Várad: kétnyelvű táblák saját zsebből

A váradiak ezentúl saját költségükre kétnyelvű utcanévtáblákat tehetnek ki a tulajdonukban lévő ház utcafrontjára vagy kerítésére, de csakis a hivatalos elnevezés fordításával. Az RMDSZ megyei szervezete segít ebben, és kéri, minél többen csatlakozzanak az akcióhoz – jelentette be tegnap Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök, illetve Biró Rozália városi elnök, Nagyvárad alpolgármestere.

A partiumi városban 2006 nyara óta érvényben van egy helyi tanácsi határozat, amelynek alapján a közterületek típusát (utca, tér, park stb.) magyarul is ki kell írni az utcanévtáblákra, ám mostanáig ezt nem alkalmazták. Biró Rozália elmagyarázta: világossá vált, hogy bár a város légköre a közvélekedés szerint igen toleráns, a helyi tanácsban a román pártok képviselőinek szavazataira nem számíthat az RMDSZ, nélkülük pedig lehetetlen átvinni egy ilyen határozat gyakorlatba ültetéséhez szükséges anyagi feltételek megteremtését.

„Úgy látjuk, semmi értelme nem lenne idén újra napirendre tűzni egy erre vonatkozó tervezetet, hiszen úgyis leszavaznák” – jelentette ki az alpolgármester. Mint mondta, az utcára vonulás, tüntetés kimenetele kétes, a fenyegetőzés és a paradicsomdobálás pedig nem méltó a szövetség szellemiségéhez, ezért fundálták ki a 2006-os határozatot érvényesítő, civil alapú megoldást.

A lefordított név jogilag védhető

Szabó Ödön elmondása szerint a kezdeményezés lényege az, hogy a háztulajdonosok vagy olyan szervezetek, amelyek saját székházzal rendelkeznek, az előírásoknak megfelelő formátumú és méretű, kétnyelvű utcanévtáblával jelölhetik meg házfalukat. A határozat szerint a táblán csakis a hivatalos román elnevezés fordítása szerepelhet, a történelmi magyar utcanevek használata tehát kizárt.

Mégpedig azért, mert az ügyvezető elnök meglátása szerint az általuk kínált megoldás az egyetlen, amely jogilag védhető, és itt akár arra a törvénycikkelyre is hivatkozhatnak a lakosok, amely a 20 százaléknál nagyobb arányú kisebbségek szabad anyanyelvhasználatát írja elő – bár abban az utcanevek konkrétan nem szerepelnek.

A hivatalos utcanevek használatára azonban semmilyen engedélyt nem kell kiváltani, ellentétben bármi mással, amiért ugyanúgy pénzbírságot kaphat bárki, mint mondjuk egy nem engedélyezett reklámért – magyarázta Szabó Ödön. A városi köztudatban élő, történelmi magyar utcaneveket egy későbbi, a belváros rehabilitációjával kapcsolatos projektbe lehetne majd belefoglalni – vélte az ügyvezető elnök.

Bírság helyett elismerést kaphatnak

A történelmi magyar utcanevek problémája az EMI városi szervezetének régóta szívügye. Lovassy Cseh Tamás váradi elnök a Krónikának azt mondta, ezt a megoldást is már rég felvetették, csak épp nem fordításokkal, hanem a régi magyar utcanevekkel. Többen csatlakoztak is az akciójukhoz, például a Dózsa György utca néhány házfalán már jó ideje a Kálvária elnevezés is szerepel, de hasonló a helyzet a Kolozsvári úttal is (Clujului).

Lovassy azt mondja, arról nem tud, hogy emiatt bárkit megbírságoltak volna, az viszont biztos, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) egyik tavalyi rendezvényén, ahol Nagy József Barna, az EMNT megyei szervezetének ügyvezető elnöke mutatta be a váradi történelmi utcaneveket tartalmazó könyvét, ezek a civilek elismerésben részesültek. A Bihar megyei RMDSZ-szervezetet bárki megkeresheti telefonon, s az ott dolgozók segítenek megszerezni a táblákat. A házszámot jelölő, illetve az utca két nevét tartalmazó kisebb tábla 10, a szabvány-utcanévtábla pedig 27 lejbe kerül.