
Nem tudta emelni törzstőkéjét a Verespatakon bányanyitást tervező Roşia Montană Gold Corporation (RMGC), a vállalat azonban idén is folytatni kívánja tevékenységét – írja az Economica.net gazdasági szakportál.
2017. január 17., 15:082017. január 17., 15:08
A tőkeemelésre azért lett volna szükség, hogy a vállalat fedezni tudja a veszteségeit. A tőkeemeléshez a Minvest Roşia Montanának – az RMGC állami társtulajdonosának – is hozzá kellett volna járulnia. A pénzügyminisztérium szerint az RMGC 295 millió euró veszteséget könyvelt el 2015-ben, hatszor nagyobbat, mint 2014-ben.
A kanadai Gabriel Resources – az RMGC többségi részvényese – a washingtoni székhelyű, beruházási viták rendezésének nemzetközi központjánál kezdeményezett eljárást a román állammal szemben, még 2015-ben. A kanadai vállalat kártérítést követel a román államtól azért, mert úgy véli, hogy Románia megakadályozta verespataki beruházási tervét, megsértve az eljárási szabályokat, és nem fizetett kártérítést sem annak ellenére, hogy a kanadai cég szerint a román állam megfosztotta őket a beruházás teljes értékétől. A cég szerint Románia olyan bánásmódban részesítette a Gabriel Resources-t és a befektetéseit, amelyek sértik a befektetésekre vonatkozó nemzetközi kétoldalú szerződéseket, és jelentős veszteségeket okozott neki.
Az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányájának megnyitását próbálta több mint 15 éven keresztül sikertelenül engedélyeztetni. Verespatakon ciántechnológiás eljárással akart 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni. A környező hegyek ledózerolását és a kőzet felőrlését feltételező projekt a környezetvédők heves tiltakozásába ütközött. A bányaberuházás ellen 2013-ban Románia-szerte maratoni tüntetéseket szerveztek, amelynek hatására a román parlament elutasította a beruházás engedélyezése érdekében kidolgozott törvénytervezetet.
Az ügy legfrissebb fejleménye, hogy a Cioloş-kormány művelődési minisztere, Corina Şuteu gyakorlatilag utolsó munkanapján elküldte az UNESCO-hoz a verespataki bányászat kultúrtájának a világörökség részévé nyilvánítását kérő dossziét. A lépést üdvözölték a bányanyitást ellenző civil szervezetek.
2026. január elsejétől a Brassóba és Brassópojánára látogató turistáknak napi 12 lejes idegenforgalmi adót kell fizetniük éjszakánként – az összeg egy része a helyi turizmus népszerűsítésére, a másik része a hegyimentőszolgálat kifizetésére megy majd.
A kolozsvári metróprojekt folytatódik, a munkálatokat nem állították le, és a kivitelezési határidő változatlan marad – jelentette be a városi tanács keddi ülésén Emil Boc.
Nagy teljesítményű, korszerű technológiával felszerelt hiperbár kamrát kapott a kolozsvári rehabilitációs kórház, amely ily módon az egyetlen állami egészségügyi intézmény az országban, mely ilyen felszereléssel büszkélkedhet.
Beomlott kedden egy nagyszebeni hotel beltéri medencéje fölötti mennyezet, a hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet – közölte a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
A hódmezővásárhelyi gépkocsivezető segélyszállítmányokat vitt Temesvárra, ám a szállítmány nem ért célba, mert az aradi várhíd közelében 1989. december 23-án hajnalban tüzet nyitottak rá, és az akkor 44 éves Tóth Sándor a helyszínen életét vesztette.
Miért ízetlen a mangó, savanyú a narancs és apró a citrom a romániai boltokban? Miközben az európai uniós szabályok elvben valamennyi tagállamban azonosak, a polcokra kerülő gyümölcsök minősége mégis élesen eltér a keleti és a nyugati tagállamokban.
Mintegy 1700 kilogramm illegálisan forgalmazott pirotechnikai eszközt kobzott el a hétvégén a kolozsvári rendőrség egy 65 éves nőtől. Az ügyben bűnvádi eljárás indult.
Három bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják azt a krasznahorváti férfit, akit a krasznai rendőrőrs egyenruhásai vasárnap délután 24 órára őrizetbe vettek. Az egyik vád ellene, hogy ittasan vezetett.
A Brassó megyei Fogarason hivatalosan átadták az evangélikus egyház óvodáját és oktatási központját.
Soha nem látott érdeklődés övezte idén Sepsiszentgyörgy hagyományos karácsonyi fényfestését.
szóljon hozzá!