
Fotó: Bencze Emese
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében adtak át vándorbölcsőt szerdán egy ötödik gyermekét váró csíkcsekefalvi családnak.
2022. július 20., 13:442022. július 20., 13:44
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) támogatásával működő Kárpát-haza Vándorbölcső Programot székelyföldi szervezői és olyan nagycsaládosok ismertették, akik már haszonélvezői voltak a programnak.
Sepsiszéki Nagy Balázs, az NSKI munkatársa és programfelelőse elmondta, a program sajátos magyar válasz a demográfiai kihívásokra. Nyugat-Európában bevándorlók befogadásával próbálják pótolni a hiányzó gyermekeket, a magyarság ezzel szemben a gyermekvállalást ösztönzi. Úgy vélte:
A program keretében a harmadik gyermekét vállaló család a kicsi születése előtt hat hónapra bölcsőt kap kölcsön, amelyet általában a templomi közösségben vesz át, és ad majd át a következő családnak. A bölcsőben ringatott gyermekek neveit felírják a bölcső léceire. A programfelelős az MTI-nek elmondta: jelenleg 140 bölcsőjükben ringatnak kisdedeket Erdély településein. Négy olyan székelyföldi települést, Farkaslakát, Máréfalvát, Székelyvarságot és Csinódot is megemlítette, ahol több a keresztelés, mint a temetés.
Úgy fogalmaztak: akkor gyarapodott a családjuk, amikor tudatosult bennük, hogy a gyermeket nem vállalni kell, hanem elfogadni.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója felidézte: gyermekként tűnt fel neki, hogy a nagyszülei családjában a háború idején született évente egy-egy gyermek, a nagyapját ugyanis évente hazaengedték a frontról. Kérdésére a nagymamája elmondta: azért vállalta a gyermekeket, mert félt, hogy a férje nem tér haza a frontról. Úgy vélte:
A beszélgetés keretében papi áldással adtak át bölcsőt az ötödik gyermeküket váró csíkcsekefalvi Potó Balázsnak és Évának. A bölcsőt a család négy kisgyereke állta körül.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
szóljon hozzá!