A magyar gyerekek jobban teljesítettek a kisérettségin, mint a tavaly, viszont nehezebben vették a magyartétel okozta akadályokat
Fotó: Rab Zoltán
Összességében jobbak lettek a nyolcadikosok képességvizsgájának eredményei, mint a korábbi években, viszont a magyar tagozaton tanulóknak gyengébbek lettek a magyar nyelv és irodalom jegyei. Kallós Zoltán, az oktatási minisztérium államtitkára elmondta, meglátása szerint az idei magyarvizsgán voltak olyan feladatok, melyeket inkább a tantárgyversenyre kell tartogatni.
2022. június 23., 18:122022. június 23., 18:12
Országos szinten a nyolcadik osztályt végzett diákok 82,3 százaléka ért el legalább ötös átlagot a képességvizsga csütörtökön közzétett eredményei szerint. Magyar tagozaton ennél valamivel kisebb az arány, ám tavalyhoz képest a magyar gyerekek is javítottak.
A magyar diákok 94,7 százaléka vett részt a képességvizsgán, a magyar tagozaton tanuló a vizsgára beiratkozott 8100 diák közül 7671-en jelentek meg a megmérettetésen. A legtöbben Hargita megyében kisérettségiztek: 2437-en, és a legkevesebben Bukarestben, ahol mindössze hét gyerek képességvizsgázott a magyar tagozaton.
Az államtitkár megyékre lebontva is ismertette az eredményeket, azokat a megyéket kiemelve, ahol nagyobb a magyar diákok létszáma. Eszerint Bihar megyében a diákok 74,26 százaléka, Kolozs megyében 95,37 százaléka, Kovászna megyében 72,9 százaléka, Hargita megyében 77,2 százaléka, Maros megyében 78,6 százaléka, Szatmár megyében 76, 5 százaléka, Szilágy megyében 85,17 százaléka írta meg magyar tagozaton legalább az 5-öst.
Általában azt a tényt, hogy magyar tagozaton az országos átlagnál valamivel kevesebben érnek el legalább ötös osztályzatot a vizsgán, a románmegmérettetés nehezítésével magyarázzák, ám az idén vizsgázók közül többen teljesítettek sikeresen a románvizsgán, mint tavaly.
Az államtitkár rámutatott, 2020-ban ugyan jobb volt az arány – 61,8 százalékos – ám akkor a kísérleti online oktatás zajlott, azt figyelembe véve állították össze a tételeket, így nem releváns az eredmény. Matematikából a magyar diákok 70,33 százaléka kapott legalább 5-ös minősítést az idei vizsgán, ez 3,5 százalékpontos javulás a tavalyhoz képest.
Magyar nyelv és irodalomból 95,74 százalék kapott ötös jegynél jobbat, ez 0,08 százalékpontos visszaesést jelent tavalyhoz viszonyítva. Ezen a téren nem látványos a különbség, viszont a tekintetben már igen, hogy
Román nyelv és irodalomból tavaly 4, idén 3 tízes osztályzat volt a magyar tagozaton, matematikából tavaly 30, idén 35. Ez azt támasztja alá, hogy nehezebb feladatokat kellett idén megoldani a magyar vizsgán – húzta alá Kallós Zoltán.
Kallós Zoltán elmondta, a következőkben egyeztetni fog a magyar nyelv és irodalom tételsort összeállító szakemberekkel, mert meglátása szerint az idei vizsgán voltak olyan feladatok, melyeket inkább a tantárgyversenyre kell tartogatni.
– fejtette ki az államtitkár. Hozzátette, új szemléletű tanterv van életben, ám szem előtt kell tartani azt is: a legfontosabb, hogy a magyar tagozat vonzó legyen a gyerekeknek, szívesen iratkozzanak oda, ahol megismerkedhetnek a magyar irodalommal, kultúrával.
A képességvizsgán az óvásokat csütörtökön 16 és 19 óra között fogadták, illetve pénteken 8 és 12 óra között, elektronikus úton is, az óvások elbírálása utáni végleges eredményeket július 30-án ismertetik. A képességfelmérőn szerzett jegyek átlaga 80 százalékos arányban számít bele a középiskolai felvételi jegybe, a fennmaradó 20 százalékot az 5–8. osztály tanulmányi átlaga adja – emlékeztet az Agerpres.
