
Fotó: A szerző felvétele
2010. február 11., 08:372010. február 11., 08:37
A székelyföldi sípályák működtetői szerint a gazdasági válság mellett az évszakhoz képest meleg, csapadékmentes időjárás is jelentős veszteségeket okozott az év elején. A Madarasi Hargita sípályáit működtető cég vezetője, Kenyeres Emőke a Krónikának elmondta: bár konkrét adatokat csak a síszezon végén tudnak mondani, már most tudják, hogy beruházásaik csak évekkel később térülnek meg.
„Nálunk a legnagyobb gondot még mindig az elektromos áram hiánya jelenti, ugyanis a vendégházakat és a felvonókat, a hóágyúkat generátor látja el árammal, ez pedig jelentős többletköltséget jelent – mondta Kenyeres Emőke. – Próbálunk minőségi szolgáltatást nyújtani, de az erőfeszítéseink ellenére ezen a télen az időjárási viszonyok sem kedveztek. Furcsa, hogy miközben a napokban Székelyudvarhelyen gyakran havazott, fent alig 1-2 centis a hóréteg, így síelni sem lehetett.”
Hargitafürdőn ebben a szezonban csak a Csipike nevű pálya állt a sízők rendelkezésére, a többi pálya felvonóit a hó hiánya miatt nem működtették. „Az előző évekhez viszonyítva jelentősen csökkent a vendégsereg” – számolt be lapunknak Csíki Mátyás, a sípálya üzemeltetője. Mint mondta, bár konkurens cégek üzemeltetik Hargitafürdő többi felvonóját, mégis annak örülne, ha mindegyik működne, mert így több turista látogatná az üdülőhelyiséget. Tőle tudjuk azt is, hogy idén a válság miatt kevés magyarországi vendég érkezett Hargitafürdőre, javarészt moldvai, bákói látogatók béreltek vendégházakat. „Három napja havazik, de a pálya még mindig alkalmatlan a sízésre” – panaszolta el Csíki.
| Egyre kevesebben. A Madarasi Hargitára idén kevés látogató érkezett A szerző felvétele |
A gyergyócsomafalvi sípálya üzemeltetői nagy tervekkel készültek az idei szezonra: hóágyúkat vásároltak, és szánkópályával egészítették ki a sípályát. „A turisták száma felére csökkent az elmúlt évhez viszonyítva. Valószínű, hogy a pénzszűke okozza a távolmaradást” – vonta le a következtetést Csíki Emília, akinek cége minden valószínűség szerint veszteséggel zárja a szezont, hiszen hiába hóágyúztak egész télen, sokszor elolvadt a hó.
„Jövőre is nagy befektetéseket terveztünk, de sajnos nem tudjuk megvalósítani, hiszen a szezon legnagyobb bevételi időszakában, azaz a két ünnep között zárva voltunk az esőzések miatt” – tájékoztatott Emília, aki nevetve jegyezte meg, hogy jövőre narancsfát ültetnek, mert talán nyereségesebb üzlet lesz, mint a síeltetés.
Az előző évekhez képest felére csökkent a Bucsin sípálya látogatottsága, ez valószínű, hogy a válságnak köszönhető, ráadásul ebben a szezonban mindössze öt hétvégén tudtuk elindítani a felvonót – számolt be lapunknak Balázs Endre. Mint mondta, hét közben nem is indítják el a felvonót, mert nem éri meg. A válságra utal az is, hogy az általában Marosvásárhelyről érkező sízők sokszor alig tudják kifizetni a napijegyet.
Tusnádfürdőn a többi sípályával ellentétben nemcsak az a cél, hogy nyereséges legyen a sípálya üzemeltetése, hanem az is, hogy a várost mint turisztikai célpontot télen is vonzóvá tegyék. „Eddig azt sem tudtuk, hogy mikor van a téli vakáció, most pedig sízni vágyókkal telt meg Tusnádfürdő” – mondta el a Krónikának az egyesület elnöke, akitől azt is megtudtuk, hogy a sípálya befektetésének költsége a tervek alapján öt éven belül térül meg, de a látogatottság azt mutatja, hogy ez hamarabb is összejön. Jövőre egy szánkópálya és egy kis korcsolyapálya kialakítását is tervezik a sípálya mellé.
„Ezen a télen értük el azt, amiért dolgoztunk hosszú éveken át. Sokszor éjszaka is felkelünk, hogy a hóágyúkat ellenőrizzük, de van értelme. Buszokkal jönnek hozzánk még Szovátáról is – mondta Benedek Lukács, aki a homoródfürdői sípályát üzemelteti. „Nekem a konkurencia csak segít, mert nem tartják rendben a pályákat, és drágábbak is” – jelentette ki a befektető. A válság azonban ott is érződik, hiszen sízés után sokkal kevesebben térnek be a sípálya melletti étterembe.
Sürgősségi műtétje után a Kolozs megyei Récekeresztúron megtámadott mentőautó sofőrje úgy nyilatkozott, „körülbelül kilenc varrat van a szaruhártyáján”. A mentőt TikTok-álhír által felhergelt rongálók támadták meg.
A végéhez közeledik villamos- és hőerőmű (CET Hidrocarburi) átfogó korszerűsítése: a mintegy 100 millió eurós beruházás 95 százalékos készültségnél tart, és október végén indulhat el benne a villamosenergia-termelés.
Harminc embert verhetett át hamis Untold-jegyekkel egy 30 éves kolozsvári férfi, akit 24 órára őrizetbe vett a rendőrség. A gyanúsított az év eleje óta kínált eladásra fesztiválbelépőket, a vásárlók azonban hiába fizették ki azok árát.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn meghosszabbította a sárga, vagyis elsőfokú hőségriasztást Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Egy ügyészt vasárnap éjszaka 24 órára őrizetbe vettek, mert miután botrányt okozott egy Hunyad megyei vendéglátóhelyen, könnygázt használt és egy pisztolyt is elsütött, amikor a rendőrök megpróbálták lefogni – közölte hétfőn a legfőbb ügyészség.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyeztek egy nőt és hat férfit a Kolozs megyei Récekeresztúron történt mentőautó-személyzet elleni támadás ügyében.
Az elmúlt évek legnagyobb beruházásába fogott Nagyvárad: a város közlekedési rendszerének teljes újragondolásába. A cél nem csupán az autóforgalom gyorsítása volt, hanem az is, hogy a villamosközlekedés megszabaduljon a zsúfolt útkereszteződésektől.
A napokon át tartó kánikula idején sok lakásban éjszakára sem csökken 25–30 Celsius-fok alá a hőmérséklet, miközben a házi patikában ott sorakoznak a tabletták, kapszulák, szemcseppek vagy éppen az inzulin.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.