötezer igazgatóját és igazgató-helyettesét érinti. Többségüket a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ kormányzása idején versenyvizsga útján nevezték ki a tisztségekbe.

Bírósághoz fordulna a PNL

A Nemzeti Liberális Párt bíróságon támadja meg a kormányrendeletet, amelyet „önkényes intézkedésnek” tart – jelentette be Ludovic Orban. A PNL-s politikus szerint a kormány a rendelet révén politikai alapon, versenyvizsga nélkül akarja lecserélni a dekoncentrált intézmények vezetőit. „A kabinet tagjai gyakorlatilag PSD-s és PDL-s embereiket ültetnék be a leváltott igazgatók és aligazgatók helyére” – vélte a politikus, aki szerint pártja a nép ügyvédjéhez fordul, illetve a közérdek ellen elkövetett tettek miatt panaszt nyújt be a bíróságon a kormány valamennyi tagja ellen.

Az igazságszolgáltatástól remél orvoslást Marius Nicoară Kolozs megyei szenátor is, aki tegnap azt tanácsolta a leváltott PNL-s intézményvezetőknek, hogy pereljék be a kormányt az „önkényes” döntés miatt. A liberális honatya szerint a rendelet megszegi a munkatörvénykönyv előírásait, s nem pontosítja, mi történik majd a munkahelyüket elveszítő intézményvezetőkkel.

RMDSZ: etnikai tisztogatás

Nem a szakmaiságot tartja szem előtt, a magyar többségű megyékben pedig egyenesen etnikai tisztogatásként hat a 37. számú sürgősségi kormányrendelet – hangzott el a tegnap Csíkszeredában tartott találkozón, amelyen az RMDSZ-es politikusok és a leváltás szélén álló magyar intézményvezetők vettek részt. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök úgy vélte, hogy az államelnöknek a decentralizációt érintő kijelentései, valamint Radu Berceanu álláspontjának közeledése egyaránt reménykeltő, ugyanakkor következetlenségről árulkodik.

Megígérte, hogy amennyiben az igazgatóknak távozniuk kell tisztségükből, a megyei tanács segítséget nyújt számukra, ugyanakkor figyelmeztette őket: ne írjanak alá semmit a velük (RMDSZ-es politikusokkal – szerk. megj.) való konzultáció nélkül. Amennyiben a decentralizáció folytán valamely közintézmény a megyei tanács hatáskörébe kerül, azonnal visszahelyezik a leváltott igazgatót, ígérte a tanácselnök. Hozzátette: értesülései szerint a Hargita megyei intézmények vezető tisztségeinek várományosai szinte kivétel nélkül román nemzetiségű, maroshévízi lakosok.

Korodi Attila képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányrendelet alkotmányossága kérdéses, így az is előfordulhat, hogy visszavonják. Addig is jelképes megmozdulásokat kell szervezni, vélte a honatya, aki javaslatokat tett a tiltakozó megmozdulások módjára is: április 29-én fekete táblákat kellene kihelyezni az érintett intézmények épületére, illetve a pedagógusszövetségnek is tiltakoznia kellene a rendelet ellen. Korodi a polgármestereket is bevonná a bojkottba. Antal István képviselő úgy vélte, a kormányrendelet célja a kormánypártok embereinek beültetése a Székelyföldre az EP-választások, az őszi elnökválasztások, és nem utolsósorban „a jelenlegi kormány bukása előtt”.

Cseke Attila RMDSZ-es szenátor tegnapi politikai nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a decentralizált intézmények Boc-kormány általi átpolitizálása végzetesen elgáncsolhatja a közigazgatás decentralizációját. Az intézkedéssel „nagyjából véget is ér a sokat hangoztatott decentralizáció még mielőtt elkezdődött volna” – vélte a honatya, aki szerint a kormányrendelet „eddig soha nem látott mészárlást fog eredményezni a közigazgatásban”, mivel a jogszabály melléklete 11 minisztériumnak alárendelt 40 decentralizált intézményt tartalmaz.