Virágra világválságban is szükség van: messze eljutott a nyárádmenti virágtermesztők híre

– panaszkodik Novák Hilda.

Ilyenkor piacvezető a számos muskátli- és petúniafajta, amellyel erkélyeket, ablakokat, udvarokat, virágoskerteket díszítenek.

Habár a márciusi virágdömping lecsengett, és úgy tűnt, hogy a virágkertészek fellélegezhetnek, a Nyárádszeredára érkező nagybani virágkereskedők elvitték ugyan hét lejért a cserepes muskátlit, de a Partium északi megyéiben sokan hozzájutottak Lengyelországból származó négylejes virághoz is. Novák Attila szerint az ukrán piac kiesése a virágforgalmazásban is érezteti hatását, ezért nem tudják, mit hoz a jövő olyan körülmények között, hogy minden fogyóanyag ára drasztikusan emelkedik. A tőzeget Lett­országból, a műanyag virágcserepeket Ausztriából, a virágmagokat Hollandiából, a palántákat Olaszországból szerzik be a romániai virágtermelők, idehaza szinte semmit nem lehet kapni.

Az előírás a műanyag virágcserepek árát szinte megduplázta, de a drágulásban közel jár az importtőzeg is, amely a szintén külföldről származó komposzt mellett a virágföld elengedhetetlen tartozéka. ,,Mi nem használunk a virágföldkeverékhez erdei talajt, mert hivatalosan nem lehet beszerezni. Az erdészeti igazgatóságok nagyon bonyolult eljárás alapján adnak engedélyt a kitermelésre, nem éri meg az utánajárás, így a virágföld összetevői közül mindent meg kell vásárolni” – magyarázza Novák Attila.

Számukra nagy segítség volt, hogy később is megkereshették tanáraikat, oktatóikat, akik készséggel segítettek. ,,Egy-egy virágfaj termesztését öt év alatt sajátítjuk el olyan szinten, hogy ismerjük minden titkát, és nem érhetnek meglepetések. Egy dolog, amit a szakirodalom ír, és más a saját tapasztalat, amivel naponta szembe találja magát a termelő. Nagyon fontos az alapozás, hogy az ember tudja, minek hol kell utánanéznie, vagy a növényvédelemkor mire kell figyelnie” – összegzi a szakképzés fontosságát Novák Attila.

Míg tavaly egy folyóméter tűzifa ára nagy tételben 160 lejbe került, idén nyárra ez kereken a duplája. Az évente elégetett száz méter fa idén télen tovább növeli az amúgy is elszabadult input­anyagok árát. Vendéglátóim csak találgatni tudják, hogy jövő tavasszal mennyiért árulhatnak egy cserép virágot, hogy a szezonvirágok előállításához szükséges hatalmas befektetés megtérüljön, és némi jövedelem is maradjon.

– magyarázza Hilda asszony, aki a férjével együtt a véletlen folytán lett virágtermesztő. A gázvállalatnál irodai munkát végzett, a férje asztalosként dolgozott, amikor a 2008-as válság idején mindketten állás nélkül maradtak. Pár hónapos olaszországi vendégmunka után idehaza elszegődött egy virágtermesztőhöz, és két év kertészkedés után döntötte el, hogy belevág. A férje is mellé állt, és kapóra jött a hétvégi oktatásban elvégezhető kertészmérnöki képzés.

Egyikük sem bánja, hogy a virágtermesztés mellett döntöttek. Abban bíznak, hogy az embereknek nehezebb gazdasági időszakokban is megmarad a szépérzéke, a virág iránti igénye, ami a virágtermesztés jövőjét jelenti.