Váradi színház: etnikai helyett gazdasági szegregáció

Mint megtudtuk, a Bihar Megyei Tanács ezzel az átirattal együtt küldte el az átszervezésről szóló határozatot a kormánybiztosnak jóváhagyásra. Mint ismeretes, januári ülésén a megyei tanács határozatot fogadott el, melynek értelmében a Nagyváradi Állami Színház, illetve az Árkádia Gyermek- és Ifjúsági Színház, vagyis a bábszínház megszűnik önálló jogi személy lenni. Helyettük létrejön egy Iosif Vulcan, illetve egy Szigligeti Színház elnevezésű művelődési intézmény: előbbi a színház és az Árkádia román társulatát, illetve az eddig a Nagyváradi Állami Filharmóniához tartozó román néptánccsoportot összesíti, utóbbi ezeknek a magyar megfelelőjét. A döntést sok támadás érte, a román közösség tagjai etnikai szegregációnak minősítették, és gyertyás tüntetéssel tiltakoztak ellene.

Dumitru Voloşeniuc, a Bihar Megyei Tanács alelnöke a napokban közleményben számolt be az átszervezés gazdasági vetületéről. Ebben kifejti, bár tisztában van azzal, hogy a kulturális intézményektől nem várható el, hogy gazdasági szempontból kifizetődőek legyenek, a nagyváradi színház, illetve a bábszínház és a filharmónia pénzügyi helyzete már tarthatatlan volt, ezért vált szükségessé a sok vitát kavart átszervezés – szögezi le közleményében. Dumitru Voloşeniuc kifejti, milyen gazdasági előnyei vannak az átszervezésnek és az ezzel járó leépítésnek. Kiderült: mindhárom intézmény költségeit nagyjából kilencvenszázalékos arányban szubvencionálta a megyei tanács az utóbbi években, és mostanra világossá vált, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben az ilyen mértékű támogatást már lehetetlen biztosítani. A Nagyváradi Állami Színház tavaly 5,2 millió lejnél is többet kapott a megyétől, a saját bevétele pedig nem haladta meg a négyszázezret, az Árkádia a kapott 1,1 millióból százezret hozott be, a két néptánccsoportot magában foglaló filharmóniának pedig 6,1 millió lejes szubvenciójához képest 260 000 lejt sikerült megkeresnie 2010-ben. Az alelnök szerint ezért ha már egyesek „szegregációt” emlegetnek, az sokkal inkább gazdasági, mintsem etnikai.