Várad: kétnyelvűségi precedens

Sárközi Zoltán elmagyarázta: a földvisszaigénylések procedúrája szerint az érintett olyan levelet kap a Nagyváradi Ingatlankezelő Ügynökségtől (AIO), amelyben értesítik, mekkora területet kap vissza az államosított helyett. A parcellának azonban csak a száma szerepel a levélben, így az érintett a gyakorlatban nem tudja felmérni, pontosan hol is található.

A városi képviselőtestület RMDSZ-frakciójának kezdeményezésére mostantól egy műholdfelvételt is kapnak a lakosok, amelyen jól látható egy azonosítható főút, a kérdéses területet pedig az AIO emberei besatírozzák. Az értesítés mostanáig csak román nyelven jutott el az igénylőhöz, ezután azonban a magyar fordítás is helyet kap a borítékban. Sárközi kifejtette: az államosítások befejezésekor a váradi lakosoknak jóval több mint fele magyar nemzetiségű volt, így mostanra kijelenthető, hogy azoknak, akik földet kapnak vissza, mintegy 80 százaléka magyar, és szinte mindannyian idősek.

A helyzet egyszerűsítése végett a román nemzetiségű igénylők is megkapják a magyar nyelvű levelet, Sárközi szerint ebben lehetetlen sértő szándékot látni. „Mintegy hatvan éve nem küldtek ki olyan levelet a városházáról, amelyen a »Nagyvárad önkormányzata« kifejezés szerepelt a fejlécben” – fejtette ki a tanácsos. Megjegyezte: a procedúra módosításához nem volt szükség tanácsi határozatra, hiszen a közigazgatási törvény kisebbségi jogokra vonatkozó fejezetében garantálja az anyanyelven való tájékoztatás jogát.

Elmondása szerint az RMDSZ azért épp most, a jelenlegi testület beiktatása után másfél évvel ültette gyakorlatba ezt a jogot, mert a már régóta érlelődő ötlet csak mostanra hozta meg a gyümölcsét. Sárközi azt mondja, ez az intézkedés csak az első lépés lehet a kétnyelvűség érvényesítésében. Meglátása szerint a „kis lépések politikája” valóban jobban érvényesül, mint a radikálisabb érdekérvényesítési próbálkozások.

„Könnyebb apránként közeledni a falhoz, ha még nem pattantunk vissza róla” – fogalmazott. A városi frakció koalíciós partnere, a Nemzeti Liberális Párt részéről sem ütközött semmilyen ellenállásba.

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete tavaly már felhívta a figyelmet a magyar ügyfélfogadás hiányára a városháza közönségszolgálati irodáiban. Lovassy Cseh Tamás városi elnök a Krónikának tegnap úgy nyilatkozott: reméli, hogy a változás „nem csak önös érdekeket szolgál”, és lesz folytatása.

„Nem a civileknek kellene először felszólalniuk a hasonló ügyekben, hanem az úgynevezett érdekvédelmi szervezetnek” – mondta. Meglátása szerint a kétnyelvű ügyintézésben a magyarul megfogalmazott formanyomtatványok is nagy szerepet játszanának. Az EMI tavaly a történelmi magyar utcanevek feltüntetéséről szóló, magyarul írott levéllel fordult a város polgármesteréhez, de azóta is csak román nyelvű, elutasító választ kapott.