– nyilatkozta csütörtökön Sorin Cîmpeanu. Az oktatási miniszter rámutatott, tavaly 76,8 százalékos volt az 5-ös feletti átlagok aránya, azaz 5,5 százalékkal kisebb, mint idén. Sorin Cîmpeanu szerint Teleorman megyében volt a legkisebb az 5-ösön felüli jegyek aránya, 71,8 százalékos, a legtöbben pedig Kolozs megyében (92,7 százalék), Bukarestben (91,6 százalék) és Brăila megyében (91 százalék) érték el a legalább 5-öst. A vidéki iskolákban háromszor több 5-ösön aluli átlagot regisztráltak, mint a városi tanintézetekben. A tárcavezető úgy értékelte, az idei képességfelmérő vizsgát sokkal jobban megszervezték, mint a tavalyit, a tételek nehézségi szintjét sikerült az elmúlt időszak feltételeihez igazítani.
Közzétették az országos képességfelmérő vizsga eredményeit az evaluare.edu.ro oldalon.
Lezárult az érettségi vizsga
Azoknak is befejeződött csütörtökön az érettségi vizsga, akiknek anyanyelvből is vizsgázniuk kellett. Hétfőn a román nyelv és irodalom megmérettetéssel kezdődött meg az írásbelik sorozata, kedden a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból tartottak vizsgát, szerdán pedig a választható tantárgyból adtak számot tudásukról a diákok. Csütörtökön tartották az idei érettségi nyári szessziójának utolsó írásbeli vizsgáját, amin anyanyelvből mérték fel a nemzeti kisebbségekhez tartozó végzősök tudását. Magyar anyanyelvűek mellett voltak, akik német, horvát, olasz, szerb, szlovák, török, ukrán anyanyelvi vizsgát tettek le. Országos szinten számos csalási kísérlet történt a vizsgákon. Az oktatási minisztérium adatai szerint összesen 126 454 tanuló iratkozott fel idén az érettségire, közülük 111 329-en ebben az évben, 15 125-en korábbi években fejezték be tanulmányaikat. Az érettségi eredményeket június 27-én, hétfőn 12 óráig kell nyilvánosságra hozni, az óvások benyújtása aznap 12 és 18 óra között történik. A végleges eredményeket július elsején teszik közzé. (Szász Cs. Emese)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvár és magyar határ közötti vasútvonal újabb, a Révi-szorost is magába foglaló Kissebes és Élesd közötti szakaszán is elkezdődtek a villamosítási és felújítási munkálatok.
A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
A közel-keleti háború sok román állampolgár nyaralási terveit felborította, a feszült helyzet érintette azok utazását, akik például Izraelbe akartak repülni közvetlenül a konfliktus kitörése után.
A román és az európai bűnüldöző szervek közötti együttműködés az elmúlt években látványosan megerősödött.
Törvénytelen munkálatokat tártak fel a hatóságok egy Hargita megyei természetvédelmi területen, az ügyben feljelentést tettek.
Huszonnégy óráig érvényes, egylejes napijegy bevezetését javasolja Călin Bibarț aradi polgármester a helyi tömegközlekedési vállalat járatain. Ez válasz az üzemanyagárak drágulására, illetve a közösségi közlekedés használatának ösztönzése.
A Maros megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósághoz fordult a rendőrség annak a két dicsőszentmártoni kislánynak az ügyében, akiket az eltűnésük után egy nappal találtak meg.
Előzetes letartóztatásba helyezte az Aradi Bíróság azt a 19 éves Bákó megyei illetőségű fiatalembert, aki miután balesetet okozott, és vérvételre a kórházba kísérték, rátámadt a rendőrre és megpróbálta elvenni a szolgálati fegyverét.
A Maros megyei környezetőrség 45 ezer lejre bírságolta meg Marosludas polgármesteri hivatalát, miután március 24-én tűz ütött ki egy illegális hulladéklerakóban, amelyet 72 órás beavatkozás után sikerült eloltani.
Az Arad megyei Nagylak polgármestere elképzelhetőnek tartaná, hogy közigazgatásilag a magyar határ menti városhoz csatolják a szomszédos Sajtényt és Németpereget, hogy így tegyék költséghatékonyabbá a települések működését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!