Úzvölgyi katonatemető – a román külügyminisztérium szerint a magyarok szították a feszültséget

Bukarest a katonai temető „nemzetközi” jellegét hangsúlyozta, ahol minden államnak joga van ott elhantolt hőseire emlékezni. A kommüniké idézte a közrendet csütörtökön biztosító karhatalmi erők jelentését, miszerint a résztvevők sem egymással, sem a rendfenntartókkal szemben nem folyamodtak erőszakhoz. Románia – a KKM által péntekre berendelt ám a párbeszédet megtagadó – budapesti nagykövete a bukaresti külügyminisztérium közlése szerint nem utasította el, hogy bemenjen a KKM-be, hanem egy másik, hétfői időpontot javasolt.

A román külügy másfelől maga is tiltakozó jegyzéket juttatott el a magyar félhez, amelyben – a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat, illetve a Mi Hazánk Mozgalmat nevesítve – azt állítja, hogy „magyar szélsőséges, idegengyűlölő és antiszemita” csoportok engedély nélküli tüntetésén „ismét meggyalázták” a román állami jelképeket Románia budapesti nagykövetségénél és azt követeli, hogy Magyarország vonja felelősségre azokat a helyszínen szolgálatot teljesítő rendőröket, akik nem léptek közbe ennek megakadályozására.

A napjainkra már elnéptelenedett hegyvidéki Úzvölgyében az első világháború után létesítettek katonai temetőt az 1916-ban ott elhunyt honvédeknek. A legközelebbi román többségű település, a moldvai Dormánfalva önkormányzata idén önkényesen – a szakhatóságok engedélye és a haditemetőt Úzvölgye községközpontjaként gondozó Csíkszentmárton község engedélye nélkül – betonkeresztekből álló román parcellát alakított ki az állítólagosan ott fekvő román katonák emlékére. Csütörtökön több ezer román megemlékező érkezett a temetőhöz, hogy részt vegyen az emlékmű felszentelésén. A helyi magyarok élőlánccal próbálták megakadályozni ezt, de a román résztvevők erőszakkal benyomultak a sírkertbe. A magyar kormány tiltakozó jegyzéket juttatott el a román kabinetnek az úzvölgyi katonai temetőben csütörtökön történtek miatt.