
Fotó: Gábos Albin
Székelyföldi elöljárók élőlánccal próbálják megakadályozni, hogy Dormánfalva polgármesteri hivatala csütörtökön papokkal felszenteltesse az úzvölgyi katonatemetőben létrehozott román parcellát és emlékművet.
2019. június 05., 18:502019. június 05., 18:50
2019. június 10., 22:472019. június 10., 22:47
A székelyföldiek „határozott, de békés” tiltakozását Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora jelentette be szerda délután azon a csíkszeredai sajtótájékoztatón, amelyet Korodi Attilával, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjével és Borboly Csabával, a Hargita megyei önkormányzat elnökével közösen tartottak. Tánczos Barna nyomatékosította: addig semmilyen rendezvényt nem szabad tartani a temetőben, míg Románia és Magyarország védelmi minisztériuma a két ország közötti hadisír-gondozási egyezménynek megfelelően meg nem állapodik a temetőről. Az egyezményt Romániában a 2008/300-as számú törvény léptette életbe.
Hozzátette: tudomásuk van arról, hogy szélsőséges csoportok akarnak részt venni a Dormánfalva által szervezett csütörtöki úzvölgyi rendezvényen. „Mi békés tiltakozásra megyünk oda. Biztos vagyok abban, hogy a magyar közösség tagjai nem fognak semmilyen incidenst gerjeszteni” – idézte Tánczost az MTI.
Dormánfalva polgármesteri hivatala hétfőn rendezvénysorozatot hirdetett a hősök napja alkalmából, amelynek keretében négy katonatemetőbe jelentett be vallásos szertartást és koszorúzást. A közzétett program szerint az úzvölgyi szertartás 17 órakor kezdődik. Az önkormányzat korábban ugyanerre az időpontra kilenc civil szervezet úzvölgyi megemlékezését is engedélyezte. A civil szervezetek azt szorgalmazták, hogy a rendezvény keretében katonai tiszteletadással avassák fel a temető áprilisban kialakított román parcelláját. A rendezvényekre a polgármester forgalmi korlátozások bevezetését helyezte kilátásba az Úzvölgyére vezető úton.
Borboly Csaba a sajtótájékoztatón ámokfutásnak minősítette a dormánfalvi polgármester intézkedéseit, amelyek nemcsak a két megye, hanem a román és a magyar közösség, valamint Románia és Magyarország viszonyának is ártanak. Kijelentette: a temető előtt elhaladó út Hargita megye, a temető pedig Csíkszentmárton tulajdonában van, ezért Dormánfalva semmiképpen nem hozhat döntéseket ezekre vonatkozóan. A politikus szerint valamennyi illetékes kormányhivatal megállapította, hogy a dormánfalvi polgármester törvénytelenül járt el a temető közvagyonba vételével, a román parcella építési engedélyének a kiállításával, a román parcellára szánt közpénz felhasználásával, ennek ellenére a polgármester „folytatja ámokfutását”. A Hargita megyei önkormányzat elnöke elmondta: a 16 órakor kezdődő tiltakozásra meghívta az önkormányzat tagjait és a csíki polgármestereket. Korábban a Kovászna megyei tanács jelentette be, hogy csütörtökön délután szimbolikus kihelyezett rendkívüli ülést tart Úzvölgyében.
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta: az RMDSZ Klaus Johannis elnököt is tájékoztatta kedden a katonatemető illetéktelen átalakításával előidézett helyzetről. Szerda reggel pedig a képviselőházban ő maga, a szenátusban pedig Tánczos Barna interpellálta a miniszterelnököt, és kérte, hogy akadályozza meg a csütörtökre tervezett feszültségkeltő dormánfalvi rendezvényt. Hozzátette: ha a román védelmi minisztérium az archívumában megtalálható dokumentumok alapján világossá teszi, hogy a temetőben román katonákat is eltemettek a második világháborúban, lehetővé kell tenni egy román parcella kialakítását. Azt azonban, hogy kiket temettek a katonatemetőbe, Románia és Magyarország védelmi minisztériumának kell tisztáznia.
Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki a köztudatban magyar temetőként élő úzvölgyi első világháborús sírkertben. A román parcellában félszáz betonkeresztet és egy emlékművet állítottak fel, egy részüket magyar katonák jelöletlen sírjaira. Az egykori államhatár mellett fekvő, lakatlan Úzvölgye település közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de Hargita és Bákó megye kataszteri hivatala 2001-ben a település területét a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvának juttatta. A Bákó megyei kisváros önkormányzata március 29-i határozatával a város közvagyonába sorolta, április közepén pedig a településre telekkönyveztette a katonai temetőt. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
szóljon hozzá